Bemenekülthetnek-e a víziközmű cégek is az egyetemes szolgáltatás alá az elszálló energiaárak elől?

Budapest, 2021. 11. 22.

 

 

 

Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal

 

Dr. Szalóki Szilvia közszolgáltatásokért felelős elnökhelyettes

részére

 

Budapest

Bajcsy-Zsilinszky út 52.

1054

 

Tárgy: Állásfoglalás kiadása iránti kérelem

 

Tisztelt Hivatal!

 

Alulírott Dr. Szabó Iván ügyvéd (1054 Budapest, Alkotmány u. 4.) az alábbi jogalkalmazási kérdésben kérem szíves állásfoglalását:

 

A Villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban a VET) 50.§ -a kimondja:

 

„50. § (1) Az egyetemes szolgáltató - a 90. § szerinti egyetemes szolgáltatói engedély alapján - az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóknak nem értékesíthet villamos energiát.

(2) Az egyetemes szolgáltatót az üzletszabályzatban meghatározott általános szerződési feltételekkel, határozatlan tartamú szerződés megkötésére irányuló szerződéskötési kötelezettség terheli.

(3) *  A lakossági fogyasztók, valamint a kisfeszültségen vételező, összes felhasználási helyük tekintetében együttesen 3*63 A-nál nem nagyobb csatlakozási teljesítményű felhasználók jogosultak egyetemes szolgáltatás keretében villamos energiát vásárolni.

(4) *  A külön jogszabály szerinti költségvetési szerv és közfeladatot ellátó intézménye, a helyi önkormányzat és közfeladatot ellátó költségvetési intézménye, az egyházi jogi személy az általa ellátott közfeladathoz kapcsolódóan, valamint a közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmény - az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentése esetén - közszolgáltatási kötelezettség keretében az egyetemes szolgáltatóra vonatkozó 48. §, valamint e § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési kötelezettség kedvezményezettjeként, az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron jogosult az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, jogosult továbbá a végső menedékes jogintézménye keretében biztosított ellátásra.

(5) *  Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó szerződés tartalmát és megszűnésének eseteit a Kormány rendeletben határozza meg.”

 

A hivatkozott rendelkezés (4) bekezdése szerint a helyi önkormányzat és közfeladatot ellátó intézménye az általa ellátott közfeladathoz kapcsolódóan a közszolgáltatási kötelezettség keretében az egyetemes szolgáltatóra vonatkozó 48.§, valamint e § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési kötelezettség kedvezményezettjeként, az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron jogosult az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, jogosult továbbá a végső menedékes jogintézménye keretében biztosított ellátásra.

 

Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 1. §-a (Mötv.) kimondja:

 

1. § (1) *  A helyi önkormányzat jogi személy, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény jogi személyekre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A képviselő-testületet a polgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester képviseli.  
(2) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselőtestület szervei: a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke, a képviselő-testület bizottságai, a részönkormányzat testülete, a polgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, továbbá a társulás.
(3) Önkormányzati döntést a képviselő-testület, a helyi népszavazás, a képviselő-testület felhatalmazása alapján a képviselő-testület bizottsága, a részönkormányzat testülete, a társulása, a polgármester, továbbá a jegyző hozhat.
(4) A képviselő-testület - e törvényben meghatározott kivételekkel - hatásköreit a polgármesterre, a bizottságára, a részönkormányzat testületére, a jegyzőre, a társulására ruházhatja át. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.
(5) Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.
(6) *  A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.
(7) A helyi önkormányzat képviselő-testülete - amennyiben törvény kivételt nem tesz - kinevezi az intézmény vezetőjét.
(8) *  Törvény előírhatja, hogy meghatározott közszolgáltatást kizárólag erre a célra alapított költségvetési szerv, olyan állami vagy legalább többségi önkormányzati tulajdonban álló, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyben az állam vagy az önkormányzat legalább többségi befolyással bír vagy e gazdasági társaság legalább többségi tulajdonában álló és legalább többségi befolyása alatt álló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy önkormányzati társulás láthat el.
(9) *  A helyi önkormányzat képviselő-testülete az államháztartáson kívüli forrás átvételére és átadására vonatkozó rendelkezéseket rendeletben szabályozza.

 

A hivatkozott jogszabály hely (6) bekezdése szerint A képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására - jogszabályban meghatározottak szerint - költségvetési szervet, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), nonprofit szervezetet és egyéb szervezetet (a továbbiakban együtt: intézmény) alapíthat, továbbá szerződést köthet természetes és jogi személlyel vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 7.§ (6) bekezdése szerint:

6. gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány;  

A Pp. értelmező rendelkezései szerint gazdasági társaság tehát gazdálkodó szervezet, amely Mötv. 1. § (6) bekezdése szerint önkormányzati intézmény

A fenti rendelkezések alapján az alábbi kérdésekben kérem szíves állásfoglalását:

1.)    Tekinthető-e egy kizárólag egy önkormányzat által alapított és tulajdonolt víziközmű szolgáltatást nyújtó gazdasági társaság a Mötv. 1.§ (6) bekezdése alapján önkormányzati intézménynek?

2.)    Amennyiben a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) értelmében egy viziközmű szolgáltatást végző gazdaság társaság kizárólag egy helyi önkormányzat tulajdonában van, úgy alkalmazható-e a VET 50.§ (4) bekezdése?

3.)    Amennyiben az adott víziközmű szolgáltató gazdasági társaságnak nem egy, hanem több önkormányzati alapító tagja van, úgy ebben az esetben is megfelel-e a 2.) megjelölt kritériumoknak?

4.)    Tekintettel arra, hogy Mötv. 1.§ (6) bekezdése „alapított” kifejezést használja, ezért 

-amennyiben a 2.)- ra adott válasz megerősítő – tekinthető e egy olyan viziközmű szolgáltató gazdasági társaság önkormányzati intézménynek, amelynek tagjai nem alapítók, hanem az adott víziközmű szolgáltatóhoz később csatlakoztak?

5.)        Amennyiben a 4.) pontra adott válasz megerősítő, úgy ha az adott víziközmű szolgáltató cégnek nemcsak önkormányzati tagjai vannak, hanem befektető tagja, vagy munkavállalói résztulajdon, úgy ebben az esetben is megfelel-e a Mötv.  illetve a VET rendelkezéseinek?

 

A VET.  50. § (4) bekezdése szerint „külön jogszabály szerinti költségvetési szerv és közfeladatot ellátó intézménye” jogosult az egyetemes szolgáltatást igénybe venni. A VET végrehajtásáról rendelkező 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet (Vhr.) 26/A. §-a szerint:

 

26/A. § *  (1) Az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentés esetén közszolgáltatási kötelezettség keretében az egyetemes szolgáltatóra vonatkozó VET 48. §-a, valamint a VET 50. § (2) bekezdése szerinti szerződéskötési kötelezettség kedvezményezettjeként, az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő áron a következő szervezetek jogosultak az egyetemes szolgáltatóval villamosenergia-vásárlási szerződést kötni, ha a VET 50. § (3) bekezdése alapján egyébként nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra:

a) *  a Magyar Államkincstár által vezetett törzskönyvi nyilvántartásba bejegyzett költségvetési szervek, kisebbségi önkormányzatok, a helyi önkormányzatok, a települési és területi kisebbségi önkormányzatok társulásai, a települési önkormányzatok társulása,;

b) a (2) bekezdés szerinti fenntartó által működtetett alábbi közfeladatot ellátó intézmények:

ba) a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet szerint ágazati azonosítóval rendelkező szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények,

bb) *  a köznevelés információs rendszerében, a szakképzés információs rendszerében és a felsőoktatási információs rendszerben nyilvántartott köznevelési intézmények, szakképző intézmények és felsőoktatási intézmények,

bc) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény szerinti muzeális intézmények, nyilvános könyvtárak, közművelődési intézmények és a Magyar Országos Levéltár által nyilvántartott közlevéltárak,

bd) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 30. § (1)-(2) bekezdése szerinti szerződéssel rendelkező egészségügyi szolgáltatók.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti fenntartónak minősül:

a) *  a központi költségvetési szerv, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzatok intézményi társulása,, az országos kisebbségi önkormányzat, a települési kisebbségi önkormányzat és a területi kisebbségi önkormányzat (a továbbiakban együtt: állami fenntartó);

b) *  az egyházi jogi személy;

c) az alapítvány, a közalapítvány és annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek - az egyetemes szolgáltatóhoz tett, egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályoknak megfelelő árat tartalmazó szerződés megkötésére irányuló igénybejelentésük esetén kötelesek az egyetemes szolgáltató felé nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy e rendeletnek megfelelően jogosultak villamosenergia-vásárlási szerződés megkötésére, továbbá kötelesek megjelölni a jogosultságot igazoló nyilvántartási számot (például: törzskönyvi nyilvántartási szám, ágazati azonosító, OM azonosító, OEP szerződésszám). Ha jogszabály alapján ilyen nyilvántartás nem létezik, vagy a fenntartó személye abból nem állapítható meg, az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek kötelesek benyújtani a létesítő okirat, vagy egyéb, a jogosultságot igazoló dokumentum másolatát.

(4) Az egyetemes szolgáltatóval megkötésre kerülő villamosenergia-vásárlási szerződésre egyebekben az általános rendelkezések alkalmazandóak azzal, hogy az e §-ban meghatározott jogosultakat az egyetemes szolgáltatással járó ellátási kötelezettségen, az áralkalmazáson, és a végső menedékes jogintézménye keretében biztosított ellátási jogosultságon kívül egyéb kedvezmény nem illeti meg.

A Vhr. idézett rendelkezéseiből az tűnik ki, hogy a Vhr. ellentétben a Mőtv. rendelkezéseivel az önkormányzati intézmények körét a ba)-bd) pontokban felsorolt intézmények körére szűkíti.

Ugyanakkor a Vhr. ezen rendelkezése vélmeényem szerint ellentétes a Mötv. rendelkezéseivel, ami a jogforrástani alkotmányellenességet vet fel (alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal).

Ha feltesszük, hogy a Vhr. lex specialis a Mötv. lex generalis rendelkezéseihez képest, akkor is felvetődik a kérdés, hogy a „külön jogszabály” megnevezés alatt érthető -e a Mötv? ( Különös tekintettel arra, hogy olyan jogszabályi definíció nincs, hogy „költségvetési intézmény”, az Államháztartásról szóló törvény csak a „költségvetési szerv” fogalmát ismeri)

Az általunk képviselt többségi önkormányzati tulajdonban álló víziközmű szolgáltatást ellátó gazdasági társaságnak természetesen létfontosságú, hogy amennyiben megfelelnek a jogszabályi feltételeknek, úgy a VET. 50.§ (4) bekezdésben meghatározott jogosultságaikkal élni tudjanak.

Kérem a T. Hivatal állásfoglalását az alábbi kérdésben is:

A Vksztv. 15. § (1) bekezdése szerint:

15. § (1) *  A víziközmű-üzemeltetési jogviszony létesítésére, tartalmára, módosítására, megszüntetésére nézve, a nemzeti vagyonról szóló törvény, a közbeszerzésekről szóló törvény és a koncesszióról szóló törvény rendelkezései szerinti elvek mentén, az e törvényben foglalt speciális szabályokat kell alkalmazni.  

(1a) *  A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti eljárások vonatkozásában e törvényt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti feladatok tekintetében az ellátásért felelősnek a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet kell tekinteni.

(2) *  Adott víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenység végzéséhez szükséges víziközmű-üzemeltetési jogviszony az ellátásért felelős és a víziközmű-szolgáltató között létrejött, Hivatal által a működési engedélyben jóváhagyott:

a) vagyonkezelési szerződésen;

b) koncessziós szerződésen; vagy

c) bérleti-üzemeltetési szerződésen

alapul.

A Vksztv. kogens rendelkezéseket tartalmaz, és az üzemeltetési szerződések esetében háttérjogszabályként a Vksztv. 15.§ (1) bekezdésben meghatározott három jogszabályt jelöli meg. Ugyanakkor ezen jogszabályokra is vonatkozik a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 1:1 §-ában foglalt rendelkezés:

1:1. § [A törvény hatálya]  

E törvény a mellérendeltség és egyenjogúság elve szerint szabályozza a személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait.

Erre tekintettel a mi értelmezésünk szerint a Vksztv.-ben foglalt üzemeltetési szerződések esetében ha valamely kérdést sem a Vksztv. sem a mögöttes jogszabályok nem rendeznek, úgy a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az üzemeltetési szerződés kötelező tartalmi elemeit a Vksztv. végrehajtására kiadott 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet (VHR) 1. sz melléklete tartalmazza.

A három üzemeltetési forma egyike esetében a Vksztv.-ben nincs rendelkezése arra vonatkozóan, hogy az üzemeltetésbe vett vagyon esetében a dolog fenntartásával kapcsolatos költségeket (rezsi költségeket) kinek kell viselnie. A VHR 1. számú mellékeltében sincs ilyen jellegű rendelkezés. A melléklet csupán arról rendelkezik, a 15. ad.) pontban, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell a:

ad) az átadott eszközök használata körében felmerülő jogokat és kötelezettségeket;

Az üzemeltetési szerződés haszonbérleti-bizományi jellegéből adódóan viszont egyértelmű, hogy a dolog fenntartásával kapcsolatos költségeket az üzemeltető viseli.

Ezzel kapcsolatos kérdésünk a fentiek alapján:

1.)    Tekintettel arra, hogy erre vonatkozóan egyik jogszabály sem tartalmaz tiltó rendelkezéseket, ezért megállapodhat-e abban a tulajdonos Ellátásért Felelős és a Szolgáltató, hogy az üzemeltetésbe adott vagyon költségei (pl. villamos áram, gáz stb.) továbbra is az Ellátásért Felelőst terhelik?

2.)    Amennyiben a fenti kérdésre a válasz megerősítő, úgy a víziközművek fenntartásával kapcsolatos egyes költségeket (pl. villamos áram, gáz stb.) az Ellátásért Felelősök viselnek, úgy ezt a költséget az üzemeltetési szerződés keretében tovább háríthatják-e a Szolgáltatókra?

A fenti kérdésekben történő jogi állásfoglalás nagy segítséget jelentene a viziközmű szolgáltatást folytató ügyfeleinknek a jogalkalmazásban.

 

kelt: Budapest, 2021. 11. 22.

 

Tisztelettel: