Továbbra sem változik néhány vitatott intézmény szabályozása a víziközmű szektorban

 

 

2025. november 5-6-án került sor a Magyar Víziközmű Szövetség (MAVIZ) szerevezésében a Gazdasági és Jogi Konferencia megtartására, amelyen a Szegedi Vízmű Zrt. jóvoltából személyesen is részt vehettem.

Ahogyan ilyenkor szokás, a plenáris ülésen szó esik a közel és távolabbi jövőben várható jogszabályi módosításokról, és az előadóktól jó esetben kérdezni is lehet, így néhány a közérdeklődére is igényt tartó információ szerezhető meg.

A konferencián a jogalkotásért felelős Energiaügyi Minisztériumot Rentz Tamás államtitkár helyettes képviselte, akitől többek között a következőket tudtuk meg:

A várható jogalkotási folyamatokkal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a lakossági felhasználó versus nem lakossági felhasználó kérdéskörben továbbra sem kíván semmit sem tenni a jogalkotó. Ez azért is meglepő, mert felhasználók és a szolgáltatók közötti jogviták legnagyobb része ebben a kérdésben merül fel, különösen azóta, hogy 2024-től a nem lakossági (közületi) díjak jelentősen emelésre kerültek.

Rentz Tamás elmondta, hogy az Energiaügyi Minisztérium azon az állásponton van, hogy a jelenlegi szabályozás elégséges, és ennek megfelelően ismét egyértelművé tette, hogy, amennyiben az ingatlan tulajdonosa nem természetes személy, akkor a nem lakossági felhasználás (és ezzel együtt a számlázás) egyértelműen fennáll, amennyiben azonban az ingatlan tulajdonosa természetes személy, de az ingatlant valamilyen gazdasági tevékenységre veszi igénybe, akkor a mindenkori szolgáltatónak arról kell meggyőződnie, hogy az érintett gazdasági tevékenység jár-e tipikusan vízfelhasználással. (Klasszikus példa, hogy a könyvelés, mint gazdasági tevékenység nem jár tipikusan ivóvíz felhasználással, míg pld. a fodrászat igen).

Sajnos ez nem hó hír a felhasználóknak, hiszen olyan kérdések továbbra sem kerülnek rendezésre, mint pld. hogy a luxus társasházak továbbra is lakossági felhasználónak minősülnek, és a szolgáltatónak köteleségük előnyben részesíteni őket a bekötések során, míg pld. azok a  kis és középvállalkozások, amelyek kisebb víz fogyasztással rendelkeznek, mint egy átlagos háztartás, a magasabb díjat kénytelenek fizetni.

 Kérdésre válaszolva az államtitkár helyettes úr elmondta, hogy „ebben a jogalkotási ciklusban” nem várható sem a használati díjak rendezése, sem viziközmű fejlesztési hozzájárulás részletes szabályainak megállapítása.

A víziközmű hálózat használati díj (közismertebb nevén a bérleti díj, az a díj, amelyet a víziközmű szolgáltató cég fizet az önkormányzatnak a viziközmű rendszer használatáért) 2011 ót vár szabályozásra és ebből eredően ma már milliárdos nagyságrendűelszámolási jogviták állnak fenn a szolgáltatók és az önkormányzatok között éppen amiatt, hogy a 2011-es állapotot a jogalkotó 2015-ben befagyasztotta.

Hasonló a helyzet a víziközmű fejlesztési hozzájárulással, amelynek mértéke még víziközmű törvény előtt került meghatározásra az önkormányzatok által (ha jó esetben egyáltalán megállapították), és 2011-ben befagyasztásra kerültek.

A dolog abszurditását az adja, hogy a bár 2024 eleje óta a víziközmű szolgáltató cégek viszonyleg konszolidált anyagi helyzetbe kerültek, de a legnagyobb probléma a hálózatok rekonstrukciója, és a viziközmű fejlesztések végrehajtása a legnagyobb probléma. Az önkormányzatoknak ez a két bevételi forrás (használati díjak és VKFH) szolgának a viziközmű fejlesztések fedezetéül.

Ami változik, az az átadási árak szabályozása (az az ár amennyiért vízművek egymásnak adják át a vizet, illetve veszik át a szennyvizet), amely befagyasztott hatósági árból egy rövid kalandot tett a piaci ár felé, és most visszatér a hatósági ár kategóriába.

Az ismertető szerint az átadási árak egységesek lesznek, de azok szerkezetéről még nem tudunk semmit, de felül fogják írni azokat a megállapodásokat, amelyek a köztes időszakban születtek.

Nagyban segíti a jövőbeli konfliktusok elkerülését, hogy közös megegyezés esetén a szolgáltató és az önkormányzat 30 nap alatt is megszüntetheti az üzemeltetési szerződést, ha az új jogszabály hatályba lép (Kezdetben még lehetőség sem volt erre, majd 8 hónapra és az év végére lehetett felmondani, majd 4 hónapra az év végére szelídült a határidő közös megegyezés esetén)

Szintén inkább a vízmű cégek érdeklődésére tarthat igényt, hogy a jövőben a felhasználási alapból működtető eszközöket is lehet majd vásárolni (olyan eszközök amelyek nem víziközművek, de szükségesek az üzemeltetéshez), az viszont már érdeklődésre tarthat számot az építési beruházásokban érintetteknek, hogy nem ismét kötelező védőtávolság kerül bevezetésre a szennyvíztisztító létesítmények vonatkozásában (az ivóvíz létesítmények esetében most is van ilyen, de a szennyvíztisztítók esetében egy jogalkotási hiba miatt ez egy időre kimaradt)

Kíváncsian várjuk tehát a év végét, hogy – most már hagyományosan – milyen jogszabályi változások következnek majd be a szektorban.

 

Budapest, 2025. 11. 06.

 

Dr. Szabó Iván LLM