Dr. Szabó Iván

  Csipkerózsika álomból hideg zuhany, avagy ráeszméltek a cégek, hogy brutális vízdíjat fognak fizetni…Mi lehet a megoldás a közületeknek?   Amint ismeretes az Energiaügyi Minisztérium (EM) 2024. december 13-án közzétette a 25/2023.(XII.13.) EM Rendeletet (Rendelet), amely 2012 január 1-e óta először tette lehetővé a nem lakossági felhasználók víziközmű díjainak emelését. A Rendelet egy alapdíjat és egy fogyasztással arányos díjat állapít meg bekötésenként. Az alapdíj számításánál az átfolyási mérő átmérőjét kell figyelembe venni.   2024. januárjában már több nem lakossági felhasználó is olyan kéréssel fordult az a vízmű cégek ügyfélszolgálataihoz, hogy szeretné jelenlegi vízmérőjét egy kisebb átmérőjű vízmerő berendezésre cserélni, mivel neki kevesebb víz is elegendő lenne, és nem szeretne többet fizetni. Alapvetően a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) és az annak végrehajtására kiadott 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet (Vhr.) nem rendelkezik ol

  Várható jogszabályi változások a víziközmű szektorban 2023 végén   2023. október 31-én 23.00-kor került benyújtásra az Országgyűlésnek a T-5886. számú törvényjavaslat (továbbiakban a Javaslat) a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) módosításáról (előterjesztői: Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Lantos Csaba energiaügyi miniszter) Párhuzamosan a törvényjavaslattal folyt az 58/2013.(II. 27.) Korm. rendelet (Vhr.) módosításáról szóló társadalmi vita, így feltételezhető, hogy a törvényjavaslat elfogadását, és a Módosítás kihirdetését követően a Vhr. is azonnal módosulni fog. Összességében elmondható, hogy a törvénymódosítás túlnyomó része az önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltató cégek állami tulajdonba adásával, illetve a települési önkormányzatok víziközmű vagyonának állami tulajdonba adásával, összefoglaló nevén a víziközművek állami integrációjával kapcsolatosak. A Javaslat lényegében összegzi az eddig végrehajtott nagy arányú

Úgy tűnik, hogy ismét fordulatot vesz az víziközmű cégek integrációja   Az állami integráció előtt álló víziközmű cégeknek lehet fontos, hogy az „ energetikai és közlekedési tárgyú veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 316/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet” 2023.   július 28-ai hatállyal hatályon kívül helyezte az „ önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltató társaságok működésének biztosításával kapcsolatban a veszélyhelyzet időszakában alkalmazandó szabályokról 475/2022. (XI. 24.) Korm. rendeletet. ” (továbbiakban a Rendelet) 2022. november 29-én itt közzétett cikkemben ( https://www.linkedin.com/pulse/fontos-rendelet-jelent-meg-v%C3%ADzik%C3%B6zm%C5%B1vek-%C3%A1llami-kapcs%C3%A1n-iv%C3%A1n-dr-szab%C3%B3 ) részletesen foglalkoztam ennek a Kormányrendeletnek a fontosságáról, ezért most csak az alábbiakat emelem ki: Az integráció végrehajtása szempontjából a Rendeletnek az volt a jelentősége, hogy az állami integráció végrehajtását jogszabályban meg

  Lehetséges problémakörök a közérdekű üzemeltetés átvétele során (Kormányalakítás után, jogszabályváltozás előtt)   Bevezető A 2022-es országgyűlési választásokat követően valamennyi ágazat árgus szemekkel várja, hogy milyen személyi és stratégiai változások állnak majd be az új Kormány megalakulásával. Különösen igaz ez a víziközmű szektorra, amelyet az elmúlt négy évben inkább a kivárás és a nagy reformokra történő felkészülés jellemzett. A víziközmű szolgáltatást végző önkormányzati tulajdonú cégek helyzete már eddig sem volt irigylésre méltó a közismert okokra tekintettel (2011-ben befagyasztott szolgáltatási díjak, az 2015-ben befagyasztott használati-díjak, és átadási díjak mellett folyamatosan növekvő költségek, az elmaradó rekonstrukció miatt növekvő karbantartási költségek, a munkaerőhiány stb. stb. stb.) Mindezeket tetézte a 2021-ben hirtelen felrobbant energiapiac, majd jött az orosz-ukrán háború és EU szankciós politikája, amelynek következményei az energiaszektorban ma mé