Dr. Szabó Iván

  Elvehetik-e a vizem? Korábbi cikkeimben elsősorban azt igyekeztem körüljárni, hogy milyen feltételekkel lehet az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatást igénybe venni, és milyen jogkövetkezményei lehetnek annak, ha a víziközmű szolgálatók elzárkóznak a közműcsatlakozás létrehozásától. Az alábbiakban megpróbálom érthetően összefoglalni, hogy milyen esetekben, kivel szemben és hogyan lehet korlátozni, felfüggeszteni, vagy megszüntetni a víziközmű szolgáltatást. Kitérek arra is, hogy a „kapacitáshiány” réme nem múlik el véglegesen akkor sem, ha már bekötötték az ingatlanunkat a szolgáltatásba, és hogy miért nem igaz a vízdíjak szempontjából, hogy valaki per-, teher- és igénymentesen szerez ingatlant. Végezetül esik néhány szó arról is, hogy milyen veszélyei vannak, ha a vállalkozásunk székhelyét a saját lakásunkba, házunkba jelentjük be. Nézzük meg először, hogy melyek a közös szabályok a víziközmű közszolgáltatási szerződés megszűnésére vonatkozóan: A víziközmű szolgáltatás megszűnik

    Az utóbbi hónapokban a víziközműjoggal kapcsolatos kérdések főleg két téma köré csoportosultak, az egyik nyilvánvalóan a Víziközművekről szóló 2011. évi CCIX. Törvény (Vksztv.) 2021. Január 1-én hatályba lépett módosítása az új építésű ingatlanok csatlakozási lehetőségeiről. (Korábbi cikkeimben ezekkel részletesen foglalkoztam, akit érdekel ajánlom a Miért nincs vizem I-II? Cikket)   A másik témakör az ún. harmadik személy által végzett beruházások kérdésköre volt, ami szoros összefüggésben van természetesen az előbbi témakörrel, tekintve hogy a víziközmű hálózatba történő bekötés problémái gyakran merülnek fel olyan esetben, amikor az érintett víziközművet nem az önkormányzat valósította meg, hanem egy kívűlálló harmadik személy (akár magánszemély, akár az ingatlanfejlesztő vállalkozó stb.)   Talán kevésbé publikus viszont az a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha a viziközmű szolgáltató cég hajtja végre a fejlesztést (adott esetben beruházást, vagyis új víz

  Kötelezhetnek-e munkavégzésre a COVID harmadik hulláma alatt?   Alig tudom elhinni, de szinte napra pontosan egy éve tettem fel a közösségi média felületére az első COVID munkajogi cikkemet (2020. március 15-én), amely arra a kérdést igyekezett megválaszolni, hogy kirúghatják-e a dolgozót a munkahelyéről a COVID-19 járvány miatt?   Akkor azt hittem, hogy ez csak egy átmeneti helyzet, és mostanra már csak egy rossz emlék lesz az egész COVID járvány.   Hát… jó nagyot tévedtem! Mentségemre szólva, van még pár milliárd ember mellettem, akik szintén tévedtek.   Mindenesetre a védelmi intézkedések megszigorításáról szóló 104/2021. (III. 5) Korm, rendelet megjelenése, és az általános iskolák ismételt bezárását követően a szinte ugyanazok a kérdések érkeznek hozzám, mint pontosan egy évvel ezelőtt.   A helyzet talán annyiban változott, hogy jelenleg nem látok olyan nagyságrendű elbocsátási hullámot, amelyet az ellátási láncok ideiglenes megszakadása, és főleg a nagy munká