Dr. Szabó Iván

  Lakossági vízdíj, vagy nem lakossági vízdíj?   Nemrégiben az egyi pest-megyei településen elemi erővel tört fel a felháborodás, amikor a több háztartás is olyan értesítést kapott a víziközmű szolgáltatótól, mely szerint a mérőóra leolvasás során észlelték, hogy bár az adott ingatlanban gazdasági tevékenység folyik, ennek ellenére lakossági díjszabás került kiszámlázásra, mivel a Szolgáltató ott lakossági felhasználást tart nyilván. A Vízmű továbbá arra hívta fel a figyelmet, hogy az ingatlan tulajdonosa köteles a mellékmérő beszereléséről gondoskodni, és kérte hogy a tulajdonos közölje az elmúlt öt év vonatkozásában milyen volt a lakossági és a nem lakossági fogyasztás aránya. Az igazság kedvéért el kell mondani, hogy a Vízmű kötbért is róhatott volna ki, de ettől eltekintett.   Önkormányzati berkekben (persze ebben azért a közelgő választásoknak is van szerepe) óriási nyüzsgés indult, bizottsági ülést bizottsági ülés követett, állásfoglalások és kiáltványok fogalmazódtak meg

  Zavaros vizek: a viziközmű szolgáltatás helyzete 2021-ben   (szubjektív helyzetkép)   Ha egy mondatban akarjuk összefoglalni azokat a történéseket, amelyek 2021-ben érintették a víziközmű ágazatot, akkor azt mondhatnánk, hogy az önkormányzati szolgáltatók ebben az évben sem kaptak segítséget, és bár kisebbeknek átmenetileg javult a pénzügyi helyzete a közműadó átstruktúrálásával, de ezt az év végére elszálló energiaárak valószínűleg elinflálták, viszont most már bárki lehet vízműigazgató, ha van tapasztalata és (bármilyen) diplomája. A 2022-es év nagyon sok önkormányzati tulajdonú víziközmű cég számára a „vízválasztó” lesz. Bátran mondhatjuk, hogy a víziközmű cégek és dolgozóik hősiesen állták a COVID okozta pandémiás helyzetet 2020 végén és 2021 első negyedévében. A magam részéről nem tudok olyan esetről, hogy a pandémiás karantén idején bárhol ellátási problémák léptek volna fel. (kapacitás problémák miatt viszont igen. A karantén ugyanakkor némileg át is alakította a b

Budapest, 2021. 11. 22.       Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal   Dr. Szalóki Szilvia közszolgáltatásokért felelős elnökhelyettes részére   Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 52. 1054   Tárgy: Állásfoglalás kiadása iránti kérelem   Tisztelt Hivatal!   Alulírott Dr. Szabó Iván ügyvéd (1054 Budapest, Alkotmány u. 4.) az alábbi jogalkalmazási kérdésben kérem szíves állásfoglalását:   A Villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban a VET) 50.§ -a kimondja:   „ 50. § (1) Az egyetemes szolgáltató - a 90. § szerinti egyetemes szolgáltatói engedély alapján - az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak nem értékesíthet villamos energiát. (2) Az egyetemes szolgáltatót az üzletszabályzatban meghatározott általános szerződési feltételekkel, határozatlan tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli. (3) *  A lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhas

    A víziközművek államosítása, avagy ez nem az az ágytál…. Úgy tűnik, hogy az elszabaduló energiaárak miatt kialakult válság már elérte azt a tűréshatárt, hogy a magyar média az önkormányzati vízművek működőképessége iránt aggódjon. (lásd: https://index.hu/gazdasag/2021/10/25/tobb-tizmilliardos-tamogatas-kellene-a-vizmuvek-uj-aramszamlaihoz/) Több cikk is született a napokban a témában, ezek szinte mindegyikében megemlítik, hogy a tulajdonos önkormányzatoknak feltehetően az az egyetlen megoldás marad, hogy csatlakozzanak a Nemzeti Vízművek Zrt. által meghirdetett integrációs programhoz. Az alábbi dolgozatban annak próbálok kissé utána menni, hogy mennyiben lehet igaz ez a kijelentés, és mennyiben tükrözi a jogszabály a valóságot, mert ha helyesek a következtetéseim, akkor az önkormányzatok szempontjából valóban nem az az ágytál… Az „ egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról 2021. évi LXVIII. törvény ” (továbbiakban itt úgyis, mint a „ Módosítás