Dr. Szabó Iván

  Mi történik, ha bajba kerül a víziközmű szolgáltatás, avagy lehetnek-e újra vízműháborúk? (A közérdekű üzemeltetési jogviszony keletkezése és hatása a birtokviszonyokra)   Bevezetés Korábbi cikkemben [1] utaltam arra, hogy a víziközmű szolgáltatásban fennálló feszültségek 2022-ben tovább erősödhetnek: nevezetesen a 2021-ben már többszörösére növekedett energiaárak az orosz-ukrán háború hatására gyakorlatilag kigazdálkodatlanná válnak az önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltató cégeknek, mert a jelenlegi jogszabályok alapján az önkormányzati tulajdonú víziközműveknek nincs jogszabály adta lehetőségük arra, hogy az egyetemes szolgáltatás védőernyője alá meneküljenek a magas elektromos áramdíj elől. (Megjegyzem az állami szolgáltatóknak sem, de ezeknek nyilván nem kell a fizetésképtelenségétől tartani) Szintén egy korábbi cikkemben [2] utaltam arra, hogy ebből a helyzetből az egyedüli végleges megoldást a szektor államosítása jelentheti, amelynek részletes végrehajtási

  Lehetséges problémakörök a közérdekű üzemeltetés átvétele során (Kormányalakítás után, jogszabályváltozás előtt)   Bevezető A 2022-es országgyűlési választásokat követően valamennyi ágazat árgus szemekkel várja, hogy milyen személyi és stratégiai változások állnak majd be az új Kormány megalakulásával. Különösen igaz ez a víziközmű szektorra, amelyet az elmúlt négy évben inkább a kivárás és a nagy reformokra történő felkészülés jellemzett. A víziközmű szolgáltatást végző önkormányzati tulajdonú cégek helyzete már eddig sem volt irigylésre méltó a közismert okokra tekintettel (2011-ben befagyasztott szolgáltatási díjak, az 2015-ben befagyasztott használati-díjak, és átadási díjak mellett folyamatosan növekvő költségek, az elmaradó rekonstrukció miatt növekvő karbantartási költségek, a munkaerőhiány stb. stb. stb.) Mindezeket tetézte a 2021-ben hirtelen felrobbant energiapiac, majd jött az orosz-ukrán háború és EU szankciós politikája, amelynek következményei az energiaszektorban ma mé