Lehetséges problémakörök a közérdekű üzemeltetés átvétele során (Kormányalakítás után, jogszabályváltozás előtt)

 

Lehetséges problémakörök a közérdekű üzemeltetés átvétele során

(Kormányalakítás után, jogszabályváltozás előtt)

 

Bevezető

A 2022-es országgyűlési választásokat követően valamennyi ágazat árgus szemekkel várja, hogy milyen személyi és stratégiai változások állnak majd be az új Kormány megalakulásával.

Különösen igaz ez a víziközmű szektorra, amelyet az elmúlt négy évben inkább a kivárás és a nagy reformokra történő felkészülés jellemzett. A víziközmű szolgáltatást végző önkormányzati tulajdonú cégek helyzete már eddig sem volt irigylésre méltó a közismert okokra tekintettel (2011-ben befagyasztott szolgáltatási díjak, az 2015-ben befagyasztott használati-díjak, és átadási díjak mellett folyamatosan növekvő költségek, az elmaradó rekonstrukció miatt növekvő karbantartási költségek, a munkaerőhiány stb. stb. stb.) Mindezeket tetézte a 2021-ben hirtelen felrobbant energiapiac, majd jött az orosz-ukrán háború és EU szankciós politikája, amelynek következményei az energiaszektorban ma még csak nem is prognosztizálhatóak.

2021-ben a kormányzati ciklus végén, úgy tűnt a szakpolitika végleges döntést hozott a szakmát 2013 óta feszítő kérdéskörben, és a tovább lendíti a 2014-ben megrekedt integrációt a víziközmű szektorban. A sokak által várt teljes államosítást helyett azonban úgy tűnt, hogy az Állam egy félmegoldást (vagy még azt sem) támogat: az önkéntes állami integráció lehetőségét.

Hamar kiderült azonban, hogy az önkéntes állami integráció feltételei nem születtek meg, ahogy erre egy korábbi cikkemben is utaltam[1], az integráció letéteményeseként létrehozott a Nemzeti Vízművek Zrt.  által támasztott feltételeknek egyelőre nincs létjogosultsága.

Ezzel együtt a szakpolitika felől elég egyértelmű volt a jelzés, hogy az állami integráció irányába történik az elmozdulás, de annak véghezvitele majd a következő kormányzati ciklusra fog esni.

A probléma az, hogy valahogy addig is létezni kellene, hiszen néhány víziközmű üzemeltetése már 2021 végére ellehetetlenült, ezért a szolgáltató váltást már 2021-ben meg kellett oldani, vagy éppen a napokban válik esedékessé.

Szerencsére erre az esetre a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (továbbiakban: a MEKH) rendelkezik egy „csodafegyverrel”: a közérdekű üzemeltető jogintézményével[2], amely az állami integráció kérdésének végleges rendezéséig, - ha nem is tökéletes - de átmenetileg mindenképpen a megnyugtató megoldás lehet.

Az alábbi írásom egy átfogóbb tanulmány része, amely igyekszik teljesen körbejárni ezt a speciális jogintézményt. Terjedelmi okokól itt most csak azokat a problémaköröket veszem át, amelyekkel a közérdekű üzemeltetés átvétele során a Közérdekű Üzemeltetőnek, az Ellátásért Felelősnek és a Korábbi Szolgáltatónak a joggyakorlat és a saját tapasztalataim alapján szembe kell nézni.

Magával a közérdekű üzemeltetés jogintézményével, keletkezésével, gazdasági tartalmával és megszűnésével egy-egy külön írásban foglalkozom, és ezt az munkát elsősorban a víziközmű szakmának szánom.

Hála a Vksztv. víziközmű vagyon tulajdoni helyzetét rendező szakaszainak a Közérdekű Üzemeltető a víziközmű szolgáltatás átvétele (birtokba lépése) esetén egyfelől könnyebb helyzetben van[3] mint a rokon szolgáltatási ágak (p. Távhőellátás), másrészt éppen a víziközmű vagyon specialitásából eredően néhány vagyonelemmel olyan problémák adódhatnak, amelyeket a jogszabályok még nem rendeznek kellő alapossággal. A Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) és az annak végrehajtására kiadott 58/213.(II.27.) Korm. rendelet (Vhr.) feltehetően tervezett módosítása során ezek a hiányok pótolhatóak lehetnek, hiszen a jogintézmény már most is fontos szerepet játszik, az integrációs folyamat felerősítése esetén pedig még nagyobb hangsúlyt kap.

I.                   Az adatvagyon átadása

Bármilyen közszolgáltatás átadás-átvétele esetén a legfontosabb kérdés a számlázás, vagyis, hogy a felhasználó mikor a kaphat az új szolgáltató nevére szóló számlát a kezéhez. A számlázás alapját viszont felhasználói adatok képezik. A felhasználói adatok vonatkozásában a Vksztv. 61. §-a tartalmaz rendelkezéseket, ezek azonban éppen az Ellátásért Felelőst köteleznék a felhasználói adatok átadására. [4] Ez a rendelkezés azonban meglehetősesen életszerűtlen főleg az olyan üzemeltetési jogviszonyok esetén, amelyek még a Vksztv., hatályba lépése előtt jöttek létre. Erre tekintettel a közérdekű kijelölést tartalmazó határozat mindig kötelezést tartalmaz arra, hogy a Korábbi Szolgáltató adja át az adatokat a Közérdekű Szolgáltatónak még annak birtokba lépését megelőzően.

A gyakorlatban előfordult, hogy a Korábbi Szolgáltató – éppen az Ellátásét Felelőssel fennálló jogvitájára tekintettel - vonakodott átadni a közérdekű üzemeltetőnek a felhasználói adatokat, azonban hamar jobb belátásra tért, a Vksztv. 32. § (4) bekezdésének rendelkezéseire hivatkozása esetén[5], mely szerint az üzemeltetési jogviszony a birtokba lepéssel megszűnik. Ettől a perctől viszont a Korábbi Üzemeltető már jogtalanul kezeli a felhasználók személyes adatait, amely súlyos bírság lehetősége mellett már bűncselekmény gyanúját is felvetheti.[6]

II.                Rendszerfüggetlen viziközmű elemek

Speciális vagyonjogi elemet tartalmaz a Vksztv. 2.§ 17. pontja amely a rendszerfüggetlen víziközmű elemek fogalmát határozza meg:

17. rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között - alkalmazási céljára figyelemmel - szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés),

Ezt a rendelkezést a víziközmű lobby – éppen a törvény elfogadását megelőző „vízműháborúk”[7] miatt erőltette át, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a Vksztv. végérvényesen rendet fog tenni a víziközmű vagyon tulajdonjoga terén, ennek megfelelően a polgári jog „tartozék”[8] jogintézményéből kiindulva lehetővé tette, hogy a víziközmű vagyon egyes elemei átmenetileg mégis a Szolgáltató tulajdonába kerüljenek.

Szerencsére a Vksztv. mégsem engedte el teljesen ezt [9] a vagyontömeget, és a szolgáltatónak külön nyilvántartási kötelezettséget írt elő, valamint törvényes vételi jogot adott (maximum könyv szerinti nettó értéken) az Ellátásért Felelősnek, amennyiben az üzemeltetési szerződés megszűnése esetén (amint láthattuk a közérdekű üzemeltető birtokba lépésével ez a törvény erejénél fogva megszűnik)

Könnyen belátható, hogy a Vksztv. itt nem számolt a jövőbeli lehetséges konfliktus helyzetekkel, hiszen pl. az irányítástechnikai eszközök átadása nélkül a szolgáltatás átvétele aligha lehetséges, de pl. a bekötési vízmérők nélkül is képtelenség lenne szolgáltatni.

Egy ilyen konfliktus helyzetet persze megold a MEKH határozata, amely a probléma jelentkezése esetén arra kötelezheti a Korábbi Szolgáltatót, hogy a rendszerfüggetlen víziközműveket adja a Közérdekű Üzemeltető birtokába, ez ugyanakkor csak ideiglenesen oldja meg a problémát, hiszen a tulajdonjog - a vételi jog gyakorlásáig - a Korábbi Szolgáltatónál marad, a közérdekű Üzemeltetőnek tehát minimum használati díjat kell fizetnie a rendszerfüggetlen víziközművek birtoklásáért. Bár a Vksztv. erről kifejezetten nem rendelkezik, vita esetén ezt a használati díjat feltehetően a Bíróság állapítja meg.

Nem világos ugyanakkor, hogy ennek a használati díjnak a költségét a Közérdekű Üzemeltető hogyan háríthatja tovább az Ellátásért Felelősre?

A Vksztv. 7.§ (3)[10] bekezdés ugyanis 30 napot ad az ellátásért felelős önkormányzatnak arra, hogy vételi jogát gyakorolja, ennek elmulasztása esetén a vételi jog az Államra száll. Ugyanakkor a jogszabály semmit nem mond arról az esetről, ha sem önkormányzat, sem az Állam nem gyakorolja a vételi jogot?

Ebben az esetben a Közérdekű Üzemeltető ott áll egy általa használt vagyontömeggel, amely nélkül feladatát nem tudná ellátni.

Megoldásként kínálkozhat, ha a Közérdekű Üzemeltető maga vásárolja meg rendszerfüggetlen viziközmű elemeket a Korábbi Szolgáltatótól. Ebben az esetben - amennyiben a MEKH azt jóváhagyja – élhet a Vksztv. 33/A.§ utolsó mondatában foglalt lehetőséggel[11] és mint engedélyezett beruházást – akár a használati díjat meghaladó mértékben is – megtérítteti az ellátásért felelőssel.

Ez a konstrukció azonban több jogi és finanszírozási problémát is felvethet: A Közérdekű Üzemeltető számára az ügylet könnyen lehet előnytelen, hiszen részére nem áll fenn a garantált áron történő vételi jog: tehát a Korábbi Üzemeltető nem köteles neki eladni, illetve a vételárat nem kötelező a max. a könyv szerinti nettó értéken meghatározni.

Esetleges megoldásként felvetődhet, hogy a vételi jog engedményezése az Ellátásért Felelős által a Közérdekű Üzemeltetőre, ezzel kapcsolatban azonban lehetnek jogi aggályok a jogszabályon alapuló vételi jog természete, valamint a Vksztv. kogens jellege miatt.

A jogalkotó ezt a problémát megoldhatná úgy, hogy a Közérdekű Üzemeltetőnek ugyanolyan tartalmú vételi joga legyen a rendszerfüggetlen viziközmű elemekre, mint az Ellátásért Felelősnek vagy az Államnak, persze sorban utolsóként, illetve a vételi jog gyakorlásának hiányában a Korábbi Szolgáltatónak fizetett használati díjnak azt a részét, amely a használati díjból nem fedezett, a Vksztv. 33/A.§-a szerint követelhesse az Ellátásért Felelőstől.

III.             Be nem fejezett beruházások

Szintén problémát jelenthetnek a közérdekű üzemeltetés átvétele során az un. „be nem fejezett beruházások”.

Akár az Ellátásért Felelős, akár a gördülő fejlesztési terv keretében a Szolgáltató, akár harmadik személy hajt végre olyan beruházást, amelynek keretében új víziközmű jön létre, az csak a próbaüzem befejezésével aktíválható, és adható át az Ellátásért Felelős tulajdonába, (amennyiben nem maga az Ellátásért Felelős a beruházó.)

Az Ellátásért Felelős beruházása esetén viszonylag egyszerű az átadás-átvétel, hiszen az mindenképp az Ellátásért Felelős tulajdonába kerül. Ha a Korábbi Szolgáltató volt a beruházó, akkor már egy komolyabb elszámolást kell végezni a Felek között különös tekintettel arra az esetre, ha esteleg maga a Korábbi Szolgáltató látta el a kivitelezési tevékenységet is, amelyre van jogszabályi lehetőség.

Nyilván egy ilyen szituációban nem kellemes, ha kivitelezést esetleg továbbra is a Korábbi Szolgáltató látja el, de az is probléma lehet, ha pl. a Korábbi Szolgáltató a kivitelezési feladatokat in house formában végezte[12], amelyre lehetősége van, ha az Ellátásért Felelős egyben a Korábbi szolgáltató (rész)tulajdonosa is. Ezzel szemben a Közérdekű Üzemeltetőnek – a közérdekű üzemeltetés elején biztosan – nem tulajdonosa az Ellátásért Felelős, így a beruházás folytatása közbeszerzési eljárás nélkül (in house nélkül) – esetleg a közérdekű üzemeltető kivitelezésében – már kérdéses lehet.

IV.             Magáncélú (nem víziközmű) létesítmények

Nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a víziközmű szolgáltató, mint a gazdaság bármely szereplője olyan vízi létesítményt hozzon létre, tulajdonoljon és üzemeltessen, amely nem Felel meg a Vksztv. 2.§ (1) 20.[13] pontjában meghatározott definíciónak.

A gyakorlatban is előfordult eset, hogy a Korábbi Szolgáltató olyan vízi létesítményt (ipari vezetéket) hozott létre saját beruházásában, amely nem minősült közcélú vízi létesítmények, így arra Vksztv. hatálya nem terjed ki.

Addig nincs különösebb probléma, ameddig a Korábbi Szolgáltató látja el a víziközmű szolgáltatást, és ad át vizet, vagy vesz át szennyvizet a nem közcélú vízi létesítményen.

Mi történik viszont, ha az üzemeltetés megszűnik?

A Közérdekű Üzemeltető csak a víziközművek üzemeltetését veheti át, a Korábbi Szolgáltató tulajdonában lévő (és nem is rendszerfüggetlen viziközmű) vagyontárgyak átvételére nem köteles, ahogyan az üzemeltetésükre sem. Ilyen esetben akár egy stratégiailag kiemelt fontosságú beruházás maradhat ellátás nélkül, ha a Közérdekű Üzemeltető elzárkózik attól, hogy a vízi létesítménybe vizet adjon, vagy onnan szennyvizet vegyen át.

Más megoldás ilyen esetben nem nagyon mutatkozik, mint hogy a Feleknek valamilyen megállapodásra kell jutniuk, amit bonyolít, hogy - nem víziközmű szolgáltatás lévén - a Közérdekű Üzemeltetőnek is joga az vizet (nem feltétlenül ivóvizet) olyan áron táplálni magánvezetékbe, amennyiért jónak látja, illetve átvenni a szennyvizet az általa meghatározott áron. Az a gazdasági szereplő, amely adott esetben a vezeték túlsó végén van, a még mindig tulajdonos Korábbi Üzemeltetővel szemben érvényesíthet polgári jogi alapon követeléseket (kötbér, kár stb.) Megjegyzem, hogy – mivel nem közszolgáltatásról van szó – a Közérdekű Üzemeltetőt nem terheli szerződéskötési kötelezettség, tehát elzárkózhat a teljesítéstől.

A gyakorlatban már volt azonban arra példa, hogy a szolgáltatás fenntartására a Katasztrófavédelem határozata kötelezte a Közérdekű Üzemeltetőt.

V.                A működtető vagyon átadása

A víziközmű üzemeltetés során négy vagyonelem játszik szerepet: a víziközművek, mint naturáliák, a rendszerfüggetlen viziközmű elemek, az ún. működtető vagyon, és végül a cégvagyon, vagy „kereskedelmi vagyon”.

Mint minden gazdasági társaságnak a víziközmű szolgáltatónak is vannak saját vagyoni eszközeik, amelyek felett a társaság alapdokumentumainak megfelelően (Társasági Szerződés, SZMSZ stb.) a cég sajátjaként rendelkezik.

A Vksztv. azonban ezek közül kiemeli azokat a vagyonelemeket, amelyek ugyan nem minősülnek vízi közműnek, sem rendszerfüggetlen viziközmű elemnek, azonban azok jellegük miatt tartozéki kapcsolatban vannak a víziközművekkel, vagyis azok üzemeltetéséhez, használatához kapcsolódnak. Ezt a vagyontömeget nevezzük „működtető eszközöknek”

Ebbe a körbe ingó és ingatlan eszközök egyáltalán beletartozhatnak.[14] A működtető eszközök vonatkozásában a Vksztv. nem tartalmaz a forgalmat korlátozó rendelkezéseket, csupán nyilvántartási kötelezettséget ír elő. (A működtető eszközök léte és nyilvántartása a Szolgáltató alkalmasságának feltételi közé tartoznak, és a szolgáltatói engedély feltételinél jutnak szerephez a MEKH engedélyeztetési eljárásban)

A fennmaradó vagyonelemek azaz a cégvagyon, olyan eszközök összessége, amelyek a Társaság vagyonát képezik és nem lehet őket a víziközmű szolgáltatáshoz kapcsolni. (pl. az irodabútorok, telefonok, személygépkocsik stb.)

Közérdekű üzemeltetés esetén ezekre az eszközökre a közérdekű üzemeltetőnek szüksége lehet ahhoz, hogy az új üzemeltetési területen a szolgáltatás átvétele zavartalan legyen. (tipikusan ilyen lehet a karbantartáshoz, hibaelhárításhoz kapcsolódó speciális gépjárművek (de akár az az ingatlan is, ahol ezeket tárolják) számítástechnikai eszközök, amelyeken a rendszerirányítás fut (nem egyedileg gyártott eszközökről beszélünk). A jogszabály semmilyen kötelezettséget nem ír elő azonban arra vonatkozólag, hogy az átadott üzemeltetési területhez, illetve ágazathoz kapcsolódó működtető eszközöknek mi legye a sorsa. Emlékeztetni szeretnék itt, hogy a közérdekű üzemeltetés elrendelésének nem feltétlenül az az előzménye, hogy a víziközmű szolgáltatással valami „óriási baj” van! A közérdekű üzemeltetés elrendelés mögött állhat az üzemeltetési szerződés bármely fél által történő felmondása, vagy akár egy adminisztratív probléma is. Ezekben az esetekben a Korábbi Szolgáltató – még a szolgáltatási engedélyének visszavonása esetén is – mint egyszerű gazdasági társaság működhet tovább.

Megoldás lehet, ha a Korábbi Szolgáltató legfőbb tulajdonosi testülete engedélyezi ezen eszközök átruházását vagy bérbeadását a Közérdekű Üzemeltetőnek, de erre semmilyen jogszabályi kötelezettsége nincs.

Az ellátásbiztonság elvéből kiindulva célszerű lenne olyan rendelkezésekkel kiegészíteni a Vksztv. -t, amely az átadott üzemeltetési területhez kapcsolódó működtető eszközök vonatkozásában törvényen alapuló használati jogot, vagy vételi jogot enged a közérdekű üzemeltető számára az adott ellátási területhez kapcsolódó működtető eszközökre. Szintén szükséges lenne ezen költségeknek a beépítése a Közérdekű Üzemeltető és az Ellátásért Felelős közötti elszámolásba.

VI.             Kiszervezések

A víziközmű szolgáltatás egyik legneuralgikusabb pontja a Vksztv. megalkotása óta, a kiszervezések kérdése, vagyis a viziközmű szolgáltatás egyes tevékenységeinek más személlyel[15] A Vksztv. és a Vhr. is rendkívül szigorú feltételekhez köti a kiszervezést, ugyanakkor a Vksztv. eddigi eltelt 10 éves gyakorlata alapján látható, hogy a Szolgáltatók gazdaság racionalitási okokból igyekeznek folyamatosan tágítani ezeket a jogszabályi kereteket, és minél több tevekénységet kiszervezni.

A közérdekű üzemeltetés átvétele során (de bármely szolgáltatás átvétele esetén is) problémát jelenthet, ha az üzemeltetéshez kapcsolódó valamilyen nélkülözhetetlen tevékenység korábban kiszervezésre került.

Ahogyan arra többször is utaltam bármilyen víziközmű szolgáltatás átadás-átvételének legfontosabb alapkövetelménye, hogy a díjak számlázása és beszedése lehetőleg a leggyorsabban, és a legzökkentőmentesebben történjen a felhasználók felé. Ugyanakkor - tapasztalatom szerint - a kiszervezések túlnyomó többsége éppen ezen szolgáltatások vonatkozásában történnek meg (ügyfélszolgálat, díjbeszedés, számlázás, ügyvitel). Emellett azonban kerülhetnek olyan speciális műszaki szolgáltatások is kiszervezésre, amelyek nélkül a szolgáltatás műszakilag nem, vagy nagyon nehezen látható el.

A problémát az jelenti, hogy a kiszervezett tevékenységet végző vállalkozó polgári jogilag a Korábbi Szolgáltatóval áll szerződéses kapcsolatban, és a semmilyen kötelezettsége nincs a Közérdekű Üzemeltetővel szemben, ugyanakkor a Közérdekű Üzemeltető sem „veheti át” minden további nélkül a kiszervezett tevékenységről rendelkező szerződést, hanem arra új engedélyezési eljárást kell indítania a MEKH előtt, ami hosszabb időt is igényelhet.

Annak ellenére – ahogy arra fentebb is hivatkoztam – a Vhr. rendkívül szigorú szabályokat tartalmaz a kiszervezhető tevékenységek köre, mértéke, és időtartama vonatkozásában, mégsem szabályozza azt az esetet a kiszervezések szempontjából, ha a viziközmű szolgáltatást közérdekű üzemeltetőnek kell átvenni.

Megoldás lehetne olyan szabályozás, amelynek keretében a közérdekű üzemeltetés alá kerülő víziközmű rendszer, illetve az ezen víziközmű rendszeren közérdekű üzemeltetésbe kerülő ágazgatok vonatkozásában kötött kiszervezési szerződések a törvény erejénél fogva szűnnének meg, illetve a jogszabály lehetővé tenné, hogy a közérdekű üzemeltető (amennyiben erre igényt tart) a jogszabály erejénél fogva legyen a kiszervezésről szóló szerződésben a Korábbi szolgáltató általános jogutója.

VII.          Munkajogi következmények

Laikusnak talán meglepő, de a közérdekű üzemeltetés átadás-átvétel során a legkevesebb problémát a munkajogi kérdések jelentik.

A közérdekű üzemeltetés a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 36. § (2)[16] bekezdés értelmében munkajogilag a munkáltató személyében bekövetkező általános jogutódlásnak minősül. A munkáltatói jogutódlás kérdése mind a szabályozás mind a bírói gyakorlat szempontjából rendkívül kidogozottak.

A munkajogi szabályok részletes ismertetése nélkül, az általános szabály, hogy a Közérdekű Üzemeltető az átvett víziközmű rendszer üzemeltetéséhez kapcsolódó munkát végző munkavállalókat jogfolytonosan foglalkoztatja tovább, ehhez még a munkaszerződést sem kell módosítani (de célszerű)

A felmerülő problémák leggyakrabban a következők lehetnek:

Amennyiben a közérdekű üzemeltetés a Korábbi Szolgáltató által üzemeltetett víziközmű rendszerek közül csak egyesek érint (tipikusan ilyen eset, ha a közérdekű üzemeltetés elrendelésére nem a Korábbi Szolgáltató teljes ellehetetlenülése pl. felszámolási eljárás, szolgáltatói engedély visszavonása stb.) miatt kerül sor) úgy a Közérdekű Üzemeltetőnek és a Korábbi Szolgáltatónak meg kell egyeznie abban, hogy kik azok a munkavállalók, akiknek a munkája az adott ellátási területhez kapcsolódik.

Probléma adódhat, ha a Korábbi Szolgáltató korábban engedéllyel külön cégekbe szervezett ki munkavállalókat, akiknek a munkája elengedhetetlen az üzemeltetéshez. Ebben az esetben ugyanis kétséges lehet a munkáltatói jogutódlás. Ilyen esetben felmerülhet a munkaügyi per lehetősége.

Örök klasszikus az ilyen szituációkban a vezető beosztású munkavállalók esete, különösen a Társasággal munkaviszonyban álló vezető tisztségviselők kérdésköre.

A munkajogi kérdések igen körülhatároltak és jól szabályozottak, és a munkajog kérdésköréébe tartoznak[17], ezért nem foglalkozom velük átfogóan. A témát csak azért említem meg, mert a Közérdekű Üzemeltetés esetében a munkavállalók átvételének kardinális kérdése van.

Zárszó:

Természetesen a fent említett problémahalmaz csak ízelítő volt a gyakorló jogász szemével azokból a problémákból amelyekkel egy speciális víziközmű szolgáltató váltás: a közérdekű üzemeltetés átvételekor az új Szolgáltató szembesül. A műszaki és szervezési problémák köre szinte végtelen lehet, és azokat nem is lehetne általános jelleggel összefoglalni.

A fenitek azért tartottam fontosnak néhány jogi problémát ismertetni, mert ahogyan arra a Bevezetésben is utaltam, a víziközmű ágazat rendezése mára halaszthatatlanná vált, és az integrációs folyamatok felgyorsulása a közérdekű üzemeltetés jelentőségének erősödéséhez fog vezetni. Ennek érdekében célszerű lenne a jogalkotónak az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az elmúlt 10 év tapasztalatai alapján áttekinteni, és racionalizálni.

kelt: Budapest, 2022. 05. 15.

 

Dr. Szabó Iván

ügyvéd

 

 

 

---

[1] https://www.linkedin.com/pulse/v%C3%ADzik%C3%B6zm%C5%B1vek-%C3%A1llamos%C3%ADt%C3%A1sa-avagy-ez-nem-az-%C3%A1gyt%C3%A1l-iv%C3%A1n-dr-szab%C3%B3/

[2] Lásd a Vksztv. 11. címét, illetve a Vhr. III. fejezetét

[3] Lásd a Vksztv. III. fejezet 2. címét „A víziközművek tulajdonjoga” Ritka kivételtől eltekintve- amire a Tanulmány kitér – a víziközművek csak az Állam vagy az Önkormányzat tulajdonában(vagy ezek közös tulajdonában) állhat.

[4] Vksztv. 61. § (1) Az ellátásért felelős az e törvényben meghatározott együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából - az adatkezelési cél fennállása időtartama alatt - kezeli a felhasználó azonosításához szükséges adatot, továbbá az 55. § végrehajtása érdekében a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan azonosításához szükséges helyrajzi számot és címet. A felhasználó azonosításához a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja, nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma) szükséges.

(2) Az ellátásért felelős az érintett felhasználók átvétele, a víziközmű-szolgáltatás folyamatos biztosításához szükséges teendőkre való felkészülés céljából az (1) bekezdésben meghatározott, a felhasználó azonosításához szükséges adatot a 15. § (2) bekezdés szerinti üzemeltetési jogviszony létrejöttével egyidejűleg továbbítja a víziközmű-szolgáltató részére, amely adatot a víziközmű-szolgáltató az ellátási terület birtokba vételéig kezeli

[5] Vksztv. 32.§ (4) „ A közérdekű üzemeltető kijelölési határozatban foglaltak szerinti birtokba lépésével egyidejűleg, az érintett víziközmű-rendszerre vonatkozóan fennálló korábbi üzemeltetési jogviszony, valamint a működési engedély hatályát veszti.

[6]  Büntető Törvénykönyv 219.§ : „Személyes adattal visszalélés”: 219. § (1) Aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva

a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel, vagy

b) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja, vétség: 1 év.

(2) (1): aki a személyes adatok védelméről v. kezeléséről szóló tv-i rendelkezések megszegésével az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, és ezzel más v. mások érdekeit jelentősen sérti.

(3) 2 év: különleges adatra.

(4) bűntett: 3 év: hivatalos személyként vagy közmegbízatás felhasználásával.

 

[7] Lásd pl. a Pécs Megyei Jogú Város vs. Suez Enviroment SA jogvita 2009- 2013.

[8]Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:16. § [Tartozék]

A tulajdonjog kétség esetén kiterjed arra is, ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt elősegíti.

[9] Vksztv. 7. § (1) A víziközmű-tulajdonos tulajdonába tartozó rendszerfüggetlen víziközmű-elem a víziközmű-szolgáltatás hatékonyabb megszervezése érdekében a víziközmű-tulajdonossal üzemeltetési szerződést kötött víziközmű-szolgáltató részére elidegeníthető, a víziközmű-szolgáltató tulajdonában állhat.  

(2) A víziközmű-szolgáltató a tulajdonában lévő rendszerfüggetlen víziközmű-elemet számviteli elszámolásaiban az egyéb saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten tartja nyilván, és gondoskodik a szükségessé váló felújításáról, pótlásáról.

(3) Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató a tulajdonában álló rendszerfüggetlen víziközmű-elemet legfeljebb könyv szerinti nettó értéken az ellátásért felelős részére írásban megvételre felajánlja. Ha az ellátásáért felelős települési önkormányzat 30 napon belül az ajánlatot nem fogadja el, a vételi jog átszáll az államra.

[10] Vksztv. 7. § (3) Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetében a víziközmű-szolgáltató a tulajdonában álló rendszerfüggetlen víziközmű-elemet legfeljebb könyv szerinti nettó értéken az ellátásért felelős részére írásban megvételre felajánlja. Ha az ellátásáért felelős települési önkormányzat 30 napon belül az ajánlatot nem fogadja el, a vételi jog átszáll az államra.

[11] Vkszt.33/A. §  A közérdekű üzemeltetés körében a víziközmű-szolgáltató a víziközmű-rendszeren felújítást, beruházást kizárólag a Hivatal előzetes engedélye alapján végezhet. Az engedélyezett fejlesztés ellenértéke az ellátásért felelős részére a közérdekű üzemeltetés ideje alatt járó használati díj terhére elszámolható. A használati díjból nem fedezett ellenértéket az ellátásért felelős köteles a víziközmű-szolgáltatónak megfizetni.

[12] „házon belül” azaz közbeszerzési eljárás nélkül. Lásd bővebben pl. Juhász Ágnes:”In-house (köz)beszerzés-Kivétel vagy kibuvó (Miskolci Jogi Szemle 4. évfolyam (2009. 1. szám 84-104. oldal)

[13] Vksztv. 2.§ 20. víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely

a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy

b) *  a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a keletkező szennyvíziszap kezelését és a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja,

[14] Vksztv. 14.§

[15] Vksztv. 2.§ 13. kiszervezés: a víziközmű-üzemeltetés egy részének a víziközmű-szolgáltatótól eltérő, más személlyel történő elvégeztetése

[16] Mt. 36. § (1) A gazdasági egység (anyagi vagy nem anyagi erőforrások szervezett csoportja) jogügyleten alapuló átvételének időpontjában fennálló munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek az átadóról az átvevő munkáltatóra szállnak át.  

[17] A témában lásd bővebben pld: http://www.debrecenijogimuhely.hu/archivum/otdk_kulonszam/a_munkaltatoi_jogutodlas_szabalyai_a_magyar_munkajogban/#_ftn43