Dr. Szabó Iván

  Erőfölényben van-e a Fővárosi Vízművek?   Az most már közismert, hogy 2024. január 1-től a nem lakossági felhasználók (közkedvelt nevükön a közületek) vonatkozásban jelentősen növekedett a víz,- és csatornaszolgáltatás díja. Van azonban egy terület, ahol, ha úgy tetszik „a hóhért akasztják”, vagyis maguknak a víziközmű szolgáltató cégeknek is jelentősen megnőhet a víz- és csatornaszolgálatás díja, ez pedig az ún. kapcsolódó szolgálatatások területe. Emlékeztető: ezek azok a szerződések, amelyek során a víziközmű cégek egymásnak adnak át ivóvizet, vagy egymástól vesznek át és/vagy tisztítanak meg szennyvizet. Korábbi írásomban (https://www.linkedin.com/posts/iv%C3%A1n-dr-szab%C3%B3-llm-05229173_a-f%C5%91polg%C3%A1rmester-helyettes-kiharcolta-a-nem-activity-7153039491367084032-QRbf?utm_source=share&utm_medium=member_desktop) már foglalkoztam azzal, hogy 15 éve a legátütőbb reformot a vízdíjak és rekonstrukciós fedezetetek terén éppen az a harc indította el, amely az átadási

  Várható jogszabályi változások a víziközmű szektorban 2023 végén   2023. október 31-én 23.00-kor került benyújtásra az Országgyűlésnek a T-5886. számú törvényjavaslat (továbbiakban a Javaslat) a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) módosításáról (előterjesztői: Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Lantos Csaba energiaügyi miniszter) Párhuzamosan a törvényjavaslattal folyt az 58/2013.(II. 27.) Korm. rendelet (Vhr.) módosításáról szóló társadalmi vita, így feltételezhető, hogy a törvényjavaslat elfogadását, és a Módosítás kihirdetését követően a Vhr. is azonnal módosulni fog. Összességében elmondható, hogy a törvénymódosítás túlnyomó része az önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltató cégek állami tulajdonba adásával, illetve a települési önkormányzatok víziközmű vagyonának állami tulajdonba adásával, összefoglaló nevén a víziközművek állami integrációjával kapcsolatosak. A Javaslat lényegében összegzi az eddig végrehajtott nagy arányú

Úgy tűnik, hogy ismét fordulatot vesz az víziközmű cégek integrációja   Az állami integráció előtt álló víziközmű cégeknek lehet fontos, hogy az „ energetikai és közlekedési tárgyú veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 316/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet” 2023.   július 28-ai hatállyal hatályon kívül helyezte az „ önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltató társaságok működésének biztosításával kapcsolatban a veszélyhelyzet időszakában alkalmazandó szabályokról 475/2022. (XI. 24.) Korm. rendeletet. ” (továbbiakban a Rendelet) 2022. november 29-én itt közzétett cikkemben ( https://www.linkedin.com/pulse/fontos-rendelet-jelent-meg-v%C3%ADzik%C3%B6zm%C5%B1vek-%C3%A1llami-kapcs%C3%A1n-iv%C3%A1n-dr-szab%C3%B3 ) részletesen foglalkoztam ennek a Kormányrendeletnek a fontosságáról, ezért most csak az alábbiakat emelem ki: Az integráció végrehajtása szempontjából a Rendeletnek az volt a jelentősége, hogy az állami integráció végrehajtását jogszabályban meg

  Észrevételek a Vksztv. és a Vhr módosítások kapcsán   Az Országgyűlés 2023. május 3-ai ülésén fogadta el a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCXI. törvény (Vksztv.) módosításáról szóló 2023. évi XVII. törvényt (a Módosítás), amely Magyar Közlöny 2023/70. (V.11.) számában jelent meg, hatályba lép 2023. VI.10.-én Jelen munka elkészítésekor még társadalmi vitán van a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény végrehajtásáról szóló 58/2013.(II.27) Korm. rendelet (Vhr.) módosításáról szóló tervezet. Általános észrevételek: A várakozásokkal szemben alapvetően elmondható, hogy sem a Vksztv., sem a Vhr. módosítás nem hozott átütő változásokat a víziközmű szolgáltatásban. A Módosítással kapcsolatban főleg két témában volt nagy a szakmai várakozás: -           díjak kérdése -           integráció kérdése A díjak kérdésében egyik jogszabály sem hozott érdemi előre lépést, annak ellenére, hogy 2022. őszén kb. erre az időpontra jelezték a piaci alapú díjak m

  A víziközmű szolgáltatás helyzete 2022-ben   (Apály és Dagály. Szubjektív összefoglaló)   Többen kifogásolták, hogy az év elején nem jelent meg a most már hagyományos összefoglalóm a víziközmű szolgáltatással kapcsolatos történésekről az elmúlt év kapcsán.   Szándékosan vártam ezzel az összefoglalóval, mert valahogy éreztem, hogy a 2022-es évnek nem december 31-én lett vége, hiszen a víziközmű szolgáltatással kapcsolatos lényeges események 2022 februárjában kezdődtek és 2023 februárjáig tartottak. (Mintha a kínai naptárat is vettük volna alapul.)   Azért érdemes ezt a beszámolót 2022 februárral kezdeni, - mert ahogyan sok minden másban a történelemben - 2022. február 24-e, vagyis az Ukrajna elleni orosz támadás meghatározó hatással volt a szektorra, és azért érdemes 2023 februárral zárni ezt a beszámolót, mert az a tény, hogy a víziközmű szektor saját államtitkárságot kapott az Energetikai Minisztériumon belül, egy nagyon határozott mérföldkő, amely új fejezetet nyith