Hányszor kell megfizetni a közműfejlesztési hozzájárulást?

Hányszor kell megfizetni a közműfejlesztési hozzájárulást?

 

Tagadhatatlanul van némi káosz a jogalkalmazásban a viziközmű fejlesztési hozzájárulás megfizetésével, vagy megfizettetésével kapcsolatban:

 

Sokan keresnek meg azzal, hogy bár azt írtam, hogy a bekötés után nem kell hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetniük, mégis előírt az önkormányzat/vízmű nekik ilyet. Mások arra panaszkodtak, hogy bár befizették a víziközmű fejlesztési hozzájárulást, mégis újabb csekket kaptak csak ezúttal nem a vízműtől, hanem az önkormányzattól, ráadásul hiába keresi az erről szóló rendeletet, azt sem találja.

 

A káosz már az elnevezéseknél kezdődik: „hálózatfejlesztési hozzájárulás (HFH), víziköműfejlesztési hozzájárulás (VKFH) közműfejlesztési hozzájárulás, fejlesztési hozzájárulás, közművesítési hozzájárulás”

 

Eltekintve a többi szolgáltatástól (a villany, és a gáz esetében is van ilyen) alapvetően két más-más jogszabályon alapuló és más jogcímen alapuló fizetési kötelezettségről van szó, és előfordul hogy valóban kétfelé, és külön-külön is meg kell fizetni őket.

 

Nézzük át most, hogy pontosan mit is takarnak ezek az elnevezések, mi a különbség köztük?

 

víziközmű fejlesztési hozzájárulás

 

Pontos megnevezés: víziközmű fejlesztési hozzájárulás

Alapja: a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény VII. fejezet 21. pontja (69.§- 72.§)

ki szedi be: kizárólag a Vízmű szedi be saját javára, és saját nevében

mire vonatkozik: a „jövőre” a jövőbeli fejlesztéseket finanszírozzák belőle

kinek kell befizetni: kizárólag nem lakossági felhasználónak (lakossági: az aki természetes személy, és nem jövedelemszerző tevékenységéhez használja az ingatlant), így pl. az egyéni vállalkozónak meg kell fizetni, ha be van jelentve a székhelye az ingatlanba!

kinek nem kell befizetni: a lakossági felhasználónak (társasház és a lakás-szövetkezet is idetartozik), valamint önkormányzatoknak, és költségvetési szerveknek, és állami támogatásban részesülő nonprofit intézményeknek

milyen esetekben kell megfizetni:

-          a bekötésért (kivéve, ha továbbértékesítési céllal épített ingatlanba kéri)

-          a kapacitásért (ha pl. már volt bekötés, de egy közület megvette az ingatlant)

-          a kapacitás bővítéséért (nagyobb kvótát igényel)

mi határozza meg a mértékét: A Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke minden évben rendeletben állapítja meg, ennek alapján kell a Vízműveknek alkalmazni.

A lényege, hogy arra a víziközmű rendszerre, amelyhez a felhasználó éppen csatlakozni akar a Vízműnek készíteni-e kell egy hosszú távú fejlesztési tervet (ún. „gördülő fejlesztési tervet”), amely tartalmazza, hogy a rendszeren milyen felújítási és pótlási (népszerűen: rekonstrukciós) munkákat kell végrehajtani. Ezeknek a fejlesztéseknek a finanszírozására szolgál a víziközmű fejlesztési hozzájárulás. A víziközmű fejlesztési hozzájárulást mindig annak a rendszernek a fejlesztésére kell fordítani, ahol beszedték (Tehát pl. ha Vízmű üzemeltet X településen és Y településen is, akkor az X településen beszedett víziközmű fejlesztési hozzájárulást nem szabad Y település rendszerének fejlesztésére felhasználni)

hogyan kell megállapítani: külön kell megállapítani ivóvízre, és szennyvízre

Lehet-e függővé tenni ettől a szolgáltatás megkezdését: Igen! Annyira, hogy a nem lakossági felhasználó esetében a közszolgáltatási szerződés csak akkor jön létre, ha ezt az összeget befizette.

El kell-e vele számolni vele: a vízmű elszámol vele az ellátásért felelős (önkormányzat felé)

 

Ezzel szemben a közművesítési hozzájárulás:

 

pontos megnevezése: közművesítési hozzájárulás (nem fejlesztési hozzájárulás, és nem közműfejlesztési hozzájárulás stb.)

jogszabályi alapja: 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről (Éptv.)   28. §-a és ennek alapján a képviselő testület határozatban dönt (nincs tehát rendelet, mindig egyedileg dönt a testület, és ezt a hatáskörét át is adhatja a Polgármesternek, fontos hogy ez csak lehetőség, tehát nem mindenhol fordul elő!)

ki szedi be: Az Önkormányzat szedi be.

mire vonatkozik: a „múltra” a korábban végrehajtott fejlesztések áthárítása

kinek kell befizetni: mindenkinek, aki az ingatlanával a már megépült víziközműre csatlakozik. Ha a határozat nem rendelkezik másként akkor lakossági és nem lakossági fogyasztóra egyaránt vonatkozhat, mert csak az számít ki az ingatlan tulajdonosa

milyen esetekben kell fizetni:

-          csak az első csatlakozásra lehet követelni (tehát ha később átruházzák az ingatlant, akkor nem lehet újra követelni)

-          csak akkor követelhető, ha helyi építési szabályzatban megjelölt területen az önkormányzat az utat és a közműveket saját beruházásában már megvalósította

mekkora a mértéke: Ez az önkormányzat képviselő-testülete dönti el, a beruházás költségeit részben, de egészben is átháríthatja

Lényege: Az önkormányzat megfejleszt egy területet, amely szerepel a helyi építési szabályzatban, tehát saját beruházásában kiépíti a víziközmű rendszert (nincs jelentősége, hogy kapott-e hozzá állami vagy más támogatást) később ennek a beruházásának a költségét részben vagy egészben megfizetettheti azokkal, akik a rendszerre később csatlakoznak.

hogyan kell megállapítani: nem kell vízre és szennyvízre külön (de lehet)

Lehet -e ennek megfizetésétől függővé tenni a szolgáltatás megkezdését: Nem. Bármilyen furcsa, de ennek az összegnek nincs köze a víziközmű üzemeltetéshez (még ha az erről szóló határozat tartalma félrevezető is.), ha ezt az összeget a tulajdonos nem fizeti be, akkor az önkormányzat beperelheti

 

Az alapesetben pl. ha egy logisztikai cég az önkormányzat által megfejlesztett területen vásárol egy területet, ahol a pl. valamilyen épületet létesít, akkor az Önkormányzat a korábban kiépített víziközmű hálózat (és úthálózat) után megfizetteti a közművesítési hozzájárulást, amennyiben van ilyen határozata. A hálózatba történő kapacitás rendelkezésre bocsátásért pedig az adott területen szolgáltató vízmű megfizetteti a hálózat fejlesztési hozzájárulást.

 

Magánszemélyként, ha egy ingatlant vásárolunk, akkor a törvény alapján a 32mm meg nem haladó ivóvíz vezeték és a 160 mm meg nem haladó szennyvízvezeték bekötése esetén nem kell hálózatfejlesztési hozzájárulást fizetni, ám – ha van az adott területre a képviselő testületnek határozata  - akkor lehet, hogy közművesítési hozzájárulást kell fizetni.

 

A szokásos igazolásokon kívül tehát érdemes az adott területen illetékes önkormányzatnál érdeklődni, hogy van-e az ingatlanra közművesítési hozzájárulás, és befizetésre került -e már?

 

Tovább bonyolítja a helyzetet, ha a vállalkozásunkat bejelentjük az ingatlanba, mert ebben az esetben – függetlenül a tulajdonosi kérdésektől – a Vízmű úgy tekinti, hogy „jövedelemszerző tevékenység” céljából használjuk az ingatlant, és ebben az esetben hálózatfejlesztési hozzájárulást kell fizetni a Vízműnek (meg tagadhatja a szolgáltatást ennek hiányában), és lehet hogy közművesítési hozzájárulást is kell fizetni.

 

(Arról, hogy ezt milyen megoldással lehet elkerülni, a következő cikkben fogok írni)

 

Nem kell viszont olyan esetben közművesítési hozzájárulást fizetnünk, ha az adott területen a víziközmű rendszert egy beruházó építette ki, és adta át az önkormányzat tulajdonába. (Érdemes erről a későbbi félreértések elkerülése érdekében nyilatkozni az Eladónak) Ilyen esetben egyébként feltehetően akkor, amikor a beruházó megállapodott a víziközműrendszer megépítéséről az önkormányzattal, egyben településfejlesztési szerződést is kötöttek, amelyben a költségek vállalását rendezték egymás között.

 

Nem lehet viszont a szolgáltatónak attól függővé tenni a szolgáltatást, hogy az adott ingatlan tulajdonosa fizetett-e az önkormányzatnak közművesítési hozzájárulást vagy sem.