Dr. Szabó Iván

  Kit terhelnek az új vízdíjak?   2023. december 13-án jelent meg a Magyar Közlönyben a 25/2023. (XII.13.) EM rendelet (Rendelet) a nem lakossági felhasználók víziközmű-szolgáltatási díjának megállapításáról.   A rendelet a nem lakossági fogyasztók vonatkozásában az ivóvíz és szennyvíz ágazat vonatkozásában két tényezős díjat állapít meg:   ·          alapdíjat és ·          fogyasztással arányos díjat   A fogyasztással arányos díj országosan egységes: az ivóvíz esetében 576 Ft/m3, a szennyvíz esetében 881 Ft /m3   Az alapdíj mértéke az átfolyási átmérőhöz igazodik, amely víz és szennyvíz esetében is a 13 mm től 300 mm -ig terjed.   A Rendelethez csatolt táblázat szerint az ivóvíz alapdíja bekötéseként 841,- Ft-tól 609.654,-Ft-ig is terjedhet, míg szennyvíz esetén 1661,-Ft-tól egészen 1 204 247,-Ft-ig terjedhet.   A rendelet 2024. január 1-én lép hatályba.   Eddig mindenki számára világos, hiszen a Rendelet tartalmát mindenki megismerheti, sőt azzal a

  Várható jogszabályi változások a víziközmű szektorban 2023 végén   2023. október 31-én 23.00-kor került benyújtásra az Országgyűlésnek a T-5886. számú törvényjavaslat (továbbiakban a Javaslat) a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) módosításáról (előterjesztői: Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és Lantos Csaba energiaügyi miniszter) Párhuzamosan a törvényjavaslattal folyt az 58/2013.(II. 27.) Korm. rendelet (Vhr.) módosításáról szóló társadalmi vita, így feltételezhető, hogy a törvényjavaslat elfogadását, és a Módosítás kihirdetését követően a Vhr. is azonnal módosulni fog. Összességében elmondható, hogy a törvénymódosítás túlnyomó része az önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltató cégek állami tulajdonba adásával, illetve a települési önkormányzatok víziközmű vagyonának állami tulajdonba adásával, összefoglaló nevén a víziközművek állami integrációjával kapcsolatosak. A Javaslat lényegében összegzi az eddig végrehajtott nagy arányú

  Kérdések és válaszok a víziközmű fejlesztési hozzájárulás (közműfejlesztési kvóta) áthelyezése- átruházása kapcsán   A nyár vége felé közeledve már talán elmondhatjuk, hogy a 2023-as nyár nem a vízhiányról szólt, sőt inkább a villámárvizek okoztak gondot. Bár az óvatosságból meghirdetett locsolási tilalmak utólag feleslegesnek tűnnek, a budapesti agglomeráció (továbbiakban úgyis mint az „Agglomeráció”) településein ettől még nem szűnt meg a víziközművek kapcsán nap mint nap jelentkező kapacitáshiány (az a jelenség, amikor a víziközmű szolgáltató cég nem tud elegendő nyomást biztosítani az ivóvíz vezetékekbe, vagy a szennyvízcsatorna, és/vagy a tisztítómű befogadó képességének korlátai miatt nem tud kiadni az építési engedélyhez közmű-kapacitás nyilatkozatot, vagy a csatlakozást - az egyébként műszakilag elérhető víziközmű rendszerhez -   nem engedélyezi.) A kapacitáshiány azonban nem mindig műszaki okok miatt lép fel, előfordulhat, hogy a víziközmű rendszeren lenne szabad kap