Dr. Szabó Iván

  Erőfölényben van-e a Fővárosi Vízművek?   Az most már közismert, hogy 2024. január 1-től a nem lakossági felhasználók (közkedvelt nevükön a közületek) vonatkozásban jelentősen növekedett a víz,- és csatornaszolgáltatás díja. Van azonban egy terület, ahol, ha úgy tetszik „a hóhért akasztják”, vagyis maguknak a víziközmű szolgáltató cégeknek is jelentősen megnőhet a víz- és csatornaszolgálatás díja, ez pedig az ún. kapcsolódó szolgálatatások területe. Emlékeztető: ezek azok a szerződések, amelyek során a víziközmű cégek egymásnak adnak át ivóvizet, vagy egymástól vesznek át és/vagy tisztítanak meg szennyvizet. Korábbi írásomban (https://www.linkedin.com/posts/iv%C3%A1n-dr-szab%C3%B3-llm-05229173_a-f%C5%91polg%C3%A1rmester-helyettes-kiharcolta-a-nem-activity-7153039491367084032-QRbf?utm_source=share&utm_medium=member_desktop) már foglalkoztam azzal, hogy 15 éve a legátütőbb reformot a vízdíjak és rekonstrukciós fedezetetek terén éppen az a harc indította el, amely az átadási

  Észrevételek a Vksztv. és a Vhr módosítások kapcsán   Az Országgyűlés 2023. május 3-ai ülésén fogadta el a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCXI. törvény (Vksztv.) módosításáról szóló 2023. évi XVII. törvényt (a Módosítás), amely Magyar Közlöny 2023/70. (V.11.) számában jelent meg, hatályba lép 2023. VI.10.-én Jelen munka elkészítésekor még társadalmi vitán van a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény végrehajtásáról szóló 58/2013.(II.27) Korm. rendelet (Vhr.) módosításáról szóló tervezet. Általános észrevételek: A várakozásokkal szemben alapvetően elmondható, hogy sem a Vksztv., sem a Vhr. módosítás nem hozott átütő változásokat a víziközmű szolgáltatásban. A Módosítással kapcsolatban főleg két témában volt nagy a szakmai várakozás: -           díjak kérdése -           integráció kérdése A díjak kérdésében egyik jogszabály sem hozott érdemi előre lépést, annak ellenére, hogy 2022. őszén kb. erre az időpontra jelezték a piaci alapú díjak m

    A víziközmű szolgáltató cégek vezető tisztségviselőinek felelőssége a fizetésképtelen helyzet esetén polgári és büntetőjogi szempontból   Az augusztusban megindult állami integrációs folyamat nem úgy zárult le 2022. november 1-én, úgy ahogyan azt a december 1-én megszűnt Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) meghirdette. A jelen írás elkészüléséig nem tudok olyan önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltató cégről, amelyben az állam a meghirdetett ázsiós tőke-emelést végrehajtotta volna, vagy egyáltalán olyan önkormányzatról, amely ténylegesen átadta volna a víziközmű vagyonát, és ezzel az ellátási felelősségét az államnak.   Folyosói hírek szerint három önkormányzati tulajdonú szolgáltató, amely már csak karnyújtásra (vagy annyira sem) van a felszámolási eljárástól, kap állami támogatást, de nem a meghirdetett integrációs program keretében. Erről azonban a jelen írás elkészültéig nem jelent meg semmilyen hivatalos értesítés, bár a 475/2022. (XI. 24.) Kormányrendelet

  Nem a rezsicsökkentés miatt van vízhiány. Ez egy hülyeség…   Nagyon morbid, de kevés dolog volt olyan jó hatással a víziközmű ágazatra, mint solymári vízhiány. Az ivóvízszolgáltatás hirtelen nemcsak slágertéma lett (vagy 100 különböző cikk jelent meg a témában, bár ahogy telik az idő egyre nagyobb ostobaságokat írnak), de állami szinten is megmozdult minden. Egymást érik az egyeztetések az államtitkári és miniszteri szinteken, hirtelen elemzések és a törvénytervezetek kerültek elő, hatalmas fejlesztési pénzekről suttognak. Politikai döntéshozók mennydörögnek, hogy most aztán már azonnal csinálni kell valamit! (Halleluja! Jó reggelt kívánok! Hát eddig hol tetszettek lenni?) Lám lám, milyen jó hatása van, ha olyan helyen van vízhiány, ahol sok gazdag és befolyásos ember lakik…. Azok az adatok az víziközmű szolgáltatásról, amelyeket gazdasági újságírók ma szenzációként tálalnak nem ma, nem tegnap születtek, hanem 2013 óta kb. minden évben ismertek voltak. Készített elemzést a MA