A víziközműszolgáltató beruházói szerepköre bérleti üzemeltetési konstrukcióban, és a víziközmű fejlesztési hozzájárulás, mint a beruházás pénzügyi fedezete

 

 

Az utóbbi hónapokban a víziközműjoggal kapcsolatos kérdések főleg két téma köré csoportosultak, az egyik nyilvánvalóan a Víziközművekről szóló 2011. évi CCIX. Törvény (Vksztv.) 2021. Január 1-én hatályba lépett módosítása az új építésű ingatlanok csatlakozási lehetőségeiről. (Korábbi cikkeimben ezekkel részletesen foglalkoztam, akit érdekel ajánlom a Miért nincs vizem I-II? Cikket)

 

A másik témakör az ún. harmadik személy által végzett beruházások kérdésköre volt, ami szoros összefüggésben van természetesen az előbbi témakörrel, tekintve hogy a víziközmű hálózatba történő bekötés problémái gyakran merülnek fel olyan esetben, amikor az érintett víziközművet nem az önkormányzat valósította meg, hanem egy kívűlálló harmadik személy (akár magánszemély, akár az ingatlanfejlesztő vállalkozó stb.)

 

Talán kevésbé publikus viszont az a kérdés, hogy mi történik abban az esetben, ha a viziközmű szolgáltató cég hajtja végre a fejlesztést (adott esetben beruházást, vagyis új víziközmű létrehozását)? Végrehajthat-e a víziközműszolgáltató egyáltalán fejlesztést, és amennyiben igen, mennyire tekinthető a Szolgáltató “harmadik személynek” a fejlesztés szempontjából?

 

Ezekre a kérdésekre keresem - ezúttal főleg a szakmai olvasók részére írott - cikkemben a választ.

 

Mindenekelőtt tisztázzuk mit értünk fejlesztésen a víziközmű szolgáltatáson belül, és a fejlesztés kérdéskörén belül mit értünk beruházáson?

 

Az ellátási felelősség alapelve (Vksztv. 1. § (1) c.) határozza meg az államot és a települési önkormányzatot, mint a víziközmű szolgáltatás ellátásának jogosultjait és kötelezettjeit:

 

„c) az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről,”

 

Az ellátási felelősség alapelvéből vezeti le a Vksztv. az ellátásért felelősök fejlesztési kötelezettségeit (Vksztv. 5/F.§)

 

5/F. § *  (1) Az ellátásért felelős közfeladatként megteremti a víziközmű-szolgáltatás infrastrukturális előfeltételeit és az ellátási területen gondoskodik arról, hogy a felhasználók a víziközmű-szolgáltatást az igényelt mennyiségben, minőségben és szolgáltatási színvonalon igénybe vehessék.

 

A törvényben meghatározott infrastrukturális feltételek megteremtése magába foglalja az víziközmű fejlesztés végrehajtását, amelyet a Vksztv. 2.§ 21. pontja az alábbiak szerint definiál:

 

21. víziközmű-fejlesztés: víziközműre irányuló olyan beruházási vagy felújítási tevékenység, mely célja szerint új víziközmű létesítését, a meglévő víziközmű bővítését, rekonstrukcióját és pótlását is magába foglalhatja,

 

Amint látható a törvény a víziközmű fejlesztés definícióján belül értelmezi a „beruházás” fogalmát is.

 

Önmagában a viziközmű beruházáshoz a Vksztv. nem ad külön a definíciót, mert arra nyilvánvalóan a Számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szvt.) 3.§ (4) bekezdésének 7. pontját kell alkalmazni:

 

3. § (4) 7. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt

 

Az ellátásért felelősség keretében a törvény fő szabály szerint az ellátásért felelős kötelezettégévé teszi a víziközmű fejlesztést (Vksztv. 10. §):

 

10. § *  (1) *  A víziközmű-fejlesztés megvalósításáról - ha e törvény vagy kormányrendelet másképp nem rendelkezik - az ellátásért felelős gondoskodik, a fejlesztés teljes időszaka alatt a mindenkori víziközmű-szolgáltató szakmai döntésekbe történő bevonásával a 11. § (5) bekezdésben előírtak szerint. 

(2) Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató vagy önkormányzatok társulása, illetve az önkormányzatok társulása konzorciumi megállapodás keretében végzi, akkor a víziközmű az üzembe helyezésének napjával az ellátásért felelős vagy felelősök tulajdonába kerül. A társulás tagjai ezt megelőzően megállapodhatnak a megvalósított víziközművön fennálló tulajdoni részesedésük mértékéről. Megállapodás hiányában tulajdoni részesedés a víziközmű-fejlesztéshez történő anyagi hozzájárulás mértéke szerint alakul.

(3) *  Újonnan létrehozott víziközmű-rendszer esetében a beruházásban érdekelt ellátásért felelősök az 5/G. § (1) bekezdésében meghatározott feladatokról a próbaüzem induló napjáig megállapodnak.

(4) Ha a (2) bekezdés szerint megvalósuló tulajdonba adás térítésmentes, a vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül

 

A törvény idézett rendelkezéseiből kitűnik, hogy amennyiben Vksztv. vagy kormányrendelet nem rendelkezik eltérően, úgy fejlesztést (beleértve a beruházást is) az ellátásért felelős végzi el, ugyanakkor a Vksztv. 10.§ (2) bekezdés kifejezett rendelkezik arról az esetről, ha a fejlesztést a víziközmű szolgáltató végzi: “ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű szolgáltató...” végzi.

  

Ismeretes, hogy a Vksztv. három típusú üzemeltetési formát ismer: a bérleti-üzemeltetési konstrukciót, a vagyonkezelést, és a koncessziós üzemeltetést. A vagyonkezelési szerződés és a koncessziós szerződés esetében a jogszabály külön is rendelkezik arról, hogy a gördülő fejlesztési terv keretében a beruházási terv részt a szolgáltatónak kell kidolgozni és benyújtania.

 

Mi a helyzet ugyanakkor a jelenlegi leggyakoribb üzemeltetési formával, a bérleti-üzemeltetési konstrukcióval?

 

Vajon a törvény azon rendelkezéseit, mely szerint ha “ e törvény, vagy kormányrendelet  nem tesz kivételt” úgy kell–e értelmeznünk, hogy ez a kivétel csak a koncessziós, és a vagyonkezelési szerződés esetén él?

 

A Vksztv. 29. §  (3) és (4) bekezdése szerint:

 

(3) A víziközmű-fejlesztésről a bérleti-üzemeltetési szerződés fennállása alatt az ellátásért felelős gondoskodik.

(4) Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató végzi - ide nem értve a 30. § szerinti eseteket -, az kizárólag a víziközmű-üzemeltetési jogviszonytól elkülönülten, önálló vállalkozási szerződés alapján végezhető.

 

A törvény idézett rendelkezéseiből úgy tűnik, hogy a bérleti üzemeltetési szerződés hatálya alatt csak az ellátásért felelős(ök) végezhet(nek) víziközmű fejlesztést, tehát új víziközmű létesítését is. Ez alól csak a hibajelleggel felmerülő felújítási munkák jelentek kivételt. Amennyiben a fejlesztést a vízmű végzi, akkor ezt vállalkozási szerződés keretében végezheti el, tehát az ellátásért felelős, mint megrendelő lép fel, és a víziközmű szolgáltató mint vállalkozó jár el a kérdésben.

 

Feltételezhető lenne tehát, hogy a bérleti üzemeltetési konstrukció keretében - a hibajelleggel felmerülő felújítások kivételével - a víziközmű szolgáltató nem hozhat létre saját beruházásban új víziközművet.

 

A jogszabályok együttes értelmezése alapján azonban más következtetés vonható le:

 

Véleményem szerint a megoldás kulcsa abban van, hogy a törvény nem mondja ki kategórikusan, hogy bérleti-üzemeltetési szerződés hatálya alatt kizárólag az ellátásért felelős jogosult víziközmű fejlesztést végrehajtani, csupán azt a kifejezést használja, hogy “gondoskodik” (mint ahogyan az ellátási felelősség keretében sem fogalmaz úgy, hogy maga látja el ezt a tevékenységet, hanem arról a Vksztv.-ben meghatározott módon “gondoskodik”). A gondoskodik kifejezés tehát nem azonos a “kizárólagosan végzi” kifejezéssel. Másrészt a 29. § (4) bekezdésben foglaltakat - véleményem szerint – a (3) bekezdéssel szoros összefüggésben kell értelmezni, vagyis arra az esetre vonatkozik, hogy ha az ellátásért felelős mint beruházó megrendeli a víziközmű szolgáltatótól az adott fejlesztés elvégzését.

 

Véleményem szerint a Vksztv. alapján a víziközmű beruházásokat a beruházók személye alapján az alábbiak szerint csoportosíthatjuk:

 

·         ellátásért felelős a beruházó, és a kivitelezést a víziközmű szolgáltató (Szolgáltató) végzi el vállalkozóként

 

·         a víziközmű szolgáltató a beruházó, és a kivitelezést vagy maga vagy az általa megbízott kivitelező végzi el

 

·         harmadik (kívülálló) személy a beruházó, és a kivitelező lehet a víziközmű szolgáltató, vagy más alkalmas kivitelező, vállalkozási szerződés keretében

 

 

A Szolgáltató víziközmű beruházói szerepkörére a harmadik személy által végzett víziközmű beruházás vonatkozásában találunk utalást:

 

A Vksztv. 8.§ -a kimondja:

 

8. § *  (1) *  Az ellátásért felelőssel víziközmű-üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó a víziközmű létrehozására irányuló beruházást az ellátásért felelős előzetes jóváhagyásával valósíthat meg. Ha a víziközmű nem állami vagy önkormányzati beruházásban jön létre, a beruházó a víziközmű tulajdonjogát a víziközmű üzembe helyezésének időpontjában az ellátásért felelősre átruházza. Az átruházásról a felek szerződést kötnek. 

(2) Az ellátásért felelős az átvételt csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a létrehozott vízilétesítmény nem felel meg a 6. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(3) Ha az ellátásért felelős és az érintett víziközmű-rendszerre nézve vele víziközmű üzemeltetési jogviszonyban nem álló beruházó, az (1) bekezdés szerinti víziközmű térítésmentes átruházásáról állapodik meg, a térítésmentes vagyonátruházás az általános forgalmi adó szempontjából közcélú adománynak minősül.

 

A Vksztv. § 10. § (5) bekezdése szerint:

 

(5) *  Ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési jogviszony tartalma szerint nem kötelezettje, vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján nem kivitelezője a víziközműre irányuló, a 31/A. § (1) bekezdésében meghatározott új víziközmű vagy víziközmű-rendszer létrehozására irányuló beruházásnak vagy a jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben meghatározott víziközmű-fejlesztéseknek, joga és kötelezettsége, hogy az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott legkisebb költség elve érvényesülésének előmozdítása érdekében az ellátásért felelős vagy annak megbízottja felé szakmai álláspontját kifejtse, különösen a fejlesztési munka műszaki tartalmának meghatározása, a közbeszerzési dokumentáció összeállítása és a kivitelezés során, azok szakszerűsége és a megfelelő anyagminőségek meghatározása kérdésében. A víziközmű-szolgáltató alkalmazottja vagy megbízottja e minőségében a fejlesztéssel érintett munkaterületre beléphet, írásban előterjesztett kérdését, észrevételét vagy javaslatát az ellátásért felelős vagy a lebonyolításban közreműködő megbízottja, továbbá a jogszabály által kijelölt beruházó szerv köteles figyelembe venni és 15 napon belül írásban megválaszolni. A víziközmű-szolgáltatók és az érintettek az e bekezdésben szabályozott jogaik és kötelezettségeik gyakorlásával összefüggésben a Hivatalnál bejelentést tehetnek. A bejelentés alapján a Hivatal a (6) bekezdés szerinti ellenőrzést folytat.

 

A Vksztv. rendelkezései szerint tehát alapvetően bárki végezhet víziközmű beruházást (itt: hozhat létre új víziközművet) azzal a feltétellel, ha azt az ellátásért felelős korábban jóváhagyta. Az így létrehozott beruházást annak üzembe helyezésének időpontjában szerződéssel át kell adni az ellátásért felelős tulajdonába.

 

Véleményem szerint a Szolgáltató is végezhet víziközmű beruházást, és ugyanúgy át kell azt adnia az ellásért felelős (vagy ellátásért felelősök) tulajdonába, de nem szerződéssel (Vksztv. 10. § (2)), hanem az elkészült mű „ex lege” az üzembe helyezéssel az ellátásért felelős tulajdonába kerül. Ugyanakkor itt is szükség van valamiféle jogi aktusra, tekintettel arra, hogy a Vksztv. 10.§ (4) már „tulajdonba adás” -ról és nem „tulajdonba kerülésről” beszél, tehát a közmű nem háramlik a jogszabály alapján, hanem valamiféle átadásra is szükség van.

 

Ebben az esetben viszont nem kell az ellátásért felelős előzetes hozzáárulása, ez a mentesülés a gördülő fejlesztési tervből tényéből következik, amelyre később térek ki:

 

Az alapvető különbséget a kívülálló harmadik személy és Szolgáltató által elvégzett beruházások tekintetében a gördülő fejlesztési terv, valamint a víziközmű fejlesztés finanszírozási háttere adja, az alábbiak szerint:

 

A gördülő fejlesztési terv definícióját a Vksztv. 2. § 8. pontja tartalmazza:

 

8. *  gördülő fejlesztési terv: víziközmű-rendszerre vonatkozó hosszú távú, felújítási és pótlási, valamint beruházási tervrészből álló terv

 

A Vksztv. 11.§ a következőképpen rendelkezik:

 

11. § *  (1) *  A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében - a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel - víziközmű-rendszerenként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni. 

(2) *  A (3) bekezdésben meghatározott kivétellel a felújítási és pótlási tervrészt a víziközmű-szolgáltató, a beruházási tervrészt az ellátásért felelős készíti el és jóváhagyásra benyújtja minden év szeptember 30-ig a Hivatalhoz.

(3) *  Építési koncessziós szerződés alapján végzett víziközmű-működtetés esetében a beruházási tervrészt a víziközmű-szolgáltató készíti el és a (2) bekezdés szerint nyújtja be jóváhagyásra.

(4) *  Az ellátásért felelős vagy a víziközmű-szolgáltató, aki nem minősül az adott víziközmű-rendszerre vonatkozó felújítási és pótlási vagy beruházási tervrész benyújtására kötelezettnek, a tervrész tartalmára nézve véleményezési joggal rendelkezik. A véleményezésre a tervrész kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. A határidőben közölt írásba foglalt vélemény a jóváhagyásra benyújtott tervrész mellékletét képezi.

 

A Vksztv. végrehajtására kiadott 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (továbbiakban a Vhr.) 90/E. § (1) bekezdése kimondja:

 

90/A. § *  (1) *  A gördülő fejlesztési terv (a továbbiakban: Terv) víziközmű-rendszerenként és fejlesztési ütemenkénti bontásban tartalmazza az elvégzendő beruházási, felújítási és pótlási feladatokat. 

(2) *  A Terv célja, hogy a víziközmű-szolgáltatási ágazat közművagyonának műszaki állapota olyan színvonalú legyen, hogy a víziközmű-szolgáltatás folyamatosan, költséghatékonyan és hosszútávon biztosítható legyen.

 

A Vhr. a gördülő fejlesztési terv pénzügy hátterével kapcsolatosan a 90/E. § (1) bekezdésében az alábbiak szerint rendelkezik:

 

90/E. § *  (1) *  A víziközmű-szolgáltatás biztonságát meghatározó felújítások és pótlások fedezetének forrásait elsődlegesen a szolgáltatási díjban érvényesített díjhányad biztosítja.

(2) A víziközművek megvalósításának és a meglévő víziközművek bővítésének pénzügyi fedezetét a vagyonkezelési, koncessziós vagy bérleti-üzemeltetési szerződés alapján elsősorban a fejlesztésre kötelezett ellátásért felelős vagy víziközmű-szolgáltató biztosítja.

(3) A víziközmű-szolgáltató feladata annak alátámasztása, hogy az új víziközművek ráfordítási igényei nem veszélyeztetik a meglévők felújítási és pótlási feladatait.

 

A Vhr. 90/E. § (2) bekezdése tehát úgy fogalmaz, hogy a víziközmű beruházás (megvalósítás) pénzügyi fedezetét vagy az ellátásért felelős, vagy a víziközmű szolgáltató biztosítja.

 

A Vhr. nem fogalmazza meg részletesen, hogy a Szolgáltató milyen forrásokból biztosítja a víziközmű beruházás pénzügyi fedezetét, de arra a Vksztv. 69. §-a ad magyarázatot, ennek értelmében a jövőbeni fejlesztések (egyik) forrása: a víziközmű fejlesztési hozzájárulás:

 

69. § *  (1) A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet 

a) közszolgáltatási szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,

b) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért,

c) a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emelése esetében, továbbá

d) *  az új bekötés megvalósítását megelőzően, ha a bekötés a nem lakossági felhasználó által, nem továbbértékesítésre épített újépítésű lakás víziközmű-szolgáltatását szolgálja.

(2) Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézményének, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek.

 

A víziközmű fejlesztési hozzájárulás felhasználásról a Vksztv. 72. §-a rendelkezik:

 

72. § *  (1) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon víziközmű rendszer víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben - ide nem értve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezetéket - használható fel, amelyhez a hozzájárulás megfizetésére kötelezett felhasználási hely csatlakozik.

(2) *  A víziközmű-fejlesztési hozzájárulást a víziközmű-szolgáltató saját nevében és javára szedi be és jogosult azt jogszabály vagy hatóság által előírt vagy az üzemeltetési szerződésből fakadó felújítási, pótlási és beruházási kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni, összhangban a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervvel. E körben a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás a víziközmű-szolgáltató tulajdonába tartozó rendszerfüggetlen víziközmű-elem felújítására vagy pótlására is felhasználható.

(4) A víziközmű-szolgáltató a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulásról és annak felhasználásáról elkülönített számviteli nyilvántartást vezet. A víziközmű-szolgáltató a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás számviteli nyilvántartásban szereplő összesített adatairól, valamint az elvégzett felújítási, pótlási és beruházási munkák tartalmáról, azok műszaki szükségességéről legalább évi egy alkalommal tájékoztatja az ellátásért felelőst.

(5) *  Ha az üzemeltetési szerződés megszűnik, a víziközmű-szolgáltató a beszedett, de víziközmű-fejlesztésre fel nem használt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegével az ellátásért felelős felé elszámol és a maradványt részére átadja; vagy ha az ideiglenes szolgáltatás azért szűnt meg, mert a Hivatal a működési engedély iránti kérelmet elutasította, az ideiglenes szolgáltatást nyújtó az ellátásért felelős felé a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegével elszámol.

 

A jelen munka szempontjából kulcsfontosságú a Vksztv. 72.§ (2) bekezdése, melynek értelmében a Szolgáltató jogosult a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulást beruházási kötelezettségének teljesítésének mértékéig felhasználni.

 

Ennek feltétele, hogy az összhangban álljon a Hivatal által jóváhagyott gördülő fejlesztési tervben szereplő beruházási tervvel. Ennek hiányában ugyanis a Hivatal bírságot szabhat ki a Szolgáltatóra, a Vksztv. 40/B § (1) bekezdés cc.) pontja szerint:

 

40/B. § *  (1) Víziközmű-felügyeleti bírság szabható ki, ha

cc) Hivatal által jóváhagyott felújítási és pótlási tervrész, vagy a beruházási tervrész maradéktalan végrehajtását megelőzően a gördülő fejlesztési tervben nem szereplő felújítási és pótlási, valamint beruházási tevékenységet végez,

 

Összefoglalva tehát a fentieket véleményem szerint az irányadó jogszabályok értelmében:

 

Véleményem szerint kifejezett törvényi rendelkezés tiltása hiányában nincs jogi akadálya annak, hogy a Szolgálató saját beruházásában víziközmű beruházást hozzon létre, akkor is ha egyébként a szolgáltatást bérleti-üzemeltetési konstrukcióban végzi. Ennek a beruházásnak a finanszírozására felhasználhatja az érintett fogyasztó által megfizetett viziközmű-fejlesztési hozzájárulást.

 

A beruházás végrehajtásának az alábbi feltételei vannak:

 

A beruházásnak szerepelnie kell az Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) által a Szolgáltató részére adott évben meghatározott gördülő fejlesztési terv beruházási részében.

 

Az elkészült víziközművet annak üzembe helyezésével egyidejűleg át kell adni az ellátásért felelős tulajdonába, az átadás azonban nem kell, hogy kétoldalú jogügyleten alapuljon (ahogyan a Vksztv.  egyébként a harmadik személy által végrehajtott víziközmű beruházás esetén előírja), mivel a törvény úgy fogalmaz, hogy a Szolgáltató által végrehajtott beruházás az üzembe helyezés napjával kerül az ellátásért felelős tulajdonába. Ugyanakkor az adójogi adminisztráció miatt véleményem szerint szükséges legalább egy egyoldalú nyilatkozatban rögzíteni az átszállást, és természetesen annak sincs semmilyen akadálya, hogy egy kétoldalú nyilatkozatban rögzítse a Szolgáltató és az ellátásért felelős az ingyenes átszállás tényét.

 

A beruházás végrehajtásához az ellátásért felelősé előzetes hozzájárulására nincs szükség (a gördülő fejlesztési tervből adódóan), ugyanakkor a Vksztv. 72.§ (4) bekezdés alapján a beszedett fejlesztési hozzájárulás felhasználásáról részletesen be kell számolni az ellátásért felelősnek.

 

Végezetül hangsúlyozni kell, hogy irányadó bírói gyakorlat, vagy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal hivatalos állásfoglalása hiányában, mindez az én szubjektív jogértelmezésemen alapszik. A jelen cikket kifejezetten vitaindítónak is szántam, örömmel veszem, ha a kollegák közül valaki eltérő véleményt fogalmaz meg.

 

Budapest, 2021. 03. 28.

 

Dr. Szabó Iván

 

 

 

.