Dr. Szabó Iván

Hányszor kell megfizetni a közműfejlesztési hozzájárulást?   Tagadhatatlanul van némi káosz a jogalkalmazásban a viziközmű fejlesztési hozzájárulás megfizetésével, vagy megfizettetésével kapcsolatban:   Sokan keresnek meg azzal, hogy bár azt írtam, hogy a bekötés után nem kell hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetniük, mégis előírt az önkormányzat/vízmű nekik ilyet. Mások arra panaszkodtak, hogy bár befizették a víziközmű fejlesztési hozzájárulást, mégis újabb csekket kaptak csak ezúttal nem a vízműtől, hanem az önkormányzattól, ráadásul hiába keresi az erről szóló rendeletet, azt sem találja.   A káosz már az elnevezéseknél kezdődik: „ hálózatfejlesztési hozzájárulás (HFH), víziköműfejlesztési hozzájárulás (VKFH) közműfejlesztési hozzájárulás, fejlesztési hozzájárulás, közművesítési hozzájárulás”   Eltekintve a többi szolgáltatástól (a villany, és a gáz esetében is van ilyen) alapvetően két más-más jogszabályon alapuló és más jogcímen alapuló fizetési kötelezettségről

    Hogyan lehet mégis vizem? Az önkényes rákötéstől, bírósági szerződés létrehozáson át, a közérdekű üzemeltető kijelöltetéséig.     Korábbi cikkeimben arról írtam, milyen indokokkal tudnak a víziközmű szolgáltató cégek elzárkózni attól, hogy az ingatlanunkat bekössék a víziközmű hálózatba.   A következő írásokban abban próbálok majd tanácsot adni, hogyan lehet az ilyen helyzeteket lehetőség szerint a legszabályosabban megoldani.   Az előző írásaimban is említettem 2021. január 1-től jelentős változások történtek a bekötések engedélyezésének vonatkozásában. (akit részletesen érdekel ezt a Víziközmű törvény 55./J. §-a tartalmazza többek között). A lényege ennek az, hogy ha a Fogyasztó benyújtotta engedélyezés iránt a bekötésről szóló terveket, akkor a Vízműnek 15 napja van rá, hogy reagáljon (pl. a hálózat kapacitásának hiányára tekintettel elutasítsa a bekötési kérelmet). Ha ezt elmulasztja, akkor a fogyasztó megkezdheti a kivitelezést. Ezután már csak 20 napja marad

  Miért nincs vizem? III.   Az előző két cikkemben szót ejtettem arról, hogy bár a Víziközmű törvény éppen arra kötelezi a fogyasztókat, hogy ha rendelkezésre áll az adott településen a víziközmű hálózat (ivóvíz és szennyvíz együtt, vagy akár külön-külön) kössenek arra rá,   napjaink gyakorlata éppen azt mutatja, hogy az ország egyes területein (egyre gyakrabban) a Víziközmű szolgálató cégek elzárkóznak attól, hogy a hálózaton a fogyasztói igényeket fogadják, és a közszolgáltatási szerződést a fogyasztóval megkössék.   Korábbi két cikkemben (Miért nincs vizem? I-II.) utaltam arra, hogy a vízművek általában két okkal hárítják el a fogyasztói igényeket: a hálózatfejlesztési hozzájárulás megfizetésének hiányára és /vagy kapacitáshiányra hivatkozással.   Arról is szó esett, hogy fontos kérdés lehet, hogy az adott vízilétesítmény egyben „köz” mű is-e egyben, tekintve,   hogy a Víziközmű törvényben foglalt jogokat a fogyasztó csak ebben az esetben gyakorolhatja.   Arra is k