Kérdések és válaszok a víziközmű fejlesztési hozzájárulás (közműfejlesztési kvóta) áthelyezése- átruházása kapcsán
Kérdések
és válaszok a víziközmű fejlesztési hozzájárulás (közműfejlesztési kvóta) áthelyezése-
átruházása kapcsán
A
nyár vége felé közeledve már talán elmondhatjuk, hogy a 2023-as nyár nem a
vízhiányról szólt, sőt inkább a villámárvizek okoztak gondot.
Bár
az óvatosságból meghirdetett locsolási tilalmak utólag feleslegesnek tűnnek, a
budapesti agglomeráció (továbbiakban úgyis mint az „Agglomeráció”) településein
ettől még nem szűnt meg a víziközművek kapcsán nap mint nap jelentkező kapacitáshiány
(az a jelenség, amikor a víziközmű szolgáltató cég nem tud elegendő nyomást
biztosítani az ivóvíz vezetékekbe, vagy a szennyvízcsatorna, és/vagy a
tisztítómű befogadó képességének korlátai miatt nem tud kiadni az építési
engedélyhez közmű-kapacitás nyilatkozatot, vagy a csatlakozást - az egyébként
műszakilag elérhető víziközmű rendszerhez - nem engedélyezi.)
A
kapacitáshiány azonban nem mindig műszaki okok miatt lép fel, előfordulhat,
hogy a víziközmű rendszeren lenne szabad kapacitás, de annak igénybevételét
korábban lekötött, a víziközmű fejlesztési hozzájáruláshoz tartozó - de igénybe
nem vett - víziközmű fejlesztési kvóták, vagy más néven kontingensek
akadályozzák (továbbiakban úgyis, mint a „kvóta”).
Ezt
a problémát enyhíthetik a 2023. június 10-én hatályba lépett új rendelkezések.
2023.
május 25-én közzétett cikkemben foglalkoztam a víziközmű szolgáltatásról szóló
2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban a Vksztv.) módosításáról, amely ezen a
linken olvasható el: https://www.linkedin.com/pulse/m%C3%B3dosul%C3%B3-vizik%C3%B6zm%C5%B1-jogszab%C3%A1lyok-iv%C3%A1n-dr-szab%C3%B3
Ebben
a fent hivatkozott cikkben már jeleztem, hogy a 2023. évi XVII. törvénnyel
végrehajtott módosítás egyik legnagyobb jelentősége a víziközmű fejlesztési
hozzájárulás vagyoni értékű jogként történő rögzítése, és annak átvitelének, átruházhatóságának
szabályozása volt. Az új szabályozás ugyanakkor felvetett néhány új jogi
problémát is, ezért az alábbi kérdés-felelet módszerrel próbálom a teljesség
minden igénye nélkül megvilágítani a kérdést a jogkereső laikus közönség
számára.
Mi a víziközmű
fejlesztési hozzájárulás, mi a kvóta fogalma, mi a funkciója?
2023.
január 31-én itt közzétett cikkemben már részletesen foglalkoztam azzal a
kérdéssel, hogy ki és mikor szedheti be a víziközmű fejlesztési hozzájárulást,
mi annak a víziközmű jogi funkciója, és hogy hogyan lehet elhatárolni a közművesítési
hozzájárulástól. Ezeket az információkat az alábbiakban olvashatják el:
Mivel
a gyakorlatban még mindennaposak ezek a félreértések, ezért itt csak az
alábbiakat ismétlem meg:
-
A
víziközmű fejlesztési hozzájáruláshoz (úgy ahogyan a víz és csatornarendszerhez
történő csatlakozáshoz, azaz a kapacitásengedélyhez sem) nincs köze a
települési önkormányzatnak! Ez kizárólag az adott víziközmű szolgáltató cég
(Vízmű) és a felhasználó ügye.
-
A
települési önkormányzat a jelenlegi építési jogszabályok alapján szedhet be
közművesítési hozzájárulást, amelyet előszeretettel neveznek „közmű fejlesztési
hozzájárulásnak” is, ezért a két intézményt néha még a jogászok is összekeverik.
-
A
két hozzájárulás (azaz a víziközmű fejlesztési hozzájárulás, és a közművesítési
hozzájárulás), tehát egymástól függetlenül és egymás mellett is beszedhető!
Az
más kérdés, hogy a víziközmű szolgáltatók szorult helyzetükben előszeretettel
tesznek úgy, mintha a kapacitás nyilatkozat, vagy a víziközmű fejlesztési
hozzájárulás kérdése az ellátásért felelős önkormányzat hatáskörébe esne, és az
önkormányzatok szorongatott infrastrukturális helyzetükben maguk is hoznak
olyan határozatokat, amelyek szerint az új bekötések, vagy víziközmű
fejlesztési kvóták kiadása az ő testületük hozzájárulásától függene (Tipikusan
ilyen tévedés, amikor a hálózatra történő csatlakozást az önkormányzat
engedélyétől teszik függővé, vagy egyenesen a közművesítési hozzájárulás
megfizetésétől).
Kiknek
kell megfizetni a víziközmű fejlesztési hozzájárulást, és ennek alapján kik
jogosultak a kvóta átruházására?
A
víziközmű fejlesztés hozzájárulást a NEM lakossági felhasználóknak kell
megfizetnie, ezzel együtt a nem lakossági felhasználó jogosult olyan kvótára
(kontingensre), amelyet átruházhat, vagy áthelyezhet.
Erről a
kérdésről korábbi cikkemben részletesen olvashatnak itt:
https://www.linkedin.com/pulse/lakoss%C3%A1gi-v%C3%ADzd%C3%ADj-vagy-nem-iv%C3%A1n-dr-szab%C3%B3
Itt most csak röviden
visszautalok arra, hogy a Vksztv. hogyan különbözteti meg a lakossági és a nem
lakossági fogyasztókat, illetve arra a kérdésre, hogy ameddig a lakossági
fogyasztó esetében pusztán a szolgáltatás igénybevétele létrehozza a szerződést
(ún. ráutaló magatartás), addig a nem lakossági felhasználó esetében a közszolgáltatási
szerződést kizárólag az írásbeli szerződés hozza létre, olyannyira, hogy a
bírói gyakorlat csak a Vízmű által alkalmazott formanyomtatványt fogadja el
érvényes formának.
Ezzel kapcsolatban itt
és most csak arra hívom fel a figyelmet, hogy a jelen munka elkészítésekor
érvényes jogszabályok szerint, ha egy magánszemély, aki az ingatlanát bármilyen
terjedelemben valamilyen jövedelemszerző gazdasági tevékenységre használja, a
Vksztv. rendelkezései szerint nem lakossági felhasználónak (a köznyelven
előszeretettel, de pontatlanul „közület” -nek is nevezik) minősül, mindaddig,
míg mellékszolgáltatási szerződést nem köt arra a helyiségre, ahol a
tevékenységet végzi.
Sem a bírói gyakorlat,
sem a jogszabályok nem értelmezik azt a kifejezést, hogy az ingatlanon „jövedelmeszerző
gazdasági tevékenység keretében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatás”,
ennélfogva pusztán az a tény, hogy az ingatlant egy egyéni vállalkozó, vagy egy
cég székhelyeként jelöli meg, már megalapozza azt a tényt, hogy a felhasználót
nem lakossági felhasználónak minősítse a víziközmű szolgáltató.
Ugyanakkor – ahogyan
fentebb hivatkozott írásaimban is kifejtettem – a nem lakossági felhasználó
esetében csak abban az esetben jön létre a közszolgáltatási jogviszony, ha
arról a megfelelő formanyomtatványon szerződést kötöttek. Szerződéses
jogviszony hiányában viszont a nem lakossági felhasználóval szemben szerződésszegési
szankciót (pld. kötbért) sem lehet érvényesíteni, legfeljebb a nyilvántartott
lakossági felhasználót lehet szankcionálni a bejelentés elmulasztása miatt, ha
az adott víziközmű szolgáltató cég Üzletszabályzata ad erre lehetőséget. (A
szolgáltató gyakorlatilag „nem fér hozzá” jogilag a nem lakossági
felhasználóhoz addig, ameddig az szolgáltatási szerződést nem ír alá.)
Ki és milyen esetben
mentesül a víziközmű fejlesztési hozzájárulás megfizetése alól?
Alanyilag mentesülnek a
megfizetés alól (annak ellenére, hogy nem lakossági felhasználók): a központi
költségvetési szervek és intézményének, a helyi önkormányzat és annak
költségvetési intézményei, a jogi személyiséggel rendelkező vallási
közösségnek, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot
ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmények. (Itt
is megjegyzem, hogy a társasház és a garázsszövetkezet lakossági felhasználónak
minősül), valamint az újépítésű lakások tovább-értékesítésével fő
tevékenységként foglalkozó nem lakossági felhasználók, de ezek csak új bekötés
esetén.
Tárgyi mentesülés: a
Vksztv. 55/H.§ (1) bekezdése minden felhasználót mentesít a víziközmű
fejlesztési hozzájárulás (továbbiakban úgyis, mint a „VKFH”) megfizetése aló,
ha a bekötést max. 32 mm átmérőjű ivóvíz vezeték, és a max 160 mm átmerőjű
szennyvízvezeték vonatkozásában kérik. (Csak új bekötés esetén, tehát a korábbi
bekötés felújítása, cseréje nem tartozik ide.)
Milyen esetekben
kötelezheti a szolgáltató a nem lakossági felhasználót víziközmű fejlesztési
hozzájárulás megfizetésére?
Erről a
kérdésről a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 69.§ -a úgy
rendelkezik, hogy a nem lakossági felhasználó az alábbi esetekben köteles VKFH-t
fizetni:
„a)
közszolgáltatási szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen
biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,
b) a víziközmű-szolgáltatásba
bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért,
c) a víziközmű-szolgáltatás
minőségének általa igényelt emelése esetében, továbbá
d) az új bekötés
megvalósítását megelőzően, ha a bekötés a nem lakossági felhasználó által, nem
továbbértékesítésre épített újépítésű lakás víziközmű-szolgáltatását szolgálja”
A
fentiekkel kapcsolatban az alábbiakra hívom fel a figyelmet:
A
kialakult bírói gyakorlat szerint, ha a felhasználó túllépi az általa előre
lekötött kvótát, akkor a közszolgáltatási szerződés módosítása nélkül is jogosult
a szolgáltató a kapacitásbővítésért járó VFH-t beszedni (és kötbérezni a felhasználót),
ráadásul a túllépést a felhasználónak kell bejelenteni, még akkor is, ha a
szolgáltatónak kötelessége az ellenőrzés.
Az
újépítésű lakások tovább értékesítésével fő tevékenységként foglalkozó nem
lakossági felhasználó csak és kizárólag az új bekötés esetén mentesül, tehát
pld. a már meglévő bekötés cseréje, rekonstrukciója stb. stb. nem alapozza meg
ezt a mentességet! Az is fontos gyakorlati kérdés, hogy a nem lakossági
felhasználó bejegyzett fő tevekénysége legyen az újépítésű lakás tovább-értékesítése,
nem elég, ha ez csak szerepel a TEOR számok között!
Meddig
érvényes a kvóta?
A
jelenlegi jogszabályok értelmében a kvóta nem évül el, annak ellenére, hogy ez
lényegében egy szerződés a szolgáltató és a nem lakossági felhasználó között. (Több
Szolgáltató Üzletszabályzata kifejezetten „viziközmű fejlesztési hozzájárulás
szerződésnek” is nevezi.)
Mikor
szűnik meg a kvóta?
A
kvóta akkor szűnik meg, amikor maga az alap közszolgáltatási szerződés
megszűnik bármilyen okból. (Ügyvédi tanács, hogy az ingatlan értékesítése előtt
érdemes a kvótát értékesíteni, vagy áthelyezni, mert az új felhasználó bejelentésével
a közszolgáltatási szerződés megszűnik, és vele együtt a kvóta is. Csak a
kvótát lehet ugyanis átvinni másik ingatlanra (felhasználási helyre), a közszolgáltatási
szerződést nem.)
Kell-e
gyakorolni (igénybe venni) a kvótát?
A
kvótát nem kötelező sem részben, sem egészben igénybe venni, és ettől nem is
szűnik meg, és nem évül el. (Mint ahogyan pld egy bérleti szerződés szerint sem
kötelező az ingatlanban tartózkodni, de ettől a bérleti díjat fizetni kell.)
Lehet-e
kérni, hogy a Szolgáltató vásárolja vissza a kvótát, ha utólag kiderül, hogy annak
lekötése részben, vagy egészben felesleges volt?
A
jelenlegi jogszabályok szerint erre nincs lehetőség, arra viszont most már van,
hogy nyilvánosan is meghirdessük eladásra, és ez egy kapacitáshiányos
rendszeren már komoly értéket is képviselhet.
Milyen
árat lehet kérni a kvótáért?
Az
új rendelkezések rögzítik, hogy a kvóta egy vagyon értékű jog. A kvótának
jelenleg nincs szabott ára, tehát bármekkora összegért átruházható az adott
víziközmű rendszeren belül. Ennek a műveletnek az adójogi és számviteli
elszámolása még kérdéses, de véleményem szerint ugyanúgy kell bizonylatolni és
könyvelni, mint egy bármely vagyon értékű jogot. Érdekes kérdés, hogy az új
szabályok szerint így a kvótának lesz egy névérétke (amekkora víziközmű
fejlesztési hozzájárulást fizetett eredetileg a nem lakossági felhasználó a
Szolgáltatónak), és lesz egy forgalmi értéke amekkora áron értékesítették. (Kérdéses,
hogy kell adót fizetnie az átruházónak, hogy ha a kvótát „névérték felett”
ruházta át, és így nyereséget ért el?)
A
kvóta ingyenesen is átruházható, ajándékba adható stb. (Az jó kérdés, hogy
milyen esetben nyilváníthatja a NAV az ilyen jellegű megállapodásokat adó
jogilag érvénytelenné?)
Mi a
különbség a kvóta átruházása és áthelyezése között?
Ha
egy víziközmű rendszeren belül a nem lakossági felhasználónak több
felhasználási helye is van, akkor a kvóta – ha a Szolgáltató elfogadja – a
rendszeren belül áthelyezhető a másik szolgáltatási helyre.
A
kvóta átruházása (akár ingyenesen, akár ellenértékért) egy víziközmű rendszeren
belül két különböző felhasználó között történik, és két különböző felhasználási
hely között. (Megjegyzem, hogy annak nincs jelentősége, hogy a két felhasználó
között van-e tulajdonosi kapcsolat. Akkor is két különböző felhasználóról van
szó, ha az egyik a másiknak 100%-os tulajdonosa stb.)
Kell-e
írásbeli szerződést kötni a kvóta átruházásról?
Igen,
írásba kell foglalni, mert azt 15 napon belül meg kell küldeni a
Szolgáltatónak. (Ügyvédi tanács: ha nem akarjuk nyilvánosságra hozni a
vételárat, akkor nincs akadálya annak, hogy a vételárról külön okiratba foglalt
megállapodást kössünk, és a szerződésbe csak annyit írjunk, hogy a vételár
megfizetésre kerül, és a kvóta átvezetéséhez az átruházó hozzájárul).
Feltehetőleg a Szolgáltatók majd kibocsátanak erre formanyomtatványt is, amely
az általuk alkalmazott Üzletszabályzat része lesz, de jelenleg tudtommal még
nincs ilyen.
Van-e
területi hatálya a kvóta áthelyezésének, vagy átruházásának?
Igen
van: A kvótát csak egy víziközmű rendszeren belül lehet áthelyezni. A víziközmű
rendszer nem feltétlenül esik egybe (sőt ritkábban esik egybe) egy település közigazgatási
határával. Szerencsés esetben tehát a kvótát több település között is át lehet
helyezni. A víziközmű rendszer határairól a Magyar Energetikai- és
Közműszabályozási Hivatalban (MEKH) lehet érdeklődni.
Kinek
kell bejelenteni a kvóta átruházását?
A
jogszabály szerint ezt az átruházónak (aki átadja) kell bejelenteni a
Szolgáltató felé a szerződés megküldésével a szerződés megkötését követő 15
napon belül.
Mi
történik, ha az átruházó túllépi a 15 napot?
Ennek
jelenleg nincs semmilyen szankciója, későbbiekben a Szolgáltatók az
Üzletszabályzatukban kötbért köthetnek ki erre a mulasztásra, de jelenleg
tudtommal még nincs ilyen A késedelem mindenesetre nem okoz érvénytelenséget,
de a késelemből eredő károkért az átruházó lesz a felelős (pld. közben
megszűnik az átruházó közszolgáltatási szerződése és ezzel együtt maga a kvóta
is)
Függ-e
valamitől a kvóta áthelyezése, átruházása?
Nagyon
is függ! A jogszabály szerint a kvóta áthelyezését, illetve átruházását a
Szolgáltató (aki az ügylet időpontjában az adott víziközmű rendszert
üzemelteti) nem egyszerűen tudomásul veszi, vagy jóváhagyja, hanem azt, mint a
közszolgáltatási szerződés módosítására vonatkozó ajánlatot kell, hogy elfogadja.
Amennyiben nem fogadja el, úgy a szerződés hatálytalan lesz (de nem
érvénytelen, ez fontos különbség!) A kvóta szerződés jogilag egy harmadik fél
hozzájárulásától függő szerződés. (Ügyvédi tanács: Amennyiben nem lesz kötelező
formanyomtatvány, akkor a szerződésbe mindenképpen bele kell írni, hogy csak
akkor lép hatályba, ha a Szolgáltató elfogadja az átruházást. Adásvétel esetén
célszerű a vételárat ügyvédi letétbe helyezni hasonlóan pld az ingatlan adásvételeknél
alkalmazott módszerhez.)
Mennyi
időn belül kell nyilatkoznia a Szolgáltatónak?
A
jogszabály szerint a Szolgálatónak a kézhezvételtől számított 30 napon belül
nyilatkoznia az elfogadásról. (Ügyvédi tanács: célszerű bizonyítható
kézbesítést alkalmazni.)
Mi
történik, ha a szolgáltató 30 napon belül nem válaszol?
A
jogszabály szerint, ha a Szolgáltató 30 napon belül nem nyilatkozik, akkor „vélelmezni
kell”, hogy azt elfogadta. (Felhívom a figyelmet, hogy ez nem egyenértékű
azzal a kifejezéssel, hogy „úgy kell tekinteni, hogy azt elfogadta”.
Tehát nem azonos pld. a bekötésre vonatkozó szabályokkal, ahol a szolgáltatónak
8 napon belül nyilatkoznia kell a tervre, és ha ezt elmulasztja akkor a tervet
elfogadottnak kell tekinteni, és erre tekintettel beruházásokat meg lehet
kezdeni.)
Mit
jelent az, hogy „vélelmezni kell”?
Vélelemnek
a jogban olyan valószínű tényállásokat tekintünk, amelyeket a jogbiztonság
érdekében bizonyítás nélkül valósnak fogadunk el. A vélelemnek létezik
megdönthető és megdönthetetlen formája is. Jelen esteben egy megdönthető vélelemről
van szó, tehát a Szolgáltatónak van jogosultsága arra, hogy utólag bizonyítsa,
hogy az átruházáshoz nem járult hozzá (pld. gépelési hiba miatt rossz e-mail
címre küldte a választ stb.), ami meglehetősen nagy jogi kockázatot rejt magában.
(Ügyvédi tanács: célszerű ilyenkor több úton érdeklődni a válasz elmaradása
miatt, pld személyesen érdeklődni a szolgáltatónál stb., és semmiképpen csak a
vélelemre támaszkodni!)
Milyen
esetben tagadhatja meg a szolgáltató az áthelyezés, átruházás elfogadását?
A
jogszabály értelmében erre műszaki okokból van lehetőség: „A
közműfejlesztési kvóta áthelyezését a víziközmű-szolgáltató megtagadhatja, ha
az áthelyezésre irányuló ponton az adott kvóta áthelyezése műszaki okok miatt
igazolhatóan nem teljesíthető.”(Megjegyzem, hogy a kapacitáshiány ilyen
műszaki oknak tekinthető, pld. azon a szolgáltatási ponton ahova áthelyezni
kívánják a kvótát (ami lehet egy másik településen is) nincs kapacitás, akkor
erre hivatkozással a Szolgáltató visszautasíthatja az áthelyezést, átruházást.)
Mi
történik, ha a szolgáltató nem fogadja el az áthelyezést, átruházást?
Ebben
az esetben a szerződés nem lép hatályba, a feleknek el kell számolnia, és
amennyiben mindkét fél jóhiszemű volt, egyik sem tehető felelőssé az ügylet
miatt. A már fennálló kvóták nem változnak. (Ügyvédi tanács: célszerű tehát a
kapacitásról - ott ahová át kívánják helyezni - igazolható módon, előre
információt kérni, és ezt az esetet külön szabályozni a szerződésben a viták
elkerülése érdekében,)
Mi
történik, ha nem értünk egyet a szolgáltató álláspontjával, mert például tudjuk,
hogy az adott rendszeren igenis van kapacitás?
Sajnos
– ellentétben pld a bekötés szabályaival – ilyen esetben nincs lehetőség
közigazgatási úton felülvizsgálatot kérni. Az egyetlen kapaszkodó, hogy a
műszaki oknak igazolhatónak kell lennie. Véleményem szerint erre tekintettel polgári
per indítható jognyilatkozat pótlása iránt.
Mi
történik, ha kvóta áthelyezése, és átruházása után az adott rendszeren új
szolgáltató kezdi meg az üzemeltetést, pld. közérdekű üzemeltetőként?
Az
egyik előnye annak, hogy a kvótát a jogszabály vagyon értékű jogként határozta
meg, hogy bizonyos mértékig elszakadt az alap közszolgáltatási szerződéstől.
Amennyiben tehát a kvóta áthelyezés, átruházása megtörtént, és azt az
áthelyezés időpontjában üzemeltető szolgáltató elfogadta, úgy a közszolgáltatási
szerződés mindkét felhasználó esetében módosult, és az új szolgáltatónak
kötelessége azt elfogadni, és nem vitathatja azt.
Az
érdekes probléma, hogy mi történik abban az esetben, ha az átruházási szerződést
az átruházó megküldi az üzemeltető szolgáltatónak, de annak víziközmű
szolgáltató jogosultsága ezen a 30 napon belül megszűnik? (Mert pld. a MEKH
visszavonja a szolgáltatási engedélyét.)
Garantált-e
a kapacitás cégem számára, ha érvényesen és hatályosan víziközmű fejlesztési
kvótát vásároltam?
Erre
a kérdésre a jelenlegi szolgáltatási helyzetben nem lehet egyértelmű „igennel”
válaszolni. Anélkül, hogy hosszú és bonyolult víziközműjogi, polgári jogi vagy alkotmányjogi
fejtegetésbe kezdenék, itt most legyen elég annyi, hogy ez egy végtelen hosszú
ok-okozati folyamat, amelynek végén nem lesz felelős.
Az
nyilvánvaló, hogy bármilyen vis maior helyzet esetén a Szolgáltató
korlátozhatja, és ideiglenesen szüneteltetheti is a szolgáltatást, amelyért nyilvánvalóan
nem vonható felelősségre. Mi a helyzet azonban akkor, hogy ha a megvásárolt
kvótának megfelelő kapacitás biztosítása valamilyen szükséges műszaki
fejlesztés elmaradása miatt hiúsul meg? Ilyen esetekben a szolgáltatók azonnal
az ellátásért felelős önkormányzatra, az önkormányzatok pedig az államra
mutatnak.
Véleményem
szerint azonban a kvóta szerződés a nem lakossági felhasználó és a Szolgáltató
relációjában jön létre, ezért, ha a Szolgáltató nem tud helytállni a kvóta
szerződésben meghatározott feltételek biztosításáért, akkor ezért a
Szolgáltatót terheli a felelősség. Ebből eredően tehát ne csodálkozzunk, ha a
szolgáltatók nem sietnek majd a kvóta átruházások kapcsán az elfogadó
nyilatkozatokat megadni.
kelt:
Budapest, 2023. 08. 22.
Dr.
Szabó Iván Ügyvédi Iroda
Dr.
Szabó Iván LLM
ügyvéd
Megjegyzések
Megjegyzés küldése