Dr. Szabó Iván

  Erőfölényben van-e a Fővárosi Vízművek?   Az most már közismert, hogy 2024. január 1-től a nem lakossági felhasználók (közkedvelt nevükön a közületek) vonatkozásban jelentősen növekedett a víz,- és csatornaszolgáltatás díja. Van azonban egy terület, ahol, ha úgy tetszik „a hóhért akasztják”, vagyis maguknak a víziközmű szolgáltató cégeknek is jelentősen megnőhet a víz- és csatornaszolgálatás díja, ez pedig az ún. kapcsolódó szolgálatatások területe. Emlékeztető: ezek azok a szerződések, amelyek során a víziközmű cégek egymásnak adnak át ivóvizet, vagy egymástól vesznek át és/vagy tisztítanak meg szennyvizet. Korábbi írásomban (https://www.linkedin.com/posts/iv%C3%A1n-dr-szab%C3%B3-llm-05229173_a-f%C5%91polg%C3%A1rmester-helyettes-kiharcolta-a-nem-activity-7153039491367084032-QRbf?utm_source=share&utm_medium=member_desktop) már foglalkoztam azzal, hogy 15 éve a legátütőbb reformot a vízdíjak és rekonstrukciós fedezetetek terén éppen az a harc indította el, amely az átadási

  Ki adja a vizet?   Az ellátási felelősség alakulása víziközművek vonatkozásában 1945-től napjainkig. (A Víz Világnapjára)   Március 22-e a Víz Világnapja. Mára talán ez a legjobban dedikált környezetvédelmi ünnep, amelyet illik környezetvédelemmel és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos cikkekkel ünnepelni. Ezek elsősorban a felszíni és a felszín alatt vizek védelmével, a víz tisztaságával, vagy éppen a víz szennyezésével kapcsolatosak. Az ivóvízzel kapcsolatos problémák Magyarországon olyanok, mint egy szép nyári napon az égalján gyülekező viharfelhők: felettünk még süt a nap, de érezzük a közelgő vihart, és néhány hideg szellő már el-elér bennünket. Néhány hidrológust kivéve évekig dédelgettük magunkat abba, a hitbe, hogy ha ivóvízről van szó, akkor nincs semmi gond: mi ebben nagyhatalom vagyunk. Csakhogy a Világ közben megváltozott…   A globális felmelegedés következményei Magyarországot is elérték, és ez rádöbbentett bennünket arra, hogy bár gazdagok vagyunk ivóvízben