Dr. Szabó Iván

  Erőfölényben van-e a Fővárosi Vízművek?   Az most már közismert, hogy 2024. január 1-től a nem lakossági felhasználók (közkedvelt nevükön a közületek) vonatkozásban jelentősen növekedett a víz,- és csatornaszolgáltatás díja. Van azonban egy terület, ahol, ha úgy tetszik „a hóhért akasztják”, vagyis maguknak a víziközmű szolgáltató cégeknek is jelentősen megnőhet a víz- és csatornaszolgálatás díja, ez pedig az ún. kapcsolódó szolgálatatások területe. Emlékeztető: ezek azok a szerződések, amelyek során a víziközmű cégek egymásnak adnak át ivóvizet, vagy egymástól vesznek át és/vagy tisztítanak meg szennyvizet. Korábbi írásomban (https://www.linkedin.com/posts/iv%C3%A1n-dr-szab%C3%B3-llm-05229173_a-f%C5%91polg%C3%A1rmester-helyettes-kiharcolta-a-nem-activity-7153039491367084032-QRbf?utm_source=share&utm_medium=member_desktop) már foglalkoztam azzal, hogy 15 éve a legátütőbb reformot a vízdíjak és rekonstrukciós fedezetetek terén éppen az a harc indította el, amely az átadási

  Csipkerózsika álomból hideg zuhany, avagy ráeszméltek a cégek, hogy brutális vízdíjat fognak fizetni…Mi lehet a megoldás a közületeknek?   Amint ismeretes az Energiaügyi Minisztérium (EM) 2024. december 13-án közzétette a 25/2023.(XII.13.) EM Rendeletet (Rendelet), amely 2012 január 1-e óta először tette lehetővé a nem lakossági felhasználók víziközmű díjainak emelését. A Rendelet egy alapdíjat és egy fogyasztással arányos díjat állapít meg bekötésenként. Az alapdíj számításánál az átfolyási mérő átmérőjét kell figyelembe venni.   2024. januárjában már több nem lakossági felhasználó is olyan kéréssel fordult az a vízmű cégek ügyfélszolgálataihoz, hogy szeretné jelenlegi vízmérőjét egy kisebb átmérőjű vízmerő berendezésre cserélni, mivel neki kevesebb víz is elegendő lenne, és nem szeretne többet fizetni. Alapvetően a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) és az annak végrehajtására kiadott 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet (Vhr.) nem rendelkezik ol

  Várható jogszabályi változások a víziközmű szektorban 2023 végén   2023. október 31-én 23.00-kor került benyújtásra az Országgyűlésnek a T-5886. számú törvényjavaslat (továbbiakban a Javaslat) a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) módosításáról (előterjesztői: Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Lantos Csaba energiaügyi miniszter) Párhuzamosan a törvényjavaslattal folyt az 58/2013.(II. 27.) Korm. rendelet (Vhr.) módosításáról szóló társadalmi vita, így feltételezhető, hogy a törvényjavaslat elfogadását, és a Módosítás kihirdetését követően a Vhr. is azonnal módosulni fog. Összességében elmondható, hogy a törvénymódosítás túlnyomó része az önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltató cégek állami tulajdonba adásával, illetve a települési önkormányzatok víziközmű vagyonának állami tulajdonba adásával, összefoglaló nevén a víziközművek állami integrációjával kapcsolatosak. A Javaslat lényegében összegzi az eddig végrehajtott nagy arányú

  Észrevételek a Vksztv. és a Vhr módosítások kapcsán   Az Országgyűlés 2023. május 3-ai ülésén fogadta el a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCXI. törvény (Vksztv.) módosításáról szóló 2023. évi XVII. törvényt (a Módosítás), amely Magyar Közlöny 2023/70. (V.11.) számában jelent meg, hatályba lép 2023. VI.10.-én Jelen munka elkészítésekor még társadalmi vitán van a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény végrehajtásáról szóló 58/2013.(II.27) Korm. rendelet (Vhr.) módosításáról szóló tervezet. Általános észrevételek: A várakozásokkal szemben alapvetően elmondható, hogy sem a Vksztv., sem a Vhr. módosítás nem hozott átütő változásokat a víziközmű szolgáltatásban. A Módosítással kapcsolatban főleg két témában volt nagy a szakmai várakozás: -           díjak kérdése -           integráció kérdése A díjak kérdésében egyik jogszabály sem hozott érdemi előre lépést, annak ellenére, hogy 2022. őszén kb. erre az időpontra jelezték a piaci alapú díjak m