Dr. Szabó Iván

  Várható jogszabályi változások a víziközmű szektorban 2023 végén   2023. október 31-én 23.00-kor került benyújtásra az Országgyűlésnek a T-5886. számú törvényjavaslat (továbbiakban a Javaslat) a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) módosításáról (előterjesztői: Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Lantos Csaba energiaügyi miniszter) Párhuzamosan a törvényjavaslattal folyt az 58/2013.(II. 27.) Korm. rendelet (Vhr.) módosításáról szóló társadalmi vita, így feltételezhető, hogy a törvényjavaslat elfogadását, és a Módosítás kihirdetését követően a Vhr. is azonnal módosulni fog. Összességében elmondható, hogy a törvénymódosítás túlnyomó része az önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltató cégek állami tulajdonba adásával, illetve a települési önkormányzatok víziközmű vagyonának állami tulajdonba adásával, összefoglaló nevén a víziközművek állami integrációjával kapcsolatosak. A Javaslat lényegében összegzi az eddig végrehajtott nagy arányú

  Kérdések és válaszok a víziközmű fejlesztési hozzájárulás (közműfejlesztési kvóta) áthelyezése- átruházása kapcsán   A nyár vége felé közeledve már talán elmondhatjuk, hogy a 2023-as nyár nem a vízhiányról szólt, sőt inkább a villámárvizek okoztak gondot. Bár az óvatosságból meghirdetett locsolási tilalmak utólag feleslegesnek tűnnek, a budapesti agglomeráció (továbbiakban úgyis mint az „Agglomeráció”) településein ettől még nem szűnt meg a víziközművek kapcsán nap mint nap jelentkező kapacitáshiány (az a jelenség, amikor a víziközmű szolgáltató cég nem tud elegendő nyomást biztosítani az ivóvíz vezetékekbe, vagy a szennyvízcsatorna, és/vagy a tisztítómű befogadó képességének korlátai miatt nem tud kiadni az építési engedélyhez közmű-kapacitás nyilatkozatot, vagy a csatlakozást - az egyébként műszakilag elérhető víziközmű rendszerhez -   nem engedélyezi.) A kapacitáshiány azonban nem mindig műszaki okok miatt lép fel, előfordulhat, hogy a víziközmű rendszeren lenne szabad kap

Úgy tűnik, hogy ismét fordulatot vesz az víziközmű cégek integrációja   Az állami integráció előtt álló víziközmű cégeknek lehet fontos, hogy az „ energetikai és közlekedési tárgyú veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 316/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet” 2023.   július 28-ai hatállyal hatályon kívül helyezte az „ önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltató társaságok működésének biztosításával kapcsolatban a veszélyhelyzet időszakában alkalmazandó szabályokról 475/2022. (XI. 24.) Korm. rendeletet. ” (továbbiakban a Rendelet) 2022. november 29-én itt közzétett cikkemben ( https://www.linkedin.com/pulse/fontos-rendelet-jelent-meg-v%C3%ADzik%C3%B6zm%C5%B1vek-%C3%A1llami-kapcs%C3%A1n-iv%C3%A1n-dr-szab%C3%B3 ) részletesen foglalkoztam ennek a Kormányrendeletnek a fontosságáról, ezért most csak az alábbiakat emelem ki: Az integráció végrehajtása szempontjából a Rendeletnek az volt a jelentősége, hogy az állami integráció végrehajtását jogszabályban meg

  Agglomerációs fórum a Pest Vármegyei Városházán   2023. május végén több polgármester barátom is izgatottan hívott fel, hogy hallottam-e a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács (BAT) június 1-ei konzultációjáról, „merthogy azon komoly bejelentések lesznek” a Budapesti Agglomerációt (Agglomeráció) érintő víziközmű problémákról, és azok megoldásáról.   Tudva levő, és már számtalanszor leírtam, hogy a viziközmű szolgáltatással kapcsolatos legnagyobb feszültségek éppen az ország legfejlettebbnek tartott, Budapestet övező agglomerációban vannak. Ezeken az oldalakon én is, de számos sajtótermék is írta már, hogy az víziközmű szolgáltatással kapcsolatban felmerülő problémák itt még a kapacitáshiánnyal is kiegészülnek (egyszeren nincs elegendő víz, és nincs elegendő szennyvízkapacitás). Az okok: -           a Kormány családbarát politikája (olcsó hitelek, lakásvásárlási kölcsön, babakötvény stb.stb.) egy már korábban megindult kivándorlási hullámot erősített fel a mára amúgy l