Dr. Szabó Iván

  Erőfölényben van-e a Fővárosi Vízművek?   Az most már közismert, hogy 2024. január 1-től a nem lakossági felhasználók (közkedvelt nevükön a közületek) vonatkozásban jelentősen növekedett a víz,- és csatornaszolgáltatás díja. Van azonban egy terület, ahol, ha úgy tetszik „a hóhért akasztják”, vagyis maguknak a víziközmű szolgáltató cégeknek is jelentősen megnőhet a víz- és csatornaszolgálatás díja, ez pedig az ún. kapcsolódó szolgálatatások területe. Emlékeztető: ezek azok a szerződések, amelyek során a víziközmű cégek egymásnak adnak át ivóvizet, vagy egymástól vesznek át és/vagy tisztítanak meg szennyvizet. Korábbi írásomban (https://www.linkedin.com/posts/iv%C3%A1n-dr-szab%C3%B3-llm-05229173_a-f%C5%91polg%C3%A1rmester-helyettes-kiharcolta-a-nem-activity-7153039491367084032-QRbf?utm_source=share&utm_medium=member_desktop) már foglalkoztam azzal, hogy 15 éve a legátütőbb reformot a vízdíjak és rekonstrukciós fedezetetek terén éppen az a harc indította el, amely az átadási

  Csipkerózsika álomból hideg zuhany, avagy ráeszméltek a cégek, hogy brutális vízdíjat fognak fizetni…Mi lehet a megoldás a közületeknek?   Amint ismeretes az Energiaügyi Minisztérium (EM) 2024. december 13-án közzétette a 25/2023.(XII.13.) EM Rendeletet (Rendelet), amely 2012 január 1-e óta először tette lehetővé a nem lakossági felhasználók víziközmű díjainak emelését. A Rendelet egy alapdíjat és egy fogyasztással arányos díjat állapít meg bekötésenként. Az alapdíj számításánál az átfolyási mérő átmérőjét kell figyelembe venni.   2024. januárjában már több nem lakossági felhasználó is olyan kéréssel fordult az a vízmű cégek ügyfélszolgálataihoz, hogy szeretné jelenlegi vízmérőjét egy kisebb átmérőjű vízmerő berendezésre cserélni, mivel neki kevesebb víz is elegendő lenne, és nem szeretne többet fizetni. Alapvetően a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) és az annak végrehajtására kiadott 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet (Vhr.) nem rendelkezik ol

  Várható jogszabályi változások a víziközmű szektorban 2023 végén   2023. október 31-én 23.00-kor került benyújtásra az Országgyűlésnek a T-5886. számú törvényjavaslat (továbbiakban a Javaslat) a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) módosításáról (előterjesztői: Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Lantos Csaba energiaügyi miniszter) Párhuzamosan a törvényjavaslattal folyt az 58/2013.(II. 27.) Korm. rendelet (Vhr.) módosításáról szóló társadalmi vita, így feltételezhető, hogy a törvényjavaslat elfogadását, és a Módosítás kihirdetését követően a Vhr. is azonnal módosulni fog. Összességében elmondható, hogy a törvénymódosítás túlnyomó része az önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltató cégek állami tulajdonba adásával, illetve a települési önkormányzatok víziközmű vagyonának állami tulajdonba adásával, összefoglaló nevén a víziközművek állami integrációjával kapcsolatosak. A Javaslat lényegében összegzi az eddig végrehajtott nagy arányú

Úgy tűnik, hogy ismét fordulatot vesz az víziközmű cégek integrációja   Az állami integráció előtt álló víziközmű cégeknek lehet fontos, hogy az „ energetikai és közlekedési tárgyú veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 316/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet” 2023.   július 28-ai hatállyal hatályon kívül helyezte az „ önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltató társaságok működésének biztosításával kapcsolatban a veszélyhelyzet időszakában alkalmazandó szabályokról 475/2022. (XI. 24.) Korm. rendeletet. ” (továbbiakban a Rendelet) 2022. november 29-én itt közzétett cikkemben ( https://www.linkedin.com/pulse/fontos-rendelet-jelent-meg-v%C3%ADzik%C3%B6zm%C5%B1vek-%C3%A1llami-kapcs%C3%A1n-iv%C3%A1n-dr-szab%C3%B3 ) részletesen foglalkoztam ennek a Kormányrendeletnek a fontosságáról, ezért most csak az alábbiakat emelem ki: Az integráció végrehajtása szempontjából a Rendeletnek az volt a jelentősége, hogy az állami integráció végrehajtását jogszabályban meg

  A víziközmű szolgáltatás helyzete 2022-ben   (Apály és Dagály. Szubjektív összefoglaló)   Többen kifogásolták, hogy az év elején nem jelent meg a most már hagyományos összefoglalóm a víziközmű szolgáltatással kapcsolatos történésekről az elmúlt év kapcsán.   Szándékosan vártam ezzel az összefoglalóval, mert valahogy éreztem, hogy a 2022-es évnek nem december 31-én lett vége, hiszen a víziközmű szolgáltatással kapcsolatos lényeges események 2022 februárjában kezdődtek és 2023 februárjáig tartottak. (Mintha a kínai naptárat is vettük volna alapul.)   Azért érdemes ezt a beszámolót 2022 februárral kezdeni, - mert ahogyan sok minden másban a történelemben - 2022. február 24-e, vagyis az Ukrajna elleni orosz támadás meghatározó hatással volt a szektorra, és azért érdemes 2023 februárral zárni ezt a beszámolót, mert az a tény, hogy a víziközmű szektor saját államtitkárságot kapott az Energetikai Minisztériumon belül, egy nagyon határozott mérföldkő, amely új fejezetet nyith