Dr. Szabó Iván

  A víziközmű szolgáltatás helyzete 2022-ben   (Apály és Dagály. Szubjektív összefoglaló)   Többen kifogásolták, hogy az év elején nem jelent meg a most már hagyományos összefoglalóm a víziközmű szolgáltatással kapcsolatos történésekről az elmúlt év kapcsán.   Szándékosan vártam ezzel az összefoglalóval, mert valahogy éreztem, hogy a 2022-es évnek nem december 31-én lett vége, hiszen a víziközmű szolgáltatással kapcsolatos lényeges események 2022 februárjában kezdődtek és 2023 februárjáig tartottak. (Mintha a kínai naptárat is vettük volna alapul.)   Azért érdemes ezt a beszámolót 2022 februárral kezdeni, - mert ahogyan sok minden másban a történelemben - 2022. február 24-e, vagyis az Ukrajna elleni orosz támadás meghatározó hatással volt a szektorra, és azért érdemes 2023 februárral zárni ezt a beszámolót, mert az a tény, hogy a víziközmű szektor saját államtitkárságot kapott az Energetikai Minisztériumon belül, egy nagyon határozott mérföldkő, amely új fejezetet nyith

  Nem a rezsicsökkentés miatt van vízhiány. Ez egy hülyeség…   Nagyon morbid, de kevés dolog volt olyan jó hatással a víziközmű ágazatra, mint solymári vízhiány. Az ivóvízszolgáltatás hirtelen nemcsak slágertéma lett (vagy 100 különböző cikk jelent meg a témában, bár ahogy telik az idő egyre nagyobb ostobaságokat írnak), de állami szinten is megmozdult minden. Egymást érik az egyeztetések az államtitkári és miniszteri szinteken, hirtelen elemzések és a törvénytervezetek kerültek elő, hatalmas fejlesztési pénzekről suttognak. Politikai döntéshozók mennydörögnek, hogy most aztán már azonnal csinálni kell valamit! (Halleluja! Jó reggelt kívánok! Hát eddig hol tetszettek lenni?) Lám lám, milyen jó hatása van, ha olyan helyen van vízhiány, ahol sok gazdag és befolyásos ember lakik…. Azok az adatok az víziközmű szolgáltatásról, amelyeket gazdasági újságírók ma szenzációként tálalnak nem ma, nem tegnap születtek, hanem 2013 óta kb. minden évben ismertek voltak. Készített elemzést a MA

  Mi történik, ha bajba kerül a víziközmű szolgáltatás, avagy lehetnek-e újra vízműháborúk? (A közérdekű üzemeltetési jogviszony keletkezése és hatása a birtokviszonyokra)   Bevezetés Korábbi cikkemben [1] utaltam arra, hogy a víziközmű szolgáltatásban fennálló feszültségek 2022-ben tovább erősödhetnek: nevezetesen a 2021-ben már többszörösére növekedett energiaárak az orosz-ukrán háború hatására gyakorlatilag kigazdálkodatlanná válnak az önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltató cégeknek, mert a jelenlegi jogszabályok alapján az önkormányzati tulajdonú víziközműveknek nincs jogszabály adta lehetőségük arra, hogy az egyetemes szolgáltatás védőernyője alá meneküljenek a magas elektromos áramdíj elől. (Megjegyzem az állami szolgáltatóknak sem, de ezeknek nyilván nem kell a fizetésképtelenségétől tartani) Szintén egy korábbi cikkemben [2] utaltam arra, hogy ebből a helyzetből az egyedüli végleges megoldást a szektor államosítása jelentheti, amelynek részletes végrehajtási