Várható jogszabályi változások a víziközmű szektorban 2023 végén
Várható
jogszabályi változások a víziközmű szektorban 2023 végén
2023.
október 31-én 23.00-kor került benyújtásra az Országgyűlésnek a T-5886. számú
törvényjavaslat (továbbiakban a Javaslat) a Víziközmű szolgáltatásról szóló
2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) módosításáról (előterjesztői: Dr. Semjén
Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Lantos Csaba energiaügyi miniszter)
Párhuzamosan
a törvényjavaslattal folyt az 58/2013.(II. 27.) Korm. rendelet (Vhr.) módosításáról
szóló társadalmi vita, így feltételezhető, hogy a törvényjavaslat elfogadását,
és a Módosítás kihirdetését követően a Vhr. is azonnal módosulni fog.
Összességében
elmondható, hogy a törvénymódosítás túlnyomó része az önkormányzati tulajdonú
víziközmű szolgáltató cégek állami tulajdonba adásával, illetve a települési önkormányzatok
víziközmű vagyonának állami tulajdonba adásával, összefoglaló nevén a
víziközművek állami integrációjával kapcsolatosak.
A
Javaslat lényegében összegzi az eddig végrehajtott nagy arányú integráció tapasztalatait,
és számos olyan a változtatást eszközöl, amelyek az integráció végrehajtása
közben felmerült problémákra kínál megoldást. Ennek keretében ugyanakkor
jelentősen megváltoztat néhány az önkormányzati tulajdonnal kapcsolatos rendelkezést.
Mindenekelőtt
a Javaslat módosítja a közös tulajdonban álló víziközmű-rendszerek állami
tulajdonba adására vonatkozó szabályozásokat.
Az
Vksztv. eddig szabályozása szerint a települési önkormányzatok és/vagy állam közös
tulajdonában álló viziközmű rendszereket csak a tulajdonosok egyhangú döntéssel
lehetett átadni az állam részére. Ez összhangban volt egyébként a polgári jog
általános[1] szabályaival, amely
szerint a közös tulajdon elidegenítése kérdésében a tulajdonostársak csak egyhangú
határozattal dönthettek. (Ez nem keverendő össze az önkormányzatok tulajdonában
álló víziközmű üzemeltető cégekkel, ahol az önkormányzatok üzletrészei eddig is
szabadon átruházhatóak voltak az Államra. Az más kérdés, hogy ezt az állami
képviseletében eljáró Nemzeti Vízművek Zrt. (NV Zrt.) nem mindig fogadta el.)
Ténykérdés,
- és korábbi írásaimban én is felhívtam erre a figyelmet - hogy ez a
rendelkezés komoly akadálya volt az integrációnak, hiszen pld. a korábbi
pályázati rendszer alapján közös tulajdonba került víziközmű műtárgyak (pld.
egy szennyvíztisztító, vagy pld. egy közöstulajdonú vezetékszakasz) esetén akár
egy kis tulajdoni hányaddal rendelkező önkormányzat is megakadályozhatta a
teljes viziközmű vagyon integrációját, akár úgy is, hogy a szolgáltatásból már
nem részesült.
Az
új rendelkezések szerint a részes önkormányzatok most már a szavazatok egyszerű
többségével is átruházhatják tulajdoni illetőségüket az államra (ez történhet
ellenérték fejében is ellenérték nélkül is átvezetéssel).
Az
egy érdekes kérdés, hogy amennyiben az átruházás esetleg ellenérték fejében történne,
akkor felmerülhet-e az egyes önkormányzatok részéről az elővásárlási jog?[2]
A
kérdés nyilván elméleti jellegű, hiszen az eddig végrehajtott integráció
esetében egyszer sem merült fel, hogy valamely önkormányzat ellenértéket kért
volna akár az üzemeltetőben fennálló társasági részesedésük, vagy a viziközmű
vagyon átadása kapcsán.
A
hírek szerint több önkormányzat esetében fordultak elő ilyen próbálkozások,
ezek azonban rendre elhaltak, mivel az NV Zrt kizárólag ingyenes átadást
fogadott el, másrészt az önkormányzatok teljes körű mentesítése megfelelően kompenzálta
az átruházókat. (Erre később még részletesebben is kitérünk).
Felvetődik
viszont a kérdés, hogy amennyiben az integrációban részes önkormányzatok az
üzemeltető cég és a víziközmű vagyon ingyenes átadása esetén szabadultak a
Szolgáltató felé fennálló kötelezettségeik alól, akkor ez az átruházás valóban
ingyenesnek tekinthető-e?
Bár
az átruházási szerződés és az Állam és az Önkormányzatok között jött létre, de
nyilvánvalóan azokért a kötelezettségekért, amelyekkel eddig az önkormányzatok
tartoztak az érintett szolgáltatóknak, most majd a kizárólagos, vagy irányító
tulajdonos Állam áll majd helyt.
Mindenesetre
teoretikusan nem zárható ki, hogy a jövőben lesznek olyan átruházások, amelyek
ellenérték fejében történnek, ezért célszerű lett volna az elővásárlási jog
lehetőségét eleve kizárni, már csak azért sem mert az Állam törvényes alapuló
elővásárlási joga nem került szabályozásra a Vksztv.-ben.
Remélhetőleg
a normaszöveg még módosulni fog jövőben, ugyanis a jelenlegi formájában
meglehetősen félreérthető. A Javaslat szó szerint a következőket tartalmazza (Vksztv.
5/H.§ (3))
„(3) Ha víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős
önkormányzat is tulajdonnal rendelkezik, az ellátásért felelős önkormányzatok egyszerű
többségi döntéssel a víziközmű-rendszeren fennálló
tulajdoni részesedésüket, illetve
a tulajdonukban álló víziközmű működtető
eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő
átvezetéssel is átruházhatják az államra, ahol a szavazati
arány az ellátásért felelősök víziközmű-rendszeren fennálló
tulajdoni érdekeltsége nettó könyv szerinti értékének
megfelelően alakul.”
Valószínűleg
Jogalkotó felfigyel majd arra, hogy a jelenlegi szövegezésből úgy tűnik ki,
mintha az Államban („államra, ahol”) alakulna ki tulajdonosi érdekeltség…
A
jogalkotó szándéka nyilván az, hogy az állami tulajdonszerzést követően a tulajdoni
érdekeltség (feltehetően a tulajdoni érdekeltséghez kapcsolódó szavazati arány)
a nettó könyv szerinti értékhez igazodjon.
Szorosan ide tartozik a Javaslat
által beiktatni kívánt (3a) bekezdés, mely szerint:
„(3a) A (3) bekezdés szerinti átruházásról szóló döntést követően közös tulajdonban tulajdonostársként maradó önkormányzatok a víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltségük nettó könyv szerinti értéke arányában továbbra is viselik a közös tulajdonú víziközmű-rendszerrel kapcsolatos
feladatokkal járó terheket és gyakorolják az azzal járó jogokat.”
A
módosuló bekezdések magyarázata a Vksztv. 5/G.§-ában foglaltakban rejlik, amely
eddig generálisam szabályozta a közös tulajdonú víziközmű rendszerek feletti
rendelkezési jogokat[3]. E szerint a
tulajdonostársaknak meg kellett állapodniuk a közös tulajdonban álló víziközmű
rendszerrel kapcsolatos jogokról és kötelezettségeikről, tehát lehetőségük volt,
hogy a polgári jog általános szabályai szerint – élve a - Ptk. diszpozitivitásával[4] - külön megállapodásban rendezzék egymás között
a közös tulajdonnal kapcsolatos szabályokat és ennek keretében – akár a
szavazati jogok, akár a költségek viselése – tekintetében eltérjenek a
tényleges tulajdoni arányoktól. A jogszabály eddig csak arra az esetre írta elő
a nettó könyv szerinti értékhez kapcsolódó szavazati jogot és költségviselést,
ha a Felek nem kötöttek megállapodást.
A
Javaslat most - némileg áttörve a felek magánjogi autonómiáját – felülírja
ezeket a megállapodásokat és az állami tulajdonszerzés esetére a nettó könyv
szerinti értéket teszi meg a szavazati jogok és a költségek viselésének
alapjává. (Ha volt ilyen megállapodás, ha nem)
Már az önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltató társaságok további működésének
biztosításával kapcsolatban a veszélyhelyzet időszakában alkalmazandó egyes szabályokról szóló 370/2023. (VIII. 7.)
Korm. rendelet (R.) tartalmazta azt az igen fontos integrációs rendelkezést,
hogy amennyiben a települési önkormányzat átruházza a tulajdonában álló
víziközmű vagyont, és a viziközmű szolgáltató cégben fennálló tulajdoni
részesedését, úgy az önkormányzat a víziközmű szolgáltatással összefüggésben
keletkezett minden kötelezettségének teljesítése alól mentesül.
Ez a rendelkezés most a Vksztv. 5/H.§ -ba épül be új (10)
bekezdésként, egyben annak elfogadásával a R. hatályát is veszti.
Az R. - illetve most már a Javaslat - ilyen tartamú rendelkezéseit
az integrációs folyamatban felmerülő nehézségek indokolták, nevezetesen, hogy
több önkormányzat esetében előfordult, hogy – a meddig a hálózatbérleti díjak
befagyasztásra nem kerültek – a vízművekkel finanszíroztattak meg víziközmű
beruházásokat (uniós és vagy állami beruházások önereje stb.) úgy, hogy a
bérleti díjat évtizedekre megelőlegeztették a szolgáltatóval. Ezzel még nem
lenne különösebb probléma, csakhogy a víziközmű vagyon és a társasági
részesedés átadását követően ezek a kötelezettségek továbbra is fennálltak.
Az R. és most a Javaslat ezeket a szituációkat
megszüntette, de véleményem szerint némileg kiöntésre került a „gyerek is a
bizonyos lavór vízzel”: A szabályozás jelenlegi formájában ugyanis MINDEN
kötelezettséget megszüntet az önkormányzatok vonatkozásában, igaz, hogy ez a
csak szolgáltatóknak a működtetés körében keletkezett követeléseire vonatkozik.
Kérdés, hogy történik e valami azokkal az
önkormányzatokkal, amelyek nem rendelkeznek tulajdoni hányaddal az üzemeltető
cégben (mert például épen közérdekű üzemeltetésben állnak), de át kívánják adni
a víziközmű vagyont?
Valószínűleg a jövőben lesz még néhány per a jövőben, ami
arról fog szólni, hogy az adott követelés összefüggésben volt-e a víziközmű
üzemeltetéssel? (lásd pld. a másodlagos tevékenységek kapcsán keletkezett
követelések stb.)
A polgári jogot (ezen belül a társasági konszernjogot) is
érintő, igen lényeges módosítás, hogy amennyiben a víziközművek állami
integrációjának folyamatában az Állam minősített többséget szerez, úgy a
Polgári Törvénykönyvek (Ptk.) minősített többség esetére kikötött vételi jogra
vonatkozó szabályok nem érvényesülnek.
A Ptk 3:324. § (2) úgy rendelkezik, hogy amennyiben a befolyásszerző
közvetlenül vagy közvetve a szavazatok legalább ¾-ével rendelkezik, úgy a
befolyásszerzés közzétételének napjától számított 60 napon belül bármely
részvényes követelheti, hogy a részesedést szerző tag a részvényeit vegye meg.
A Javaslat elfogadását követően ez a rendelkezés az
állami tulajdonszerzésre nem vonatozik a víziközmű szolgáltató korlátolt
felelősségű társaságokban és zártkörű részvénytársaságokban. Ráadásul Javaslat
5.§-a értelmében a rendelkezést alkalmazni kell a már létrejött, de még
hatályba nem lépett szerződések vonatkozásában.
Szintén az integrációs folyamatot könnyíti meg az a
rendelkezés, amely lehetőséget ad a MEKH-nek, hogy a működési engedélyt annak
ellenére kiadja, hogy a korábbi ellátásért felelős (magyarul az önkormányzatok)
nem végezte el a kötelező vagyonértékelést. Az önkormányzati vagyon átadása
esetén tudniillik megváltozik az ellátásért felelős (az Állam személyében) és
ebben az esetben a működési engedély módosítására lenne szükség, amelyhez
mellékelni kellene a víziközmű vagyonértékelését, melynek határidejét legutóbb
már 2022. december 31-ig hosszabbították meg (Vksztv. 78.§ (1) bekezdés), ennek
ellenére nagyon sok önkormányzat esetében – pénz hiányában – ez nem történt
meg.
Jelentősen változnak a Javaslat alapján a viziközmű fejlesztési
hozzájárulásra nem kötelezhetők köre is, a Javaslat kiegészíti a Vksztv. 69.§
(2) bekezdésében eddig felsorolást azzal az esettel, ha a nem lakossági felhasználó
állami tulajdonú ingatlant üzemeltet, de a szolgáltatást központi költségvetési
intézmény, vagy szerv veszi igénybe.
Valószínűleg a legnagyobb a port a Javaslat 3.§-a fogja felkavarni,
amely beiktat egy új szakaszt a Vksztv. -be a 61/F.§ formájában. Ez az új
szakasz kimondja, hogy bizonyos víziközmű elemek vonatkozásában, valamint „a
Hivatal által a miniszter részére e törvény alapján készített javaslatokban
foglalt adatok foglalt adatok megismerésére irányuló igényt az adat
keletkezésétől számított legfeljebb
30 évig meg kell tagadni, ha az
adat megismerése Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti. Az igény teljesíthetőségéről – Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit mérlegelve – az adatkezelő dönt.”
Az új rendelkezés első része egyébként illeszkedik a
kritikus infrastruktúrák védelmére vonatkozó gyakorlatnak, és semmi különösebb
rendelkezés nincs benne, míg a Hivatalra (MEKH)-re vonatkozó rendelkezések nyilván
a Vksztv. 65.§ -ára vonatkoznak, amely szerint:
„65. § (1) A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves
szennyvízelvezetés és -tisztítás díját (a továbbiakban együtt: hatósági díj) a
Hivatal javaslatának figyelembevételével a miniszter rendeletben állapítja meg.
A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj
mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.
(2)A Hivatal a díjmegállapítással, díjváltozással
kapcsolatos javaslatát a miniszter részére minden év október 15-ig küldi meg.”
Ismeretes, hogy a Fővárosi Önkormányzat egy kártérítési
követelést vizionálva közérdekű adatok kiadása iránt indított (és nyer első
fokon pert a MEKH ellen), melynek tárgya ezen díjelőterjesztések kiadása volt.
Ez követően a vízügyekben már szinte megszokott sajtóhisztéria
úgy tálalta az ügyet, mintha a Főváros, vagy a Fővárosi Vízművek Zrt. már
kártérítési pert is nyert volna az állam ellen.
Ha a jogszabály elfogadásra kerül még a II. fokú ítélet
kihirdetése előtt, úgy az adatkérési igények ezzel meg is szűnnek, bár őszintén
szólva egyik oldalról sem érthetőek ezek a súlyos lépések, mivel az egymásra
épülő alkotmánybírósági és kúriai döntések tükrében az államot egyébként sem lehet
perelni a vízdíjak kihirdetésének elmaradása miatt.
A Javaslat tartalmaz még néhány módosítást, amely csak
egy-egy szót, vagy kifejezést módosít a törvényben, ezek azonban később még fontosak
lehetnek:
A 1.§ (1) g.) pontjában foglalt szolidaritás alapelve[5] kiegészül
azzal, hogy „a szolgáltatás nyújtás, amely figyelembe veszi a
víziközmű-szolgáltatást igénybe vevők teherviselési képességét,
Önmagában az ellátásbiztonság beiktatása a szolidaritási
alapelvébe, jelezhet egy díjrendezési szándékot.
Fontosabb azonban, hogy a Javaslat alapján hatályba lépő
Módosítás hatályon kívül helyezi a Vksztv. 72/A. § (1) b.) és c.) pontjait:
72/A. § (1) A miniszter rendeletben állapítja meg a
víziközmű-szolgáltató által
a) a felhasználók számára külön díj ellenében
kizárólagosan végezett szolgáltatások körét és azok díjait,
b) a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj
ellenében kizárólagosan végzett szolgáltatások körét és azok díjait, és
c) a felhasználók számára külön díj felszámítása
nélkül biztosítandó szolgáltatások legszűkebb körét.
és hatályon kívül helyezi a Vksztv. 74.§ (1)
74. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
15. a víziközmű-szolgáltatás díjainak szerkezetét;
16. a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás körében
az átadási árra vonatkozó javaslat, valamint az átmeneti átadási ár
megállapítására irányuló kérelem minimális tartalmi követelményeit, az ivóvíz
átadási árszerkezetét, valamint az átvett szennyvíz kezelési díjainak
szerkezetét;
A hatályon kívül helyezendő rendelkezésekből arra lehet
következtetni, hogy ezekben a kérdésekben jogszabályi változások várhatóak.
VHR. módosítás
Tekintettel arra, hogy a VHR. módosítása
kormányrendelettel történik, ezért arról nincsenek információim, hogy pontosan
hol tart a folyamat, de feltételezhető, hogy a Vksztv. módosítással együtt
jelenik majd meg.
Itt elsősorban a közérdekű üzemeltetésre vonatkozó
rendelkezéseket emelem ki:
Módosult a VHR. 18.§-a amely egy új (4) bekezdéssel
egészül ki.
Ennek alapján a közérdekű üzemeltetés meghosszabbítása
esetén nem kell újra átadás átvételi eljárást lefolytatni.
Szintén egy praktikus rendelkezéssel egészül ki a VHR. 19.§-a
amely szerint ha a Hivatal hosszabbítja a közérdekű üzemeltetést, akkor nem
kell az üzemeltetést lezárni és újra megnyitni.
Fontos módosítás, hogy amennyiben a felhasználó a VHR.
79. § (2) bekezdésben foglalt tilalom ellenére a saját célú vízilétesítményt a közmű
hálózatba bekapcsolt házi ivóvíz hálózattal összekapcsolja, és ezzel
vízminőségromlást idéz elő, úgy ez ezzel felmerülő károkat és költségeket
köteles megfizetni.
Fontos változás, hogy a VHR módosítás hatályon kívül
helyezi a VHR. 56.§ (3) bekezdését, amely eddig saját célú vízilétesítmény
esetén megengedte a közszolgáltatási szerződés felmondását.
Ez
feltételez, hogy a jövőben kisebb tolerancia lesz a saját célú vízi létesítményekkel
kapcsolatban.
Budapest,
2023. 11. 06.
Dr.
Szabó Iván LLM
ügyvéd
[1] Ptk 5:78. §
[Határozathozatal]
b)
az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog megterheléséhez
vagy az egész dologra kiterjedő kötelezettségvállaláshoz.
[2] 5:81. § [Elővásárlási, előbérleti
és előhaszonbérleti jog]
(1)
A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik
személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg.
[3] Vksztv.
5/G. § * (1) Ha a víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős is
tulajdonnal rendelkezik (a továbbiakban: közös ellátásért felelősséggel
érintett víziközmű-rendszer), akkor az érintettek az ellátásbiztonság
követelménye érdekében írásban megállapodnak
a) a
víziközmű-rendszerrel kapcsolatban e törvényben és végrehajtására kiadott
jogszabályokban az ellátásért felelős számára meghatározott jogok gyakorlása és
kötelezettségek teljesítésének módjáról és feltételeiről,
b) az ellátásért
felelősök képviseletéről.
(2) Az ellátásért
felelősök az (1) bekezdésben meghatározott megállapodást egyszerű többséggel
hozzák meg, ahol a szavazati arány az ellátásért felelősök víziközmű-rendszeren
fennálló tulajdoni érdekeltsége nettó könyv szerinti értékének megfelelően alakul.
(3) * Az (1)
bekezdésben meghatározott megállapodást vagy annak módosítását az ellátásért
felelősök képviselője az aláírástól számított 30 napon belül megküldi a
Hivatalnak és a víziközmű-szolgáltatónak.
(4) Ha az (1) bekezdésben
meghatározott kérdésben a (2) bekezdés szerint azonos szavazati arány alakul
ki, a döntést a tárgyév január 1-jén legnagyobb felhasználói egyenértékkel
rendelkező ellátásért felelős szavazata határozza meg.
(5) A közös ellátásért
felelősséggel érintett víziközmű-rendszer tulajdonosai eltérő megállapodás
hiányában a víziközmű-rendszeren fennálló tulajdoni érdekeltségük nettó könyv
szerinti értéke arányában viselik az ellátásért felelős számára meghatározott feladatokkal
járó terheket.
[4] 6:59. § [Szerződési
szabadság]
(2)
A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A szerződéseknek a
felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól egyező akarattal
eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.
[5] g) a szolidaritás elve: az a társadalmi léptékben
hasznos és támogatandó árképzési mechanizmus, amely az érintett települések
víziközmű-üzemeltetési költségeinek víziközmű-szolgáltatás díjaira ható eltérő
mértékeit részben vagy egészben kiegyenlíti, és célja a kedvezőtlen
költségszint mellett működtethető víziközmű-rendszerrel rendelkező
településeken a kedvezőbb díjtételek mellett történő víziközmű-szolgáltatás
nyújtás,
Megjegyzések
Megjegyzés küldése