Fontos rendelet jelent meg a víziközművek állami integrációja kapcsán…

 Fontos rendelet jelent meg a víziközművek állami integrációja kapcsán…

 

A csütörtöki Magyar Közlönyben (2022/193) jelent meg a Kormány 475/2022. (XI. 24.) Korm. rendelete az önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltató társaságok működésének biztosításával kapcsolatban” (továbbiakban a Rendelet)

A Cím némi csalódásra adhat okot azoknak az önkormányzati tulajdonú vízi közmű cégeknek, amelyek még a mai napig abban reménykednek, hogy az állami integráció helyett közvetlen állami támogatást kapnak a csődhelyzet elkerülése érdekében.

A kormányrendelet megalkotására a rendkívüli jogalkotás keretében a veszélyhelyzetre tekintettel került sor, a rendelet ezen része a téma szempontjából nem is jár jelentőséggel.

A víziközművek szempontjából a Rendelet 1. § (2) bekezdésében foglaltak relevánsak:

„2) Ha az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű-vagyon a Vktv. 5/H. § (2) vagy (3) bekezdése, illetve azokhoz kapcsolódóan a települési önkormányzat Vktv. 5/H. § (9) bekezdése szerinti társasági részesedése az államra átruházásra kerül, az átruházás egyben a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdése szerinti vagyonátadásnak minősül.”

A Rendelet, tehát két jogszabályra utal vissza: Egyfelől a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) 5/H. § (2) vagy (3) bekezdésére, és Vksztv. 5/H.§ (9) bekezdésére, kijelenti, hogy az ezen rendelkezések szerint a víziközmű vagyon, valamint az ahhoz kapcsolódó társasági részesedés állam részére történő átruházása a Nemzeti Vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 14.§ (1) bekezdése szerinti vagyonátadásnak minősül.

Az Nvtv. 14.§ (1) bekezdése az alábbiakat mondja ki:

14. §  (1) Amennyiben törvény a helyi önkormányzat feladatát más helyi önkormányzat feladataként vagy állami feladatként, illetve állami feladatot helyi önkormányzat feladataként állapít meg, a feladat ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges helyi önkormányzati, illetve állami vagyonnak a feladatot átvevő részére történő tulajdonba adása nyilvántartási értéken való átvezetéssel, ingyenesen történik. Ez a rendelkezés arra az esetre is vonatkozik, ha az állam vagy az önkormányzat a közfeladat részét képező feladatot ad át, és ennek a feladatnak az ellátását közvetlenül szolgáló és ahhoz szükséges vagyonelem tulajdonjoga kerül ingyenesen átruházásra.

Ha összevetjük mindezt az eddig ismert rendelkezésekkel, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy a Rendelet, nem hoz nagy változást az eddigiekhez képest, de egyértelművé teszi a vagyonátruházásra vonatkozó rendelkezéseket.

A hangsúly a társasági részesedéseken van:

A Vksztv. 5/H.§ (2) és (3) bekezdése a következőket rögzíti:

(2) Az ellátásért felelős önkormányzat a víziközmű-vagyon, illetve a tulajdonában álló víziközmű működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatja az államra, ha a víziközmű-rendszeren kizárólagos vagy az állammal közös tulajdonnal rendelkezik.

(3) Ha víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős önkormányzat is tulajdonnal rendelkezik, az ellátásért felelős önkormányzatok egyhangú döntéssel a víziközmű-rendszer, illetve a tulajdonukban álló víziközmű működtető eszköz tulajdonjogát térítésmentesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel is átruházhatják az államra.

Látható tehát, hogy az ellátási felelősség átadásához szükséges, jelenleg az önkormányzatok törzsvagyonába tartozó víziközmű vagyon átadásának módja összhangban van a Nvtv. rendelkezéseivel, mert ingyenes átruházás esetén az átruházás módja az átvezetés, nyilvántartási értéken.

Megjegyzem, hogy a Vksztv. továbbra is a feltételes módot használja, tehát átvezetéssel „is” kifejezést használ, tehát továbbra is elképzelhető olyan megoldás, hogy a vagyon átadása nem ingyenesen, hanem ellenérték fejében történik (az ellenérték nem csak pénz lehet)

Ugyanakkor a Vksztv. 5/H.§ (9) bekezdése a következőképpen fogalmaz:

(9) A települési önkormányzat – a víziközmű-vagyon (2) vagy (3) bekezdés szerinti átruházásához kapcsolódóan – térítésmentesen átruházhatja az államra, mint új ellátásért felelősre az átadással érintett víziközmű-rendszer üzemeltetését szerződéses jogviszony alapján ellátó víziközmű-szolgáltatóban fennálló társasági részesedését. A térítésmentes tulajdon-átruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

A Rendelet tehát annyiban jelent módosítást a korábbiakhoz képest, hogy a társasági részesedések (üzletrészek és részvények) átruházása esetére egy új jogcímet alkot meg, az „ingyenes vagyonátadást”, amely

1.)   nyilvántartási értéken

2.)   ingyenesen történik

3.)   átvezetéssel

Vagyis ebben az esetben az Állam tulajdonszerzése nem a polgári jog ismert jogcímein történik (adásvétel, ajándékozás, csere, apport stb.), hanem egy állami vagyongazdálkodási jogcímen az vagyonátadás jogcímén.

Feltehető, hogy a Rendelet megalkotását az a vita indokolta, amely a Nemzeti Vízművek Zrt. által 2022. augusztusában meghirdetett integrációs program kapcsán alakult ki. Kérdéses volt ugyanis, hogy az eddigi jogszabályi keretek között az önkormányzati tulajdonban álló víziközmű vagyon mellett a szolgáltatás ellátó víziközmű szolgáltató cégek társasági részesedési milyen jogcímen adhatóak át az állam számára ingyenesen.

Néhány kérdésre felhívom itt a figyelmet:

1.)   Az önkormányzat csak a viziközmű vagyon átadásához kapcsolódóan adhatja át a társasági részesedést az államnak. Ez abból a szempontból lehet problémás, ha a Vksztv. 5/H.§ (2) bekezdése szerint a közös tulajdonú víziközmű rendszeren a tulajdonostársak egyhangú döntésével lehet csak átruházni a tulajdonjogot. Amennyiben ez nem történik meg, úgy a vagyonátadás hiányában az üzemeltető cégben fennálló részesedés sem adható át. A másik problémás eset (közérdekű üzemeltetés kapcsán a gyakorlatban több helyen is felmerül), hogy ha az adott önkormányzat még rendelkezik ugyan tulajdoni részesedéssel egy viziközmű cégben, de az üzemeltetést (pl. felmondás, vagy közérdekű üzemeltetés miatt) egy másik szolgáltató látja el. A jelenlegi jogszabályok szerint ebben az esetben az önkormányzat nem adhatja át az egyébként már felesleges társasági részesedését az államnak, ugyanakkor ez (pl. ha ez a részesedés eléri a 25%-ot) akár az állami integráció akadálya is lehet, ha az integráció feltétele a 75+1%-os állami tulajdonszerzés a cégben.

2.)   Továbbra is érvényes, hogy az ingyenes átruházás csak opció, a társasági részesedés ellenértékért is átruházható (ahogy említettem ez nem feltétlenül pénz kell, hogy legyen), ebben az esetben az érvényes jogcím természetesen nem a vagyonátadás, hanem valamilyen hagyományos polgári jogi jogcím (pl. az adásvétel, csere stb. lesz)

3.)   Szintén továbbra is érvényes, hogy a víziközmű vagyon és a társasági részesedés átadása csak egy irányban van összekapcsolva, tehát a társasági részesedést csak a viziközmű vagyonnal együtt lehet vagyonátadással átadni az államnak, ezzel szemben a víziközmű vagyon társasági részesedés nélkül is átruházható vagyonátadással az államra. (Szintén gyakorlatban fennálló példa, hogy az önkormányzat korábbi víziközmű szolgáltató cége megszűnt, ugyanakkor egy másik szolgáltató közérdekű üzemeltetőként üzemelteti a viziközmű vagyont, így nincs akadálya, hogy az önkormányzat – ha ez a szándéka – átadja vagyonátadással a víziközmű vagyont az államnak)

 

A jogszabálynak van egy az állami integráció szempontjából nem elhanyagolható további előnye is:

Bár a Vksztv. 6.§ (3) bekezdése kimondja:

(3)  Az állami tulajdonú víziközmű, valamint az 5/H. § alapján az állam tulajdonába kerülő víziközmű működtető eszközök és rendszerfüggetlen víziközmű-elemek felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyakorolja. Az államra mint ellátásért felelősre történő tulajdonjog-átruházás esetén az állam képviseletében a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság jár el.

a Vksztv. ezen rendelkezése kimondja, hogy az állam képviseletében a Nemzeti Vízművek Zrt. (NV Zrt.) jár el, ugyanakkor a Vksztv. ezen rendelkezése nem volt összhangban az Állami Vagyonról szóló 2007. CVI. törvény (Vtv.) 29. § (3) bekezdésével amely kimondja:

(3) Gazdálkodó szervezet alapítására, illetve abban részesedés szerzésére és a tulajdonosi (tagsági, részvényesi, alapítói) jogok gyakorlására - ha törvény vagy a 3. § (2a) bekezdése szerinti miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - az állam nevében az MNV Zrt. jogosult. Gazdálkodó szervezet alapítása során történő eljárásra, valamint társasági részesedés állam nevében történő megszerzésére az MNV Zrt. más személynek, szervezetnek meghatalmazást adhat.

A Vtv. 3.§ (1) bekezdés d.) pontja szerint:

d) a víziközmű-szolgáltató társaságok állami tulajdonú társasági részesedése felett a Nemzeti Vízművek Zártkörűen Működő Részvénytársaság gyakorolja.

A fentiek alapján bár a NV Zrt. az állami integrációs folyamatban a Vksztv. és a Vtv. szerint a Magyar Állam nevében eljár, magának a részesedésnek a megszerzéséhez az MNV Zrt. előzetes hozzájárulása kell, amely nyilván időveszteséget okozna.

Ezt a problémát hidalja át a Rendelet, amikor az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 54/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 2.§ (1a) bekezdését alkalmazza, mely szerint:

(1a) * Az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulást nem kell beszerezni, ha

a) * az államot megillető elővásárlási jog vagy vételi jog gyakorlásának, illetve a tulajdonszerzést eredményező jogügylet megkötésének jogosultját vagy kötelezettjét jogszabály állapítja meg,

b) a tulajdonjog megszerzésére törvényben előírt kötelezettség áll fenn,

Tekintettel arra, hogy az Állam tulajdonszerzése törvényben előírt kötelezettség, a tulajdonszerzést eredményező vagyonátadás jogosultját és kötelezettét jogszabály állapítja meg, így az előzetes hozzájárulás mellőzhető.

A Rendelet tehát jelentősen megkönnyíti, illetve meggyorsítja az integrációs folyamat lefolytatását.   Visszatér az munka elején tett megjegyzéshez, a Rendelet tartalma alapján inkább egy egyre jobban felgyorsuló állami integráció képe körvonalazódik, mintsem az önkormányzati vízművek támogatása.  Mindez az eddigi önkéntes integráción túl egy jövőbeli jogszabállyal végrehajtott állami integráció esélyét prognosztizálja.

 

kelt: Budapest, 2022. 11. 29.

 

Dr. Szabó Iván