Mi történik abban az esetben ha elmarad az állami integráció? Hogyan szűnik meg a víziközmű szolgáltató? (Vödörből vödörbe…)
Mi történik abban az esetben ha elmarad az állami
integráció? Hogyan szűnik meg a víziközmű szolgáltató?
(Vödörből vödörbe…)
Több polgármester
is megkeresett az utóbbi időben azzal a kérdéssel, milyen következménnyel jár
ha bármilyen oknál fogva nem csatlakoznak az állami integrációhoz?
Az állami
integráció lehetőségét (így nevezi meg a folyamatot a Nemzeti Vízművek Zrt. az
integrációról szóló ismeretetőjében “Gyakran ismételt kérdések” (továbbiakban
úgyis, mint a “GYIK”[1]) a
Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) 2021. június
13-ai módosítása teremtette meg. Ezzel több korábbi írásomban is foglalkoztam[2].,ezért
ennek részletes ismertetésére most nem térek ki.
Szintén korábbi
írásomban tértem ki arra[3], hogy a
Nemzeti Vízművek Zrt. (úgyis mint NV Zrt.) által meghirdetett program nem
jogszabályi kötelezettség, hanem a Magyar Állam által tett polgári jogi
ajánlat, amit itt röviden abban lehet összefoglalni, hogy amennyiben a
jelenlegi ellátásért felelős átadja az önkormányzati törzsvagyon részét képező
víziközmű vagyont és azokat a működtető eszközöket, amelyek a víziközmű vagyon
üzemeltetését elősegítik, akkor a jelenlegi szolgáltatást ellátó víziközmű cég
2022-ben a víziközmű szolgáltatással kapcsolatban keletkezett fizetési
kötelezettségeit (és csak ezt) a Magyar Állam a Nemzeti Vízművek Zrt.-n
keresztül kifizeti. Ennek az adósság átvállalásnak a módja az, hogy a Nemzeti
Vízművek Zrt ázsiós tőkeemelést hajt végre az adott víziközmű szolgáltató
cégben.
(Az előző írásomban
is szerepel, de a fontossága miatt ismét kiemelem: bár a GYIK hangsúlyozza,
hogy kizárólag a víziközmű szolgáltató 2022-ben fennálló tartozásai kerülnek
kiegyenlítésre, de a szerződés tervezetek között szerepel az Állam és a
jelenlegi Szolgáltató között megkötendő vagyonkezelési szerződés is!
Amennyiben az Állam az adott szolgáltatóval megkötötte a vagyonkezelési
szerződést, úgy nagy valószínűséggel fenn fogja tartani annak működését a
jövőben is)
Az ázsiós
tőke-emelés lényege, hogy a tőkeemelést végrehajtó egyrészt az adott társaság
tartaléktőkéjébe helyez vagyoni hozzájárulást (esetünkben pénzbeli
hozzájárulást), ez a tőkeemelés a kívülálló számára csak a Társaság mérlegéből
derül ki ( A Társaság saját tőkéje: tőketartalék+jegyzett tőke), illetve a
Társaság jegyzett tőkéje megemelkedik 5%-al, amely új üzletrész (Kft-k
esetében), illetve új részvények (Zrt-k esetében)kibocsátásával történik.
Itt szeretném
felhívni az érdeklődők figyelmét, hogy a NV Zrt. web lapján található
szerződésminták tartalma 2022.09.15-én frissült[4],
és a legutóbb közzétett tranzakciós szerződések a korábbiakhoz képest változott
feltételeket tartalmaznak:
1.)
Az önkormányzatok a vagyonátadást
csak az ázsiós tőkeemeléssel egyidejűleg kötelesek végrehajtani (korábbi
minta szerint ez előzetesen történt)
2.)
A Magyar Állam részére fenntartott
5%-os részesedés most már elsőbbségi jogokhoz kötött (az elsőbbségi jog
tartalmát még nem ismerjük)
Milyen előnyökkel jár ez az ellátásért felelős
önkormányzatnak:
1.)
Az önkormányzat tulajdonában álló
víziközmű szolgáltató cég működése 2022. dec 31-ig biztosított
2.)
Az ellátási felelősség (ideértve a
víziközművek fejlesztésének kötelezettségét is) megszűnik, és ez továbbiakban a
Magyar Államot terheli
Itt most nem térek
ki arra, hogy milyen nehézségek léphetnek fel a folyamatban (pl. a víziközmű
szolgáltatóban tulajdonos egyes önkormányzatok nem kívánnak részt venni az
integrációban, illetve a vegyes tulajdonú víziközmű rendszerek esetén minden
tulajdonostársnak meg kell szavaznia a döntés stb. stb.), erről egy későbbi
munkában írok majd részletesen.
Az általunk vizsgált
kérdés most, hogy mi történik, ha az önkormányzatok úgy döntenek, hogy -
legalábbis egyenlőre - nem csatlakoznak az állami integrációhoz?
Az integráció elmaradásának következményei az
önkormányzatoknál
Ahogyan korábban
többször is írtam, jelenleg nincs jogszabályi kötelezettség az állami
integrációhoz történő csatlakozásra, ez most egy csak egy polgári jogi ajánlat
volt. Nem követ el tehát semmilyen jogszabályi mulasztást az az önkormányzat
amely a NV Zrt. által megadott határidőig nem csatlakozott az integrációhoz.
Sőt, az továbbra is
jogszabályi lehetősége a jövőben az önkormányzatnak, hogy a víziközmű vagyont
illetve a szolgáltatóban fennálló részesedést felajánlaja a Magyar Államnak,
tehát ezek a lehetőségek a határidők lejártát követőe is fennmaradnak. (Az én
jogértelmezésem szerint a víziközmű vagyon, és ezzel együtt az ellátási
felelősség ingyenes átadása az Állam
részére jogosultság, míg a víziközmű szolgáltatóban fennálló részesedés
ingyenes átadása az Állam döntését függő kétoldalú ügylet. lásd erről
részletesen korábbi írásomat:https://kozmujog.blogspot.com/2021/10/a-vizikozmuvek-allamositasa-avagy-ez.html
Az integráció elmaradásnak következményei a
Szolgáltatóknál
A következmények
jóval inkább a viziközmű szolgáltató oldalán fognak beállni.
2022. október
elejei állapot szerint szerintem nincs olyan víziközmű szolgáltató (még a
legnagyobbak sem), amely a 2023-as teljesen irracionális energiaárakat ki tudná
gazdálkodni külső segítség nélkül.
Ez azt jelenti,
hogy azon cégek esetében, ahol a tulajdonos önkormányzatok úgy döntöttek, hogy
nem vesznek részt az állami integrációban, pótbefizetésre, vagy tőke-emelésre
lesz szükség.
Ennek hiányában ezek
a cégek várhatóan kb. 2023 márciusáig csőd- illetve felszámolási eljárás alá
fognak kerülni. Ez természetesen csak egy becsült dátum és abból indul ki, hogy
a legtöbb Szolgáltató a 2022-es évet - még ha jelentős veszteséggel is, de
végig tudja csinálni. Természetesen lehetnek olyan szolgáltatók, amelyeknél a
fenti tulajdonosi beavatkozás nélkül már 2022-ben beáll a fizetésképtelenség.
Ennél a pontnál
ketté kell választanunk a problémát:
1.)
A víziközmű szolgáltatás kérdésére
2.)
A víziközmű szolgáltató cég kérdésére
1.)
A víziközmű szolgáltatás kérdése:
A víziközmű
szolgáltató cégek legnagyobb problémáját, mint általában minden gazdálkodó
szervezetnek ma Európában, a villamosenergia számlák jelentik. Az ivóvíz és
szennyvíz szolgáltatás szempontjából kulcsfontosságú a villamos áram, ezért
sokan tartanak attól, hogy az áramszolgáltatók ki fogják kapcsolni az áramot
a víziközmű szolgáltatóknál, ezért
esetleg pl. karácsonykor nem lesz víz.
Ez azért nem ilyen
egyszerű. A víziközmű szolgáltató nem egy háztartás, vagy vállalkozás ahol
valóban lehetőség van a korlátozásra vagy a kikapcsolásra.
Korábbi írásomban[5]
részletesen foglalkoztam azzal a kérdéssel, hogy a katasztrófavédelmi és
közegészségügyi jogszabályok miatt ezt az áramszolgáltató nem teheti meg,
és ez nemcsak a jogszabályban meghatározott kritikus infrastruktúra elemekre
vonatkozik.
Nem kell tehát attól
tartani, hogy a víz vagy szennyvíz szolgáltatás egyszer csak megszűnik.
Ugyanezen írásomban
azonban azt is kifejtem, hogy attól hogy a szolgáltatás fenntartása miatt az
áramszolgáltató nem kapcsolhatja ki az elektromos áramot, még nem azt jelenti
hogy ne követelhetné a víziközmű szolgáltatón ezt az összeget, tehát előbb
utóbb a cégek csőd-, vagy felszámolási eljárás alá fognak kerülni.
Szintén több
korábbi írásomban[6] is
kifejtettem ugyanakkor, hogy ha ilyen veszély fenyeget, akkor beáll a közérdekű
üzemeltető kijelölésének a lehetősége a víziközművek felügyeletét ellátó Magyar
Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal részéről (MEKH).
Korábbi munkáimban[7] is
felhívtam már a figyelmet arra, hogy a Vksztv. 32. § (1) ab) pontja lehetőséget
ad a MEKH-nek közérdekű üzemeltető kijelölésére:
A 32.§ (1) ab.)
alpont szerint a közérdekű üzemeltető kijelölésére ad okot, ha a Szolgálató „víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi
ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be".
Ezzel kapcsolatban
fontos megjegyezni, hogy a Vksztv. ezen rendelkezésében foglalt
“fizetésképtelenség” nem azonos a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban a Cstv.) 27.§ (2) bekezdésében[8]
megfogalmazott fizetésképtelenség fogalmával! Ahhoz, hogy a MEKH a Vksztv. 32.§
(1) ab.) pontjának fennállását állapítsa meg nem szükséges, hogy a szolgáltató
ellen az illetékes bíróság jogerősen csőd- vagy felszámolási eljárást rendeljen
el.
Ezt erősíti a
jogszabály azon megfogalmazása, hogy „következik be” kifejezést használ, és nem
„következett be” kifejezést, tehát nem egy eredmény állapotot, hanem egy
folyamatot minősít. Konkrét, immár jogerős határozattal lezárt ügyben a MEKH
ellenőrzés során megállapította, hogy az adott szolgáltató gazdasági pénzügy
lehetetlenülése következett be (bár nem állt csőd vagy felszámolási eljárás
alatt), ezért a szolgáltatói engedélyt – többszöri felszólítást követően –
visszavonta, és – mivel az ellátásért felelős önkormányzatok nem kötöttek
szerződést másik szolgáltatóval – a közérdekű üzemeltetőt jelölt ki.
A Víziközmű törvény
végrehajtásáról rendelkező 58/2013.(II.27.) Korm. rendelet a fenti
rendelkezéseket még azzal egészíti ki a 17.§ (4) bekezdésben, hogy amennyiben előre
láthatóan olyan körülmények állnak elő, amelyek indokolttá teszik a közérdekű
üzemeltetés elrendelését, úgy azt a mind az Ellátásért Felelős, mind a
Szolgáltató köteles a MEKH felé hivatalosan bejelenteni. Ezt a bejelentési
kötelezettséget okról való tudomásszerzést követő 1 azaz egy napon belül (!)
kell gyakorolni, és annak elmulasztása elméletileg bírsággal járhat,
illetve a „víziközmű szolgáltatással járó
kötelezettségek lényeges megszegésének” minősül.
Az rendelkezés,
hogy körülmény beálltának ismeretében nem kerül bejelentésre a MEKH felé, azért
rendkívül veszélyes, mert ez a tény a VHR 17.§ (15) szakasz szerint felügyeleti
bírság[9]
kiszabását teszi lehetővé, de ennél is súlyosabb jogkövetkezmény [10] , hogy
a VHR 19.§ (5) bekezdése szerint a közérdekű üzemeltetési időszak végén ha van a MEKH által a közérdekű üzemeltető
részére jóváhagyott, de a használati díjból meg nem térülő beruházás, akkor
ennek ellenértékét annak kell megtéríteni, akit korábban a MEKH bírsággal
sújtott. (vagyis a ki a bejelentést
elmulasztotta)
Ebből kiindulva
tehát egy viziközmű szolgáltató cég vezető tisztségviselőjének, de egy
ellátásért felelős önkormányzat polgármesterének is jól felfogott érdeke, hogy
amennyiben 2023-ban a víziközmű szolgáltató cég gazdasági működése 2023-ban már
nem fenntartható, úgy hivatalosan értesítse erről a MEKH-et és kérje a
közérdekű üzemeltető kijelölését.
Kérdés, hogy ez az
időpont mikor áll be?
Véleményem szerint
még nem, hiszen attól még nem állt be a fizetésképtelenség, vagy a gazdasági
ellehetetlenülés veszélye, hogy egy víziközmű szolgáltató társaság legfőbb
szervét alkotó önkormányzatok nem adtak szándéknyilatkozatot (Nemzeti Vízművek
web lapja szerinti minta szerinti minta[11])
arra, hogy a víziközmű vagyont ingyenesen átadják az állam részére.
Álláspontom szerint
jelenleg még minden vezető tisztségviselő előtt nyitva áll a lehetőség, hogy a
Társaság Legfőbb szervének döntését kérjék, amelyben a Társaság tagjainak
döntését kérjék a veszteség fedezésére pótbefizetéssel, vagy a törzstőke
emeléssel. Ez különösen abban az esetben van így, ha a jegyzett tőke és a saját
tőke között máris eltérés mutatkozik, ilyenkor a vizsgálni kell, hogy a Polgári
Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:189.§[12]
(Kft. esetén), vagy 3:270.§ [13]-aiban
foglalt feltételek a gyors tőkevesztés vonatkozásában fennállnak-e, különös
tekintettel azokra a fordulatokra, amelyek a jövőben beálló
fizetésképtelenségre, és a vagyoni fedezet hiányára vonatkoznak.
Közérthetően
fogalmazva tehát, ha egy víziközmű szolgáltató társaság tulajdonosi körét
alkotó önkormányzatok nem fogadják el az állami integráció lehetőségét, vagy
egyszerűen nem döntenek ebben a kérdésben, és a rendelkezésre álló információk
alapján a Társaság a 2023-as energiaköltségeket már nem tudja kigazdálkodni,
akkor a vezető tisztségviselőnek össze kell hívni a taggyűlést/közgyűlést és
az alapító okirat rendelkezéseitől függően pótbefizetést, vagy
törzstőke-emelést kell indítványoznia.
Amennyiben a Társaság
legfőbb szerve ezt nem fogadja el, vagy nem hajtja végre (nem bocsátja
rendelkezésre a szükséges összeget) akkor nyílik meg véleményem szerint az a
felelősség, amelyre a VHR. 17. § (4) bekezdésében foglalt 1 napos határidő.
A hivatalos
bejelentést követően az eljárás már ismert, és a korábbi írásomban azzal
részletesen foglalkoztam.[14]
Mit jelent ez az ellátásért felelős önkormányzatok
vonatkozásában?
Ahogyan arra
fentebb is rámutattam tehát a szolgáltatás nem állhat le egy percre sem, a
lakosság nem marad ellátatlanul, erre garanciát szolgáltat a közérdekű
üzemeltetés intézménye.
A közérdekű
üzemeltetéssel már több cikkemben is foglalkoztam, ezért erre most bővebben nem
térek ki, de a kialakult helyzetre tekintettel a MEKH valószínűleg valamelyik
többségi állami tulajdonban álló regionális szolgáltatót jelöli majd ki
közérdekű üzemeltetőnek.
Mi érnek el ezzel végeredményben az önkormányzatok?
-
a fejlesztések kérdése ugyanúgy
kikerül hatáskörükből (a közérdekű üzemeltetés alatt a gördülő fejlesztési terv
végrehajtása szünetel
-
a víziközmű szolgáltatóra
semmilyen ráhatásuk nincs, tekintve hogy közérdekű üzemeltetés alatt az
üzemeltetési jogviszony lényegében a MEKH és a közérdekű üzemeltető között
állhat fenn
-
a közérdekű üzemeltetés végén a
használati díjból nem fedezett beruházásokat a közérdekű üzemeltetőnek meg kell
téríteni
-
az önkormányzat tulajdonában álló
működtető eszközöket a MEKH határozatával közérdekű üzemeltető birtokába adja
(ha úgy ítéli meg, hogy azok az üzemeltetés szempontjából szükségesek), igaz
ezért a közérdekű üzemeltető használati díjat fizet
-
ami megmarad: az a víziközmű
vagyon, amelyet továbbra is köteles nyilvántartani, és erre költeni, valamint
az elégedetlen lakosok, akik számon kériki a fejlesztések elmaradását
Amint a fentiekből
kitűnik, az integráció visszautasításával az önkormányzatok - hacsak nem döntenek a saját szolgáltatójuk
pénzügyi megtámogatása mellett, ahogy azt pl. Debrecen tette - gyakorlatilag
ugyanoda jutnak: állami szolgáltató fogja nyújtani a víziközmű szolgáltatást,
amibe vajmi kevés beleszólásuk lesz, a saját cégüket viszont elvesztik.
Ha összevetjük
mindezt az integráció adta lehetőségekkel, akkor nehezen érthető bármilyen
elzárkózás az önkormányzatok részéről.
2.) A víziközmű szolgáltató cég
helyzete (csőd- és felszámolási eljárás)
Az a bejelentés a MEKH
felé, hogy a társaság gazdasági helyzete ellehetetlenült, tehát még nem a Csődtv. szerint csőd-, vagy
felszámolási eljárás kezdeményezése, hanem azt a Vhr. 17.§ (4) bekezdése
szerint bejelentésnek minősül.
Amennyiben azonban valóban
bekövetkezik a tartósan fizetésképtelen helyzet, úgy érdemes megvizsgálni,
hogy az eljárás során milyen speciális rendelkezések érvényesülnek a víziközmű
szolgáltató társaságok felszámolásának vonatkozásában.
A speciális eljárási
kérdéseket két részre oszthatjuk:
a.) A Vksztv. -ben
elhelyezett. a Csődtv.-től való eltérést tartalmazó speciális eljárási
szabályok
b.) A víziközmű szolgáltató cégek
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek
felszámolása esetén alkalmazandó speciális szabályok a Csődtv. rendelkezései
szerint:
A Csődtv.-től eltérő
speciális szabályokat a Vksztv. 34.§-a sorolja fel[15],
ennek értelmében a felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47.§-ában[16]
meghatározott azonnali elállási és felmondási jogát a közszolgáltatási
szerződések, valamint az azok szerződésszerű teljesítéshez szükséges
szerződések vonatkozásában.
Szintén korlátozza a
Vksztv. a felszámolót a Csődtv. 48.§[17]
és 49.§[18] -ában
meghatározott lehetőség vonatkozásában, amely a felszámolással érintett vagyon
értékesítése és kiadására vonatkozik, amennyiben az érintett vagyon a
víziközmű-szolgáltató adóssal víziközmű-szolgáltatási jogviszonyban álló
felhasználók ellátását, vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer rendelkezésre
állását szolgálja.
Speciális rendelkezés
az is, hogy a Vksztv. 34.§ (4) bekezdése szerint a víziközmű-szolgáltató adós
közszolgáltatási szerződéseinek szerződésszerű teljesítéshez szükséges
szerződéseiből eredő költséget a Csődtv. értelmében az adós gazdasági
tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek kell tekinteni
A víziközmű
üzemeltetési folytató gazdasági társaságok esetében ugyanakkor egyéb- a
Vksztv.-ben nem szabályozott - speciális eljárások is érvényesülnek:
A Cstv. 65.§ (1)
bekezdése szerint a Kormány rendeletben stratégiailag kiemelt jelentőségű
gazdálkodó szervezetnek minősítheti azokat a (3) bekezdésben meghatározott
körbe tartozó gazdálkodó szervezeteket a)
amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez,
reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik,
vagy b) amelyek esetében - ha a
vagyonhiány és a fizetésképtelenség előreláthatólag nem szüntethető meg -
kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli
megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárásrend szerint
történjék[19].
Erre vonatkozóan két speciális szabályt kell
kiemelni:
· Az egyik, hogy vagyonfelügyelőként, vagy
felszámolóként a Cstv 66. § (2) bekezdése szerint kizárólag
a Kormány által rendeletben meghatározott nonprofit gazdasági társaság járhat
el. Ez a nonprofit gazdasági társaság jelenleg a
Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Zrt. (székhely: 1097 Budapest, Könyves Kálmán körút 12-14.; továbbiakban
úgyis, mint Állami Felszámoló).
· A másik specialitás, hogy Cstv. 66.§ (2a) pontja
szerint az illetékes bíróság a felszámolás kérelem beérkezését követő 3
napon belül kirendeli az állami vagyonfelügyelőt[20],
függetlenül attól, hogy a felszámolási kérelem megalapozott -e![21]
A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó
szervezeteknek lehetőségük van csődeljárást is kezdeményezni a Cstv.7.§
(1) bekezdése alapján, ebben az esetben az a speciális szabály érvényesül, hogy
vagyonfelügyelőként csak az állami felszámoló szervezet jelölhető ki a csődeljárásban.
Mit látunk tehát az
önkormányzatok szempontjából?
Akár részt vesznek az
állami integrációban, akár nem, végül mindenképpen állami felügyelet alá
kerülnek a víziközművek[22],
először üzemeltetési szinten, majd - a jelenlegi energiaárakat figyelmebe véve
szinten biztosan bekövetkező - vagyoni szinten is, a felszámolási eljárás
elrendelésével.
A lényeges különbség,
hogy az integráció biztosíthatná a jelenlegi megszokott szolgáltatók
fennmaradását, sőt a jövőre nézve még lehetőség lenne az ott található
üzletrészek és részvények, esetleg rendszerfüggetlen elemek későbbi
értékesítésére.
Ezzel szemben a
közérdekű üzemeltetés, illetve a felszámolási eljárás minden kontrollt
megszüntet a szolgáltató felett, és érzéketlenné teszi a cégekben most még
meglévő működtető vagyont.
Arról már nem is
beszélve, hogy a felszámolási eljárás eleve a munkaviszonyok megszüntetését
feltételezi, és az a szakembergárda “szétszélledéséhez” vezet,mely folyamat
láthatóan már most is megindult.
Ezen levezetés mellett
nehezen támasztható alá logikus érvekkel az állami intergáció visszautasítása….
kelt: Budapest,
2022.10.02.
Dr. Szabó Iván
ügyvéd
[5]
https://kozmujog.blogspot.com/2022/07/ki-lehet-e-kapcsolni-az-aramot.html
[6]
https://kozmujog.blogspot.com/2022/07/ki-lehet-e-kapcsolni-az-aramot.html
[7] https://kozmujog.blogspot.com/2022/05/mi-tortenik-ha-bajba-kerul-vizikozmu.html
[8] Csődtv. 27.§ (2) * A bíróság
az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a
teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem
vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem
teljesítette, vagy *
b) az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban
megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
*
c) az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
d) * az adós a fizetési
kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezségben,
reorganizációs eljárásban a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben,
szerkezetátalakításban a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben
foglaltak ellenére nem teljesítette, vagy
e) * a korábbi csődeljárást
megszüntette [18. § (3), (3a) és (3c) bekezdés, 18. § (10) bekezdés vagy 21/B.
§], vagy
f) az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós
tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait)
az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a
végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai
(tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget
vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források
biztosítására.
[9] VHR 17.§ (15) * A Hivatal a közérdekű üzemeltető kijelölését
szükségessé tevő, a Vksztv. 32. § (1) és (1a) bekezdésében rögzített
körülményeket, az addigi víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős ezzel
összefüggő tevékenységét a kijelölési eljárással egyidejűleg megvizsgálja, és
ha jogszabálysértést állapít meg, bírságot szab ki.
[10] VHR 19.§ (5) * Ha az engedélyezett fejlesztés ellenértékének
kivételével a közérdekű üzemeltető okszerűen felmerült költségei a közérdekű
üzemeltetési tevékenység szolgáltatási díjbevételéből részben nem térültek meg,
a meg nem térült rész megtérítését a 17. § (15) bekezdése szerint elmarasztalt
személy köteles megtéríteni. Több elmarasztalt esetén a megtérítési kötelezettség
az elmarasztalt személyeket egyetemlegesen terheli.
[11] www.nemzetivizmuvek.hu
[12] Ptk. 3:189. §
3:189. § [A
taggyűlés kötelező összehívása] *
(1) Az ügyvezető
késedelem nélkül köteles összehívni a taggyűlést vagy annak ülés tartása
nélküli döntéshozatalát kezdeményezni a szükséges intézkedések megtétele
céljából, ha tudomására jut, hogy
a) a társaság saját
tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent;
b) a társaság saját
tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
c) a társaságot
fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette; vagy
d) ha vagyona
tartozásait nem fedezi.
(2) Az (1)
bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell pótbefizetés
előírásáról, a törzstőke mértékét elérő saját tőke más módon való
biztosításáról vagy a törzstőke leszállításáról; mindezek hiányában a társaság átalakulását, egyesülését,
szétválását vagy jogutód nélküli megszüntetését kell elhatározni. A taggyűlés
ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.
(3) Ha a taggyűlés
befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az (1)
bekezdés a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, a törzstőkét le
kell szállítani.
[13] 3:270. § [A közgyűlés kötelező összehívásának
esetei] *
(1) Az igazgatóság köteles nyolc napon belül - a
felügyelőbizottság egyidejű értesítése mellett - a szükséges intézkedések
megtétele céljából a közgyűlést összehívni vagy közgyűlés tartása nélkül
történő határozathozatalt kezdeményezni, ha bármely tagjának tudomására jut,
hogy
a) a részvénytársaság saját tőkéje veszteség
következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;
b) a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke
törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
c) a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti
vagy fizetéseit megszüntette; vagy
d) a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a
részvényesek kötelesek a közgyűlésen vagy közgyűlés tartása nélkül olyan
határozatot hozni, amely alkalmas az (1) bekezdésben megjelölt okok
megszüntetésére; vagy dönteniük kell a társaság átalakulásáról, egyesüléséről
vagy szétválásáról; ezek hiányában a társaság megszüntetéséről. A közgyűlés
ezzel kapcsolatos határozatait három hónapon belül végre kell hajtani.
(3) * Ha a
közgyűlés befejezését követő három hónapon belül az összehívására okot adó, az
(1) bekezdés a) pontja szerinti körülmény változatlanul fennáll, az alaptőkét
le kell szállítani. Ha az alaptőke leszállítására nincs mód, a
részvénytársaságnak az alaptőke-leszállítás meghiúsulására előírt
rendelkezéseket kell alkalmaznia.
(4) * Semmis az
alapszabály olyan rendelkezése, amely az (1)-(3) bekezdésben foglalt
szabályoknál a részvénytársaságra nézve enyhébb követelményeket ír elő.
[14] https://kozmujog.blogspot.com/2022/05/mi-tortenik-ha-bajba-kerul-vizikozmu.html
[15] Vksztv. 34. § (1) Víziközmű-szolgáltató esetében - közérdekű
üzemeltető jogintézményének alkalmazhatósága érdekében - a csődeljárásról és a
felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt (a továbbiakban:
Csődtv.) az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A víziközmű-szolgáltató a Hivatalt a csődeljárás
vagy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő
benyújtásával egyidejűleg, valamint hitelező által kezdeményezett felszámolási
eljárás esetében a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően
haladéktalanul tájékoztatja.
(3) A bíróság a víziközmű-szolgáltató adóssal szembeni
felszámolási eljárásnak a Csődtv. 22. § (2) bekezdése szerinti hivatalból
történő megindítása esetében az eljárás megindításával egyidejűleg tájékoztatja
a Hivatalt.
(4) A bíróság a víziközmű-szolgáltató adós
felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-ában felsoroltakon kívül a
Hivatalt is értesíti.
(5) * A
felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. § (1) bekezdésében meghatározott
azonnali hatályú felmondás és elállás jogát a víziközmű-szolgáltató adós
közszolgáltatási szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez
szükséges szerződései (különösen az üzemeltetési szerződései) tekintetében.
(6) A felszámoló a víziközmű-szolgáltató adós
vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerinti nem pénzbeli betétként (hozzájárulásként)
történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv. 49. §-a szerinti
értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem
veszélyezteti a víziközmű-szolgáltató adóssal víziközmű-szolgáltatási
jogviszonyban álló felhasználók ellátását, vagy az ahhoz szükséges
eszközrendszer rendelkezésre állását.
(7) * A
víziközmű-szolgáltató adós közszolgáltatási szerződéseinek szerződésszerű
teljesítéséhez szükséges szerződéseiből eredő költséget a Csődtv. értelmében az
adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek
kell tekinteni.
[16] Csődtv. 47. § (1) * A felszámoló jogosult az adós által kötött
szerződéseket azonnali hatállyal felmondani, vagy ha a felek egyike sem
teljesített szolgáltatást, a szerződéstől a felszámoló elállhat. A másik felet
ennek folytán megillető követelés az elállás illetve a felmondás közlésétől
számított 40 napon belül a felszámolónak való bejelentéssel érvényesíthető.
[17] Csődtv. 48. § * (1) A felszámoló az adós követeléseit
esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti. A
felszámoló a vagyont - kedvezőbb értékesítés érdekében - a hitelezőknek a 44.
§-ban meghatározott arányú egyetértése esetén korlátolt felelősségű társaság,
részvénytársaság vagy szövetkezet részére nem pénzbeli betétként
(hozzájárulásként) rendelkezésre bocsáthatja
[18] Csődtv. 49.
§ * (1) * A felszámoló az adós vagyontárgyait
nyilvánosan értékesíti a forgalomban elérhető legmagasabb áron. A felszámoló az
értékesítést pályázat vagy árverés keretében végzi. Ezen eljárások
alkalmazásától csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a választmány
hozzájárul, vagy ha a vagyontárgy gyorsan romló termék, vagy ha a pályázati
vagy árverés formájában történő értékesítésből várható bevételek nem fedezik az
értékesítés költségeit, vagy ha a várható bevételek és az értékesítés előrelátható
költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 Ft. Ebben az esetben a
felszámoló az értékesítés egyéb nyilvános formáját is alkalmazhatja a kedvezőbb
eredmény elérése érdekében.
[19] Az
egyes víziközmű-szolgáltató gazdálkodó szervezetek stratégiailag kiemelt
jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánításáról 101/2013. (III. 29.)
Korm. rendelet
[20] Csődtv. 2a) * Az állami
felszámoló ideiglenes vagyonfelügyelőkénti kirendelése kötelező, az adós erre
vonatkozó meghallgatását a bíróság mellőzheti. A kirendelés iránt a bíróság a
felszámolást kezdeményező kérelem vagy értesítés benyújtásától számított 3
munkanapon belül intézkedik..
[21] Csődtv. 66. § * (1)
* A 65. § szerinti esetekben a
stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet csődeljárása és
felszámolása esetén az e törvény rendelkezéseit az e §-ban és a 67. §-ban
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
[22] A
privatizált cégek kivételt képeznek
Megjegyzések
Megjegyzés küldése