Dr. Szabó Iván

  Áttörheti-e az egészséges ivóvízhez való alapjog a szerződési akarat szabadságát és a beruházások számviteli kérdéseit? Avagy: Miért nincs már megint vizem?   A Víz Világnapjának közeledtével egy sajátos új problémakörre szeretnék rámutatnia, mely az utóbbi időben rendkívül megszaporodott az ügyvédi irodám gyakorlatában: Akik ismerik az írásaimat, vagy egyszerűen visszakövetik az itt megjelent cikkeimet (pld: , láthatják, hogy a 2022. környékén több írásomban is foglalkoztam azzal, hogy milyen kötelezettségei vannak az ellátásért felelősnek (állam vagy önkormányzat), illetve a szolgáltatónak akkor, ha a felhasználó csatlakozni kíván az víziközműhálózathoz. A cikke alapjául szolgáló jogesetek lényege általában az volt, hogy magánberuházó létrehozott víziközművet (tipikusan vezetékhálózatot), de annak átvételét az érintett ellátásért felelős a hálózati kapacitás hiányára hivatkozással megtagadta, illetve az érintett víziköznű szolgáltató az települési önkormányzat hozz...

    A 2025. év vége nem hozott meglepő újdonságokat a viziközmű jogban. A meglepetés hiánya annak is betudható, hogy az Energiaügyi Minisztérium képviselői a víziközműves szakma rendezvényein jó előre kommunikálták a várható változásokat. A karácsony előtti utolsó munkanapon 2025.12.23-án a környezetvédelemmel, a hulladékgazdálkodással és a víziközmű-szolgáltatással összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi CXXIV. törvény 10-11-12.§-ai módosították a Viziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvényt (Vksztv.)   Ezen módosítások közül a leglényegesebb az ellátásért felelős, és a szolgáltató közötti a víziközmű üzemeltetési szerződés megszüntetésének közös megegyezéssel történő megszüntetésének határidejének szabályozása. A Vksztv. 20. § -a kiegészült egy (3b) bekezdéssel, ami a következőképpen hangzik: (3b)  A (3a) bekezdésben foglaltaktól eltérően a határozatlan vagy határozott időre kötött üzemeltetési szerződés a felek közös megegyez...

    2025. november 5-6-án került sor a Magyar Víziközmű Szövetség (MAVIZ) szerevezésében a Gazdasági és Jogi Konferencia megtartására, amelyen a Szegedi Vízmű Zrt. jóvoltából személyesen is részt vehettem. Ahogyan ilyenkor szokás, a plenáris ülésen szó esik a közel és távolabbi jövőben várható jogszabályi módosításokról, és az előadóktól jó esetben kérdezni is lehet, így néhány a közérdeklődére is igényt tartó információ szerezhető meg. A konferencián a jogalkotásért felelős Energiaügyi Minisztériumot Rentz Tamás államtitkár helyettes képviselte, akitől többek között a következőket tudtuk meg: A várható jogalkotási folyamatokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a lakossági felhasználó versus nem lakossági felhasználó kérdéskörben továbbra sem kíván semmit sem tenni a jogalkotó. Ez azért is meglepő, mert felhasználók és a szolgáltatók közötti jogviták legnagyobb része ebben a kérdésben merül fel, különösen azóta, hogy 2024-től a nem lakossági (közületi) díjak jelentő...

Bármilyen furcsa, de Tusnádon nemcsak a celebek, és influenszerek viselt dolgairól, az orosz-ukrán-kínai-amerikai globális összefüggésekről, vagy várható nagy politikai bejelentésekről esett szó, hanem példának okáért a Tiszáról is. Nem „arról” a Tiszáról, hanem a másikról: a folyóról. Pontosabban eredetileg az Oltról (minek frissítő vizében most sokan megfürödtek), és a Dunáról, amelyeknek a rendezvény címe szerint egy sorsa. Ezen a címen került ugyanis meghirdetésre az a kerekasztal beszélgetés, amelyre 2025. július 23-án 13. 30 kor került sor Tusnádfürdőn a Bornemissza Anna sátorban. A beszélgetés témája a vízgazdálkodás, és a víziközmű szolgáltatás volt, amelyen az anyaország igen erős csapattal képviseltette magát, tekintve, hogy a vízgazdálkodás és a víziközmű szolgáltatás legfontosabb szereplői is részt vettek a vitán, így V. Németh Zsolt államtitkár az Energiaügyi Minisztériumból, Haranghy Csaba a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatója, Láng István az Országos Vízügyi Főigazgató...