Dr. Szabó Iván

  Csipkerózsika álomból hideg zuhany, avagy ráeszméltek a cégek, hogy brutális vízdíjat fognak fizetni…Mi lehet a megoldás a közületeknek?   Amint ismeretes az Energiaügyi Minisztérium (EM) 2024. december 13-án közzétette a 25/2023.(XII.13.) EM Rendeletet (Rendelet), amely 2012 január 1-e óta először tette lehetővé a nem lakossági felhasználók víziközmű díjainak emelését. A Rendelet egy alapdíjat és egy fogyasztással arányos díjat állapít meg bekötésenként. Az alapdíj számításánál az átfolyási mérő átmérőjét kell figyelembe venni.   2024. januárjában már több nem lakossági felhasználó is olyan kéréssel fordult az a vízmű cégek ügyfélszolgálataihoz, hogy szeretné jelenlegi vízmérőjét egy kisebb átmérőjű vízmerő berendezésre cserélni, mivel neki kevesebb víz is elegendő lenne, és nem szeretne többet fizetni. Alapvetően a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) és az annak végrehajtására kiadott 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet (Vhr.) nem rendelkezik ol

  Kit terhelnek az új vízdíjak?   2023. december 13-án jelent meg a Magyar Közlönyben a 25/2023. (XII.13.) EM rendelet (Rendelet) a nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjának megállapításáról.   A rendelet a nem lakossági fogyasztók vonatkozásában az ivóvíz és szennyvíz ágazat vonatkozásában két tényezős díjat állapít meg:   ·          alapdíjat és ·          fogyasztással arányos díjat   A fogyasztással arányos díj országosan egységes: az ivóvíz esetében 576 Ft/m3, a szennyvíz esetében 881 Ft /m3   Az alapdíj mértéke az átfolyási átmérőhöz igazodik, amely víz és szennyvíz esetében is a 13 mm től 300 mm -ig terjed.   A Rendelethez csatolt táblázat szerint az ivóvíz alapdíja bekötéseként 841,- Ft-tól 609.654,-Ft-ig is terjedhet, míg szennyvíz esetén 1661,-Ft-tól egészen 1 204 247,-Ft-ig terjedhet.   A rendelet 2024. január 1-én lép hatályba.   Eddig mindenki számára világos, hiszen a Rendelet tartalmát mindenki megismerheti, sőt azzal a

  Várható jogszabályi változások a víziközmű szektorban 2023 végén   2023. október 31-én 23.00-kor került benyújtásra az Országgyűlésnek a T-5886. számú törvényjavaslat (továbbiakban a Javaslat) a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) módosításáról (előterjesztői: Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Lantos Csaba energiaügyi miniszter) Párhuzamosan a törvényjavaslattal folyt az 58/2013.(II. 27.) Korm. rendelet (Vhr.) módosításáról szóló társadalmi vita, így feltételezhető, hogy a törvényjavaslat elfogadását, és a Módosítás kihirdetését követően a Vhr. is azonnal módosulni fog. Összességében elmondható, hogy a törvénymódosítás túlnyomó része az önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltató cégek állami tulajdonba adásával, illetve a települési önkormányzatok víziközmű vagyonának állami tulajdonba adásával, összefoglaló nevén a víziközművek állami integrációjával kapcsolatosak. A Javaslat lényegében összegzi az eddig végrehajtott nagy arányú

  Kérdések és válaszok a víziközmű fejlesztési hozzájárulás (közműfejlesztési kvóta) áthelyezése- átruházása kapcsán   A nyár vége felé közeledve már talán elmondhatjuk, hogy a 2023-as nyár nem a vízhiányról szólt, sőt inkább a villámárvizek okoztak gondot. Bár az óvatosságból meghirdetett locsolási tilalmak utólag feleslegesnek tűnnek, a budapesti agglomeráció (továbbiakban úgyis mint az „Agglomeráció”) településein ettől még nem szűnt meg a víziközművek kapcsán nap mint nap jelentkező kapacitáshiány (az a jelenség, amikor a víziközmű szolgáltató cég nem tud elegendő nyomást biztosítani az ivóvíz vezetékekbe, vagy a szennyvízcsatorna, és/vagy a tisztítómű befogadó képességének korlátai miatt nem tud kiadni az építési engedélyhez közmű-kapacitás nyilatkozatot, vagy a csatlakozást - az egyébként műszakilag elérhető víziközmű rendszerhez -   nem engedélyezi.) A kapacitáshiány azonban nem mindig műszaki okok miatt lép fel, előfordulhat, hogy a víziközmű rendszeren lenne szabad kap