Ketyegő (vízmérő)bombák

 

Ketyegő (vízmérő)bombák

Jól rávilágít a víziközmű szolgáltatással kapcsolatos problémákra az a jelenség, amit a sajtó már érdi vízóra-botrányként tálal, arról már nem is beszéle, hogy milyen ostobaságok hangzanak el az üggyel kapcsolatban a közösségi médiában.

A teljes igazságot még nem ismerjük, mivel az Érd és Térsége Regionális Vízmű (ÉTV) még nem zárta le azt a saját belső vizsgálatot, amellyel kivizsgálja azokat a lakossági panaszokat, amelyek a közösségi médiában kaptak teret.

A történet nem túl bonyolult, 2023 év folyamán során az ÉTV a korábbinál sokkal pontosabb 13-as átmérőjű főmérőket szerzett be közbeszerzési eljárás keretében, mely új mérők R160-as pontosságúak, az új mérőket az ÉTV elsősorban Érden és a környező településeken cserélte le.

A csere már nagyon időszerű volt, mivel az előző vízmérő garnitúra eredetileg 4 éves időtartamra volt hitelesítve, de egy jogszabályi változás 2012. szeptember 1-étől a bekötési vízmérők hitelesítési idejét 8 évre tolta ki. A vízmérők hitelességi idejének meghosszabbítása feltehetően annak érdekében történt, hogy az akkor (is) nehéz helyzetben lévő víziközmű szolgáltatók válláról legalább ezt a terhet levegyék, most viszont úgy tűnik, hogy éppen az így kialakult helyzet okoz majd problémát.

Tudni kell, hogy a bekötési vízmérők nem a felhasználók, hanem a szolgáltató vagy az ellátásért felelős (önkormányzat, vagy állam) tulajdonában vannak. 

A 2023 végén bevezetésre került a Víziközmű-fejlesztési és Ellentételezési Alap (Alap) amely végre forrást biztosított a legsürgősebb rekonstrukciós munkák elvégzésére, és többek között végre lehetővé tette számos szolgáltató számára, hogy a lejárt hitelességű vízórákat lecserélje.

Igen ám, de több felhasználó jelezte, hogy az új vízórákon a korábbinál szignifikánsan magasabb fogyasztást mértek, mint a lecserélt régi órákon, annak ellenére, hogy a felhasználó fogyasztási szokásai nem változtak. 

Valaki ezt a tapasztalatát megosztott a Facebookon, ahol pillanatok alatt elszabadult a pokol, és híres vödörkísérleten kívül (amikor valaki azt vizsgálta, hogy ha nyitogatja a csapot akkor jóval nagyobb a fogyasztása, mintha a folyamatosan engedi a vizet vödörbe), egészen elképesztő összeesküvés elméletek is születtek arról, hogyan akarja a szolgáltató meglopni az embereket. 

Érdemes néhány jogi kérdést rendezni ezzel kapcsolatban:

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 52. § (1) bekezdése szerint a közműves ivóvízellátás esetében az elszámolás a bekötési vízmérő mérési adatain alapul.

A Vksztv. végrehajtására kiadott kormányrendelet  (Vhr.) alapján a víziközmű-szolgáltatás elszámolásának alapjául szolgáló vízmennyiséget hiteles és víziközmű-szolgáltató vagy megbízott vállalkozója által plombált vagy leszerelést megakadályozó zárral ellátott fogyasztásmérő berendezéssel kell mérni. A díjfizetés alapja a hiteles fogyasztásmérőn mért és a víziközmű-szolgáltató által rögzített mérési eredmény. 

Az ÉTV Üzletszabályzata a Vksztv. és a Vkszt. Vhr. rendelkezéseivel összhangban úgy szól, hogy az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából alapesetben a bekötési vízmérőn mért mennyiség az irányadó. 

A mérésügyről szóló törvény  úgy rendelkezik, hogy a joghatással járó mérést a mérési feladat elvégzésére alkalmas hiteles mérőeszközzel vagy használati etalonnal ellenőrzött mérőeszközzel kell végezni. A mérőeszköz hiteles, ha azt a mérésügyi szerv hitelesítette, vagy külföldi hitelesítését a mérésügyi szerv első belföldi hitelesítésként elismerte.

Amint az közismert, ha a fogyasztó nem méri a szennyvízmérő órával a szennyvízkibocsátását, akkor alapesetben a szennyvízdíj alapja a vízmérő órán mért vízfogyasztás.

A víziközmű cég hitelesített mérőórán mért vízfogyasztás alapján számlázhat fogyasztással arányos díjat, mást nem is tehet.

Ha a felhasználó az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, akkor köteles azt a szolgáltatónál bejelenteni. A szolgáltató a bejelentéstől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérőt ellenőrizni. Ha a fogyasztásmérő hibáját az ellenőrzés alátámasztja, a fogyasztásmérő cseréjéről annak tulajdonosa haladéktalanul köteles gondoskodni. A bekötési mérő esetén tehát az ellátásért felelős (állam vagy önkormányzat, vagy a szolgáltató, a mellékvízmérő esetén a felhasználó.

Ha valószínűsíthető, hogy a fogyasztásmérő rendellenesen működik, vagy az ellenőrzés során a megfelelő működés kérdésében a felek között vita alakul ki, a felhasználó vagy a szolgáltató kezdeményezi az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő mérésügyi hatósággal történő metrológiai pontossági ellenőrzését (a továbbiakban: pontossági vizsgálat), és ha indokolt, független szakértővel történő metrológiai szerkezeti vizsgálatát (a továbbiakban: szerkezetvizsgálat). A pontossági vizsgálatra, illetve szerkezetvizsgálatra nem kerül sor, ha a fogyasztásmérő tulajdonosa – az ellenérdekű fél részéről bejelentett kárigény tényének elismerésével együtt – haladéktalanul más hiteles fogyasztásmérőt szerel fel. 

Amennyiben a pontossági vizsgálatot, illetve szerkezetvizsgálatot a felhasználó kezdeményezi, úgy azt díj ellenében meg kell rendelnie a szolgáltatótól. Ebben az esetben a költségeket a felhasználónak meg kell előlegeznie, a vízmérő vizsgálatára csak ebben az esetben kerülhet sor. 

Ez azt jelenti, hogy amennyiben a pontossági vizsgálaton a fogyasztásmérő nem felel meg, az utóbbi díj nem kerül kiszámlázásra a felhasználó részére, valamint a pontossági vizsgálat díját a szolgáltató viseli.

A vizsgálat kezdeményezését követő 8 napon belül a szolgáltató saját költségén másik hiteles fogyasztásmérőt szerel be, a pontossági vizsgálatra szállítandó fogyasztásmérőt a felhasználó jelenlétében a szolgáltató szakemberei kiszerelik, dobozba helyezik, melyet sorszámozott plombákkal lezárnak, és erről jegyzőkönyvet vesznek fel. 

A pontossági vizsgálatot, illetve szerkezetvizsgálatot szolgáltató rendeli meg akkreditált laboratóriumtól. A vizsgálat idejéről, helyéről az érintetteket az ellenőrzést végző hatóság legalább 5 nappal korábban, igazolható módon írásban értesíti. Az akkreditált laboratórium a vizsgálat eredményéről jegyzőkönyvet állít ki. 

A mérő szerkezetvizsgálatra vonatkozó megrendelése esetében a vízmérő szerkezeti vizsgálata okán megbontott szerkezete eredeti állapotába már vissza nem állítható, ezért azon további mérés nem végezhető. Ebből adódóan a mérő szerkezetvizsgálata kizárólag akkor kérhető, miután a mérőeszköz a pontossági vizsgálaton előzetesen már „megfelelt” minősítést kapott, azonban ezt az eredményt vitatja a vizsgálatot kérő.

A szerkezetvizsgálat tehát nem előzheti meg a pontossági vizsgálatot, ezért az csak a pontossági vizsgálat után kérhető, ebből adódóan a szerkezetvizsgálat önállóan nem kérelmezhető! A vizsgálat eredményéről a felhasználót a szolgáltató a hatósági bizonyítvány vagy mérési jegyzőkönyv egy példányának megküldésével értesíti. 

Ha a pontossági vizsgálaton a fogyasztásmérő a hitelesítési előírásban megfogalmazott követelményeknek megfelelt, a fogyasztásmérő a pontossági vizsgálat miatt elvégzett cseréjének díja és a pontossági vizsgálat költsége a vizsgálatot kezdeményezőt terheli, valamint a szolgáltatási díjról kiállított számlák módosítására nincsen lehetőség. 

Ha a pontossági vizsgálaton a fogyasztásmérő a hitelesítési előírásban megfogalmazott követelményeknek nem felelt meg, úgy a fogyasztásmérő cseréjének díja és a pontossági vizsgálat elvégzésének költsége a szolgáltatót terheli, kivéve ha a pontossági vizsgálaton a fogyasztásmérő a hitelesítési előírásban megfogalmazott követelményeknek azért nem felelt meg, mert a fogyasztásmérő rendellenes működése, vagy hibája, sérülése valamelyik fél szerződésszegő magatartásának a következménye. 

Mindezt azért tartottam fontosnak ismertetni, mert a pontossági mérés kezdeményezése előtt fontos lehet annak kizárása, hogy nincs-e valahol csőtörés az ingatlanon, amit egyébként a szolgálató elsőként köteles ellenőrizni.

Ugyanakkor ténykérdés, hogy az új vízmérő órák nemcsak jóval pontosabban mérnek, mint a korábbiak, de másként is mérnek. Az ehhez értő szakemberek szerint az új órák olyan fogyasztói magatartásokat is képesek érzékelni, amit a régebbi típusok nem: Ennek tipikus példája, hogy a régebbi óratípusok nem érzékelték, ha csak egy nagyon rövid időre nyitották meg a fogyasztók vízcsapot. A szakemberek szerint ez lehet az egyik oka a mért eredmények növekedésének. 

A másik ok nagy valószínűséggel az, hogy a 8 évvel ezelőtt felszerelt, és most kicserélt mérők eredetileg csak 4 éves futásra kerültek megtervezésre, és ezért a szakemberek elmondása szerint négy év elteltével ezeknek a mérőknek a hatásfoka erősen romlik, magyarul kevesebb fogyasztást mérnek. 

Tekintettel arra, hogy az új mérők szigorú tanúsítványokkal rendelkeznek, ezért elég nagy a valószínűsége, hogy nem az új mérők mérnek túl sokat, hanem a régi mérők mértek keveset. 

Türelemre intenék tehát mindenkit addig, ameddig a ÉTV most folyó belső vizsgálata le nem zárul, és erről a szolgáltató nem ad ki közleményt, mivel egy indokolatlan vizsgálat komoly költségeket okozhat. 

Fel lehet tenni persze a kérdést, hogy ki ezért a felelős? 

Az biztos, hogy a hitelesített vízmérőn mért eredmény a felhasználót ugyanúgy védi, tehát azon az alapon senkitől nem lehet követelni semmit, hogy eddig kevesebb fogyasztást mért az amúgy hiteles vízórája.

A nyolc évvel ezelőtti mérők is rendelkeztek minden hivatalos certifikációval, ráadásul a szállító és a gyártó is négyéves garanciát vállalt azokra, hiszen azok beszerelésekor még ennyi volt a kötelező hitelességi idő.

Az ÉTV maga sem tehetett mást, hiszen a kötelező hitelességi idő előtt végrehajtott vízmérő csere jelentős költséget jelentett volna, éppen abban az időszakban, amikor a víziközmű cégek a puszta fennmaradásukért küzdöttek. Ha a kötelező hitelességi időtartam előtt cserélik le a vízórákat, akkor hűtlen kezelés miatt indíthattak volna büntető eljárást a vezetők ellen, mondván „feleslegesen” okoztak költségeket a vállalatnak, és akkor erről szólnának az összeesküvés elméletek a facen.

A felelős keresés miatt fontosabb lenne az ágazat felügyeletét ellátó Energiaügyi Minisztériumnak elgondolkoznia, hogy fogja kezelni ezt a problémát. Az érdi eset korántsem egyedülálló, az ország számos helyén zajlik a régi vízórák lecserélése, és szinte mindenhol megugró mérésekről számolnak be.

Ez különösen azért jelent nagy problémát, mivel a víziközmű ágazat meghatározó szereplői nem is rejtik véka alá, hogy az évtizedes halogatás után az ágazatban fennálló problémák megoldásához (például a leromlott vezetékrendszer rekonstrukciójához) a lakossági díjak „értékkövetésére” (értsd: emelése) lenne szükség. 

A víz(óra)bombák tehát ketyegnek...

kelt: Budapest, 2024. 11. 17.

Dr. Szabó Iván LLM