Bejegyzések

Úgy tűnik, hogy ismét fordulatot vesz az víziközmű cégek integrációja

Úgy tűnik, hogy ismét fordulatot vesz az víziközmű cégek integrációja   Az állami integráció előtt álló víziközmű cégeknek lehet fontos, hogy az „ energetikai és közlekedési tárgyú veszélyhelyzeti kormányrendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 316/2023. (VII. 17.) Korm. rendelet” 2023.   július 28-ai hatállyal hatályon kívül helyezte az „ önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltató társaságok működésének biztosításával kapcsolatban a veszélyhelyzet időszakában alkalmazandó szabályokról 475/2022. (XI. 24.) Korm. rendeletet. ” (továbbiakban a Rendelet) 2022. november 29-én itt közzétett cikkemben ( https://www.linkedin.com/pulse/fontos-rendelet-jelent-meg-v%C3%ADzik%C3%B6zm%C5%B1vek-%C3%A1llami-kapcs%C3%A1n-iv%C3%A1n-dr-szab%C3%B3 ) részletesen foglalkoztam ennek a Kormányrendeletnek a fontosságáról, ezért most csak az alábbiakat emelem ki: Az integráció végrehajtása szempontjából a Rendeletnek az volt a jelentősége, hogy az állami integráció végrehajtását jogszabályban meg

Agglomerációs fórum a Pest Vármegyei Városházán (középpontban a víziközmű fejlesztések)

Kép
  Agglomerációs fórum a Pest Vármegyei Városházán   2023. május végén több polgármester barátom is izgatottan hívott fel, hogy hallottam-e a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács (BAT) június 1-ei konzultációjáról, „merthogy azon komoly bejelentések lesznek” a Budapesti Agglomerációt (Agglomeráció) érintő víziközmű problémákról, és azok megoldásáról.   Tudva levő, és már számtalanszor leírtam, hogy a viziközmű szolgáltatással kapcsolatos legnagyobb feszültségek éppen az ország legfejlettebbnek tartott, Budapestet övező agglomerációban vannak. Ezeken az oldalakon én is, de számos sajtótermék is írta már, hogy az víziközmű szolgáltatással kapcsolatban felmerülő problémák itt még a kapacitáshiánnyal is kiegészülnek (egyszeren nincs elegendő víz, és nincs elegendő szennyvízkapacitás). Az okok: -           a Kormány családbarát politikája (olcsó hitelek, lakásvásárlási kölcsön, babakötvény stb.stb.) egy már korábban megindult kivándorlási hullámot erősített fel a mára amúgy l
  Észrevételek a Vksztv. és a Vhr módosítások kapcsán   Az Országgyűlés 2023. május 3-ai ülésén fogadta el a víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCXI. törvény (Vksztv.) módosításáról szóló 2023. évi XVII. törvényt (a Módosítás), amely Magyar Közlöny 2023/70. (V.11.) számában jelent meg, hatályba lép 2023. VI.10.-én Jelen munka elkészítésekor még társadalmi vitán van a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény végrehajtásáról szóló 58/2013.(II.27) Korm. rendelet (Vhr.) módosításáról szóló tervezet. Általános észrevételek: A várakozásokkal szemben alapvetően elmondható, hogy sem a Vksztv., sem a Vhr. módosítás nem hozott átütő változásokat a víziközmű szolgáltatásban. A Módosítással kapcsolatban főleg két témában volt nagy a szakmai várakozás: -           díjak kérdése -           integráció kérdése A díjak kérdésében egyik jogszabály sem hozott érdemi előre lépést, annak ellenére, hogy 2022. őszén kb. erre az időpontra jelezték a piaci alapú díjak m

Fontos rendelet jelent meg a víziközművek állami integrációja kapcsán…

  Fontos rendelet jelent meg a víziközművek állami integrációja kapcsán…   A csütörtöki Magyar Közlönyben (2022/193) jelent meg a Kormány  475/2022. (XI. 24.) Korm. rendelete az önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltató társaságok működésének biztosításával kapcsolatban”  (továbbiakban a Rendelet) A Cím némi csalódásra adhat okot azoknak az önkormányzati tulajdonú vízi közmű cégeknek, amelyek még a mai napig abban reménykednek, hogy az állami integráció helyett közvetlen állami támogatást kapnak a csődhelyzet elkerülése érdekében. A kormányrendelet megalkotására a rendkívüli jogalkotás keretében a veszélyhelyzetre tekintettel került sor, a rendelet ezen része a téma szempontjából nem is jár jelentőséggel. A víziközművek szempontjából a Rendelet 1. § (2) bekezdésében foglaltak relevánsak: „2) Ha az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon a Vktv. 5/H. § (2) vagy (3) bekezdése, illetve azokhoz kapcsolódóan a települési önkormányzat Vktv. 5/H. § (9) bekezdése szerinti társasági