Mi történik, ha bajba kerül a víziközmű szolgáltatás, avagy lehetnek-e újra vízműháborúk? (A közérdekű üzemeltetési jogviszony keletkezése és hatása a birtokviszonyokra)
Mi
történik, ha bajba kerül a víziközmű szolgáltatás, avagy lehetnek-e újra
vízműháborúk?
(A
közérdekű üzemeltetési jogviszony keletkezése és hatása a birtokviszonyokra)
Bevezetés
Korábbi cikkemben[1] utaltam arra, hogy a
víziközmű szolgáltatásban fennálló feszültségek 2022-ben tovább erősödhetnek:
nevezetesen a 2021-ben már többszörösére növekedett energiaárak az orosz-ukrán
háború hatására gyakorlatilag kigazdálkodatlanná válnak az önkormányzati
tulajdonú víziközmű szolgáltató cégeknek, mert a jelenlegi jogszabályok alapján
az önkormányzati tulajdonú víziközműveknek nincs jogszabály adta lehetőségük
arra, hogy az egyetemes szolgáltatás védőernyője alá meneküljenek a magas
elektromos áramdíj elől. (Megjegyzem az állami szolgáltatóknak sem, de ezeknek
nyilván nem kell a fizetésképtelenségétől tartani)
Szintén egy korábbi
cikkemben[2] utaltam arra, hogy ebből a
helyzetből az egyedüli végleges megoldást a szektor államosítása jelentheti, amelynek
részletes végrehajtási szabályai nélkül a folyamat egyelőre nem folytatható le
ésszerű időn belül.
(A privatizációt, mint
megoldási lehetőséget nem elvi okokból zárom ki, hiszen arra a köztudattal
ellentétben igenis van lehetőség (bár rendkívül korlátozott feltételek mellett)
a koncesszió kapcsán, hanem azért, mert nincs olyan befektető (akár hazai akár
külföldi) ebben a jogi és gazdasági környezetben felelősségteljesen merne
hosszú távon gondolkodni a magyar víziközmű szolgáltatásban.)
Ebben a helyzetben
kézenfekvő az állami szolgáltatáshoz történő csatlakozás megtörténtéig, a
szolgáltatás ellátása közérdekű üzemeltetés keretében történhet, és feltehetően
számos esetben így is fog történni, érdemes tehát a jogintézményt alaposan
körbejárni.
Az alábbi tanulmányban
összefoglalom, hogy milyen feltételek együttes fennállása esetén van lehetőség
a közérdekű üzemeltetésre.
Látni fogjuk, hogy ez
korántsem csak akkor állhat elő, ha valamilyen „nagy baj” van a víziközmű
szolgáltatással (pl. valamilyen jelentős havária történik), vagy a viziközmű
szolgáltatóval (fizetésképtelen lesz, vagy működése ellehetetlenül), de akár néhány
adminisztratív kérdés is esetében is sor kerülhet rá sor (működési engedély
megszűnése, de akár csak az egységes üzemeltetési szerződés megszűnése is).
Ezeknél is izgalmasabb
kérdés, hogy ad -e lehetőséget a közérdekű üzemeltetés az egy évtizeddel ezelőtti
konfliktusok elkerülésére, vagyis hogy megismétlődhetnek-e még a nagy
vízműháborúk Magyarországon?
A közérdekű üzemeltetés
jogi természete:
A közérdekű üzemeltetési jogviszony
lényegében a három klasszikus víziközmű üzemeltetési szerződésen kívül (a
bérleti üzemeltetési szerződés, a vagyonkezelési szerződés, és a koncessziós
szerződés) a negyedik üzemeltetési szerződés típus, amely viszont speciális annak
alanyai (a szerződés lényegében a Magyar Energetikai és Közműszabályozási
Hivatal (MEKH) és a Közérdekű Üzemeltető között jön létre), és annak időtartama
(kizárólag határozott időre jöhet létre) valamint gazdasági tartalma miatt.
A közérdekű üzemeltetési szerződés egy speciális, de
nem új polgári jogi jogintézmény, az un „kényszerkötelmek” közé sorolható. „Kényszerkötelmekről akkor
beszélhetünk, ha konszenzus, jogellenes károkozás vagy jogalap nélküli gazdagodás hiányában valamely jogszabályi parancsra áll elő
kötelmi helyzet (pl. szerződéskötési kötelezettség)”[3]
Esetünkben ez a
kényszerkötelmi helyzet abból ered, hogy az üzemeltetési szerződést nem az
Ellátásért Felelős, valamint a Viziközmű Szolgáltató cég közötti egybehangzó
akaratnyilvánítása, hanem egy közigazgatási aktus: a MEKH határozata hozza
létre, sőt – ahogy majd látjuk – a kötelmi viszony elsődlegesen nem is az
Ellátásért Felelős és a Szolgáltató, hanem a MEKH és a Szolgáltató között jön
létre.
2013 óta a MEKH egy sor
alkalommal határozott közérdekű üzemeltető kijelöléséről, kezdetben azonban
ezek túlnyomó többsége abból adódott, hogy a Víziközmű szolgáltatásról szóló
2011. évi CCIX. törvény (továbbiakban a Vksztv. vagy a „Víziközmű törvény”)
hatályba lépését követően a szolgáltatási jogát elvesztő korábbi víziközmű
szolgáltatók helyére az ellátásért felelős önkormányzatok egyszerűen
elmulasztottak másik, immár szolgáltatási engedéllyel rendelkező új víziközmű
szolgáltató céggel üzemeltetési szerződést kötni. Ezeknek a kijelölések
gyakorlatilag inkább csak felgyorsították az integrációs folyamatot, és csaknem
100%-ban azzal az eredménnyel zárultak, hogy közérdekű üzemeltetőként kijelölt
cég „normál” üzemeltetési szerződést (bérleti-üzemeltetési, vagy
vagyonkezelési) kötött az ellátásért felelős önkormányzattal.[4]
2021 során azonban már
három eset[5] is adódott amikor
„puskaporos” körülmények között kellett a MEKH-nek közérdekű üzemeltető
kijelöléséről gondoskodni, és ezekben az esetekben már élesen kirajzolódtak a
jogintézmény legfontosabb vonásai
A közérdekű üzemeltetést
megalapozó okok:
Mindenekelőtt tehát azt
kell megvizsgálnunk, hogy milyen körülmények teszik lehetővé és indokolttá a
közérdekű üzemeltető kijelölését? A Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi
CCIX. törvény (a Vksztv.) a következőképpen rendelkezik:
32.
§ (1) A Hivatal - az ellátáshoz fűződő közérdekből -
víziközmű-szolgáltatás nyújtására közérdekű üzemeltetőt jelöl ki,
ha
a)
a víziközmű-szolgáltatás nyújtása veszélybe kerül azáltal, hogy
aa)
az üzemeltetési szerződés megszűnt,
ab)
a víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége
következik be,
ad)
a Hivatal a víziközmű-szolgáltatói vagy a vonatkozó működési engedélyt
visszavonta, és
b)
az ellátásért felelős a víziközmű-szolgáltatás biztosításáról nem gondoskodott.
(1a)
A Hivatal közérdekű üzemeltetőt jelölhet ki abban az esetben is, ha a
víziközmű-üzemeltetés egyéb okból ellehetetlenül.
A
közérdekű üzemeltetés a Vksztv. első és legfontosabb alapelvéből az
ellátásbiztonság alapelvéből vezethető le[6], éppen ezért a kijelölés
objektív oka kell, hogy legyen az ellátás biztonság veszélybe kerüljön. A 32.§
(1) aa-ad.) pontjai azokat az eseteket sorolják fel, amelyek fennállása esetén
kétségtelenül fennáll az ellátásbiztonság veszélyeztetése.
Nagyon
fontos kérdés ugyanakkor, hogy az aa.)-ad.) pontokban felsorolt okoknak és a
b.) pontban meghatározott oknak, - vagyis, hogy az ellátásért felelős a
víziközmű szolgáltatásról nem gondoskodott[7] -
konjuktíven kell fennállnia! Nem elég tehát, hogy pl. az aa.) pont
szerint az üzemeltetési szerződés megszűnt (hiszen ez a Felek közös
megállapodásán is alapulhat), de szükséges az is, hogy az ellátásért felelős
másik – szolgáltatási engedéllyel rendelkező -víziközmű szolgáltatóval kötött
üzemeltetési szerződés útján NEM gondoskodott.
A
32.§ (1) ab.) alpont szerint a közérdekű üzemeltető kijelölésére ad okot, ha a
Szolgálató „víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése,
fizetésképtelensége következik be". Ezzel kapcsolatban fontos
megjegyezni, hogy a Vksztv. ezen rendelkezése nem azonos a csődeljárásról és a
felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban a
Cstv.) 27.§ (2)[8]
bekezdésében megfogalmazott fizetésképtelenség fogalmával! Ahhoz, hogy a MEKH a
Vksztv. 32.§ (1) ab.) pontjának fennállását állapítsa meg nem szükséges, hogy a
szolgáltató ellen az illetékes bíróság jogerősen csőd- vagy felszámolási
eljárást rendeljen el. Ezt erősíti a jogszabály azon megfogalmazása, hogy
„következik be” kifejezést használ, és nem „következett be” kifejezést, tehát
nem egy eredmény állapotot, hanem egy folyamatot minősít. Konkrét, immár
jogerős határozattal lezárt ügyben a MEKH ellenőrzés során megállapította, hogy
az adott szolgáltató gazdasági pénzügy lehetetlenülése következett be (bár nem
állt csőd vagy felszámolási eljárás alatt), ezért a szolgáltatói engedélyt –
többszöri felszólítást követően – visszavonta, és – mivel az ellátásért felelős
önkormányzatok nem kötöttek szerződést másik szolgáltatóval – a közérdekű
üzemeltetőt jelölt ki.[9]
A
jogszabály következő fordulata szerint közérdekű üzemeltető kirendelésére okot
adó körülmény áll be, ha „a víziközmű-szolgáltató tevékenységét nem a
jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatja, és ez közvetlenül veszélyezteti
a biztonságos ellátást vagy a felhasználók ellátása azt megköveteli”. Ebben
az esetben nemcsak az a követelmény, hogy a szolgáltató a tevékenység végzése
során megszegje a jogszabályokat, de az is, hogy ez a jogszabálysértés
közvetlenül veszélyeztesse biztonságos ellátását (üzembiztonságot), és vagy a
felhasználók ellátását (ami így tehát az üzembiztonság sérelme nélkül is
előállhat)
A
jogszabály ezen tényállási eleme a Felek által egy konfliktus során jogilag
vitássá tehető, hiszen a jogszabálysértést igazolni kell, akár úgy, hogy erről
a MEKH korábban jogerős határozattal rendelkezett (tehát adott esetben akkor is
ha a MEKH a jogszabálysértést megállapította, de Szolgáltató nem kezdeményezett
az ellen közigazgatási bíróságon felülvizsgálatot), illetve azt is hogy ennek a
jogszabálysértésnek a mértéke elegendő volt–e ahhoz, hogy veszélyeztesse a
biztonságos ellátást és/vagy a fogyasztók ellátását? A törvényhely a
„jogszabályi előírások” alatt nyilván nem csak a Vksztv.-ben foglalt előírások
megszegését érti, hanem bármilyen jogszabályét, ennélfogva itt felmerülhet a
környezetvédelmi jogszabályok megsértése, vagy a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése
is, mivel mindkettő állhat összefüggésben az két másik tényállási elemmel, mint
eredménnyel (a biztonságos ellátás és a felhasználók ellátása), nehéz viszont
feltételezni, hogy pl. az adójogszabályok megszegése ilyen helyzetet
eredményezzen. (Ez viszont szóba jöhet a gazdasági pénzügyi
ellehetetlenülés-nél)
Szintén
bírói mérlegelés kérdése lehet tehát, hogy az adott jogszabálysértés mennyiben
veszélyeztette az ellátás biztonságot. Feltehető, hogy a jogalkotó ezt
különösen súlyos természetkárosító eseményekre, nagyfokú gondatlanságokra,
esetleg szándékosságra tartotta fenn.
A
következő fordulat a 32.§ (1) ad.) pontja arra azon esetekre vonatkozik, ha a
Hivatal korábban visszavonta az adott Szolgáltatótól annak
a.)
szolgáltatói
engedélyét[10]
b.)
vonatkozó
működési engedélyét[11]
A
szolgáltatói engedély visszavonására a Vksztv. 37/A.§ (5)[12] bekezdésben foglaltak
esetén vonhatja vissza. Meg kell jegyezni, hogy ez nem feltétlenül alapulhat a
Szolgáltatónak felróható magatartáson (Vksztv. 37/A.§ (4) b.)), elegendő ha
valamely gazdasági vagy pénzügy feltételnek, de akár tulajdonosi összetételének
a Szolgáltat már nem felel meg.
Fontos
kiemelni, hogy a szolgáltató engedély visszavonása egyben valamennyi működési
engedély visszavonását eredményezi, míg a működési engedély visszavonása csupán
az adott ellátási területre, vagy víziközmű rendszerre vonatkozó működési
engedély visszavonását jelenti, amely alapulhat akár a magának a Szolgáltatónak
a kérelmén is. Megint csak fontos hangsúlyozni, hogy itt is objektív feltétel,
hogy az adott ellátási terület ellátási felelőse emellett nem gondoskodott
arról, hogy egy másik viziközmű szolgáltatóval kössön üzemeltetési szerződést.
Szintén
fontos felhívni arra a figyelmet, hogy a MEKH az engedélyeket mindig egy
bizonyos víziközmű rendszerre adja meg. Adott esetben egy viziközmű szolgáltató
olyan ellátási területtel rendelkezhet, amely több viziközmű rendszert foglal
magába. Ilyen esetben nincs akadálya annak, hogy szolgáltatási engedélyét
elvesztő viziközmű szolgáltató üzemeltetési területét - viziközmű
rendszerenként - több közérdekű üzemeltető között “ossza fel” a MEKH, mint
ahogy konkrét ügyben 2021 végén ez meg is történt.[13]
Amint
látható a törvény a Szolgáltatók vonatkozásában objektív és szubjektív okokat
állapít meg közérdekű kijelölés okaként:
A
Vksztv. igyekezett olyan objektív körülményeket felsorolni, amelyek fennállása
esetén a MEKH-nek az ellátásbiztonság alapelvét „mindenek felett” szem előtt
tartva ki kell jelölnie az adott ellátási területre a közérdekű üzemeltetőt.
Ezeknek a feltételeknek mindenkor kötelező konjuktív feltétele kell, hogy
legyen az ellátásért felelős azon magatartása, hogy az üzemeltetési szerződés
megkötését egy másik szolgáltatási engedéllyel rendelkező víziközmű
szolgáltatóval elmulasztotta.
Az
ellátásért felelős (értelemszerűen ez a gyakorlatban a települési önkormányzat)
mulasztása nem kell, hogy neki felróható legyen, hiszen ilyen feltételek esetén
objektíve nem is áll elég idő az ellátásért felelős rendelkezésére, hogy
Vksztv.-ben előírt pályáztatási kötelezettségének[14] eleget tegyen. A
felróhatóság kérdése csak a mulasztás miatt esetlegesen kiszabott viziközmű
felügyeleti bírság esetén merül fel, és általában nem is a kijelölésre okot adó
körülmények bekövetkezése során, sokkal inkább jellemző arra a szituációra,
amikor a MEKH már kijelölte a közérdekű üzemeltetőt, és felszólítja az
ellátásért felelős, hogy záros határidőn belül állapodjon meg (kössön üzemeltetési
szerződést) egy engedélyes viziközmű szolgáltatóval A gyakorlati tapasztalatok
azok, hogy amennyiben az ellátásért felelős a pályázati kiírásról gondoskodik,
de legalább igazolni tudja, hogy tárgyalásokat folytat egy viziközmű
szolgáltatóval úgy a MEKH meglehetősen türelmesen jár el a kérdésben, és akár a
közérdekű üzemeltetés határidőjének meghosszabbítását is engedélyezi. (pl. Ha
az önkormányzat igazolja a pályázat kiírását, de annak törvényes átfutási ideje
meghaladja a közérdekű üzemeltetés leteltének időpontját, vagy egyszerűen a
érvénytelennek vagy eredménytelennek bizonyul, és új pályázat kiírása válik
szükségessé. Stb.)[15]
A
Víziközmű törvény végrehajtásáról rendelkező 58/2013.(II.27.) Korm. rendelet
(továbbiakban a Vhr.) a fenti rendelkezéseket még azzal egészíti ki a 17.§ (4)
bekezdésben, hogy amennyiben előre láthatóan olyan körülmények állnak elő,
amelyek indokolttá teszik a közérdekű üzemeltetés elrendelését, úgy azt a mind
az ellátásért felelős, mind a Szolgáltató köteles a MEKH felé hivatalosan
bejelenteni. Ezt a bejelentési kötelezettséget okról való tudomásszerzést
követő 1 azaz egy napon belül kell gyakorolni, és annak elmulasztása
elméletileg bírsággal járhat, illetve a „víziközmű szolgáltatással járó
kötelezettségek lényeges megszegésének” minősül. Ebben a tekintetben a
jogszabály úgy fogalmaz, hogy “az a személy”, vagyis nem különbözteti
meg a kötelezettség tekintetében az Ellátásért Felelőst, és a Szolgáltatót.
Érdekes módon ebből mindkét Fél vonatkozásában az következik, hogy ha tudomást
szereznek a MEKH ilyen tartalmú határozatáról, akkor a másik féllel szemben
gyakorolhatják a Vksztv-ben szinte már teljesen ellehetetlenített felmondási
jogot.[16] (Előfordulhat pl. Olyan
furcsa eset, hogy az Szolgáltató - aki valamilyen módon megússza a működési
engedélyének visszavonását - arra hivatkozással mondja fel az ellátási
felelőssel kötött üzemeltetési szerződést, hogy az ellátásért felelős tudott
arról, hogy a szolgáltató pénzügyileg ellehetetlenült, és mégsem jelentette be
a MEKH felé. Ennek persze feltétele lenne, hogy az Ellátásért Felelős korábban
a MEKH jogerősen marasztalja. Hozzáteszem, hogy a MEKH gyakorlatában legjobb
tudomásom szerint még nem volt erre példa)
Még
a víziközmű szakmában is kevésbé ismert, de a közérdekű üzemeltető kijelölésének
van még egy törvényes oka, amely a Vksztv 32.§ -ban csak implicite szerepel, és
az ténylegesen a Vhr. 17. § (16)[17] bekezdéséből ismerhető
meg, amely visszamutat a Vksztv. 83.§ (3a) és (3)[18] -okban foglaltakra.
Logikusnak
érezzük, hogy a közérdekű üzemeltető kijelölésére akkor kerülhet sor, ha a
viziközmű szolgáltatással kapcsolatban “valami nagy baj van”, azonban e a
rendelkezés lényegében viszont csak egy adminisztratív mulasztást büntet
közérdekű kijelöléssel:
Itt
azonban arról volt szó, hogy a víziközmű-szolgáltatásról
szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény
hatálybalépésével a jogszabály az “egy rendszer egy üzemeltetési szerződés”
alapelve alapján arra kötelezte az ellátásért felelősöket, és a szolgáltatókat,
hogy az üzemeltetési jogviszonyukat egységes szerkezetbe foglalják 2017.
December 31-ig. Ennek elmulasztása esetén a Hivatal a 83.§ (3b) alapján
közérdekű üzemeltető rendel ki. (Megjegyzem legjobb tudomásom szerint ez még
számos szolgáltató esetében a mai napig nem történt meg, és arról sincs
tudomásom, hogy ilyen esetben a MEKH valóban közérdekű üzemeltetőt rendelt
volna ki). Ez a kijelölési ok meglehetősen kilóg a többi objektív vagy
szubjektív ok közül tekintve, hogy a többi esetben mindig fennálló objektív feltétel
- hogy az ellátásért felelős nem gondoskodott másik üzemeltetőről - itt ez értelemszerűen
nem áll fenn. A jogalkotó feltehetőleg a jogszabály végrehajtását kívánta
motiválni ezzel a szankcióval
A
közérdekű üzemeltető kijelölésének folyamata:
A
közérdekű üzemeltetőre vonatkozó jogszabályi rendelkezések talán a legjobban
kidolgozottak a víziközmű jogban: A Vksztv külön cím[19] alatt, a Vhr. pedig
önálló fejezetben[20] kezeli a kérdést.
A
közérdekű üzemeltető kijelölésére vonatkozó eljárás igen szigorú és a jogban
szokatlanul szoros határidőkhöz kötött, amelyet a MEKH eddigi gyakorlatában
mindig meg is tartott:
Az
eljárás az okról történő tudomásszerzéssel indul (a jogszabály nem korlátozza a
MEKH-et abban, hogy az eljárást a Vhr. 17.§ (4) bekezdésében taglalt
bejelentéséhez kösse, így az pl. közérdekű bejelentés alapján, vagy köztudomású
tény alapján is megindulhat), és egy azonnali tisztázó vizsgálat eredményét
követően 3 napon belül megindul. (a kijelölési okoktól függ persze, hogy mit
kell tisztázni, de az elsődleges kérdés itt is az, hogy a kijelölésre okot adó
körülmény mellett, az ellátásért felelős gondoskodott-e az új szolgáltatóról)
A
közérdekű üzemeltető kijelölésének folyamatát a Vhr. 17.§ -a részletesen
tárgyalja, ennek alapján a közérdekű üzemeltető kijelölése egy olyan lista
alapján történik, amelyre a viziközmű szolgáltatók önként jelentkeztek. Ezen
lista alapján jelöli a MEKH egy szempontrendszer szerint azt a szolgáltatót,
amely a körülmények alapján a legalkalmasabb a feladatra[21].
Ennek
részletes ismertetésére már csak azért sem térek ki, mert a Vksztv. Mint a Vhr
mögöttes és magasabb szintű jogszabálya a Vksztv. 32. § (2) második mondatában
úgy fogalmaz, hogy “ha
víziközmű-szolgáltatás nyújtására víziközmű-szolgáltató nem vállal önkéntesen
kötelezettséget, akkor a Hivatal saját hatáskörben jogosult erre - az e törvény
felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet alkalmazásával - bármelyik
víziközmű-szolgáltatót kijelölni”.
Ebből következően a Hivatalnak joga van - és ezzel a joggal az utóbbi időben
többször élt is – gyakorlatilag bármely a Szolgáltatót közérdekű üzemeltetőként
kijelölni.
Ebben a tekintetben a Hivatalnak
ahhoz is joga van, hogy éppen azt a Szolgáltatót jelölje ki közérdekű
üzemeltetőként, amellyel szemben a kijelölésre okot adó körülmények felmerültek!
2022 első negyedévében a MEKH már
két alkalommal is úgy határozott, hogy éppen azt a Szolgáltatót kötelezte a
közérdekű üzemeltetésre, amellyel szemben a Vksztv. 32. §-ában meghatározott
okok felmerültek[22].
Ezek közül az egyik esetben, ahol a
kijelölésre az ellátásért felelős felmondása adott okot, miközben a Szolgáltató
más ellátási területeken zavartalanul üzemeltetett tovább, viszonylag könnyen
értelmezhető volt.
Ugyanakkor egy másik esetben[23],
ahol nemcsak az ellátásért felelős felmondása, de a Szolgáltató külön
határozattal megállapított pénzügyi ellehetetlenülése (folyamatban lévő
felszámolási eljárás) folytán a MEKH már az érintett Szolgáltató működési
engedélyét és szolgáltatási engedélyét is visszavonta (!) ennek ellenére a MEKH
a Szolgáltatót további működésre kötelezte.
(Megjegyzendő, hogy mindkét esteben az indokolta a
rendkívüli intézkedést, hogy bár a Hivatal mindkét ügyben korábban kijelölte a
közérdekű üzemeltetőt, azok azonban a - felkészülésre álló idő rövidségére
hivatkozva – nem vállalták az eredeti határidőben a szolgáltatás átvételét.)
Ennek magyarázata egyfelől az ellátásbiztonság már sokat
emlegetett alapelvének érvényesítéséből következik, másrészt a kijelölő
határozat egyik kötelező eleme a Vhr. 18. § (7) pontja szerint: (a kijelölést
tartalmazó határozatnak tartalmaznia kell)
“7. a Hivatalnak azokat a rendelkezéseit, amelyek a
víziközmű-szolgáltatás fenntartását a kijelölés időtartamára biztosítják,”
Ebből következően tehát a MEKH a kijelölés ideje alatt tehet olyan intézkedést,
amely a korábbi szolgáltatót ideiglenesen a szolgáltatás biztosítására
kötelezik.
Korábbi üzemeltetési jogviszony megszűnése, és birtokba
vétel kérdése:
Levonva a következtetéseket a Víziközmű törvény megalkotását
megelőző nagy “viziközmű háborúk” tanulságából[24],
a Vksztv. És a Vhr. nagyon pontosan és szigorúan szabályozza, azt a folyamatot,
amelynek keretében Korábbi Szolgáltató köteles a szolgáltatás átadni a
Közérdekű üzemeltetőnek. Erre az utóbbi időben nagy szükség is volt, mivel tíz
évvel a Vksztv. Hatályba lépését követően ismét konfliktus helyzetek álltak elő
a szektorban.
Jelen munka megírásakor létező, és még folyamatban lévő ügyben
az ellátásért felelős önkormányzat és a szolgáltató közötti sorozatos viták
eredményeként az ellátásért felelős felmondta az viziközmű szolgáltatóval
kötött üzemeltetési szerződést. A Korábbi Szolgáltató vitatta a felmondás
jogszerűségét mind tartalmi mind alaki szempontból. Ugyanakkor ebben az ügyben
a Korábbi Szolgáltató nem tagadta meg a víziközművek birtokba adását, sőt az a
Vksztv. és a Vhr. előírásainak megfelelően meg is történt.[25]
Amint láthattuk a jogszabály azt várja el az ellátásért felelőstől,
hogy amikor gyakorolja a felmondási jogát (ide nem értve a Nemzeti Vízművekhez
való csatlakozás lehetőségét[26]),
akkor már legalábbis rendelkeznie kellene egy másik szolgáltatási engedéllyel
rendelkező és működési engedély megszerzésére alkalmas viziközmű szolgáltatóval
kötött üzemeltetési szerződéssel (akár előszerződés jelleggel is). Előfordulhat
azonban (ahogyan konkrét esetben meg is történt), hogy a Szolgáltató vitatja a
felmondás jogszerűségét, és a szerződés fennállására hivatkozással megtagadja a
birtokba-adást. Ebben az esetben a bírósági jogvita akár évekig is
megakadályozhatná, hogy az új szolgáltató birtokba léphessen.
Szerencsére ilyen esetben – mint ahogy a konkrét esetben is
történt - önmagában a felmondási jog gyakorlása “beindítja” a MEKH-nél a
közérdekű üzemeltető kijelölésének eljárást függetlenül attól, hogy egyébként a
felmondás gyakorlása jogszerű volt –e vagy sem, hiszen a MEKH kezében mindig
ott van a Vksztv. 32.§ (2a) pontjában meghatározott “egyéb ok” az eljárás
megindítására.
Egyrészt a Vhr. 18. §
(1) bekezdés 8. pontja szerint a közérdekű üzemeltetőt kijelölő határozatban
meg kell határozni az “az érintett felek jogait és kötelezettségeit a
közérdekű üzemeltető birtokba lépésére vonatkozóan,”, másrészt a Vksztv.
32.§ (4) bekezdése kimondja, hogy “(4) A közérdekű üzemeltető kijelölési
határozatban foglaltak szerinti birtokba lépésével egyidejűleg, az érintett
víziközmű-rendszerre vonatkozóan fennálló korábbi üzemeltetési jogviszony,
valamint a működési engedély hatályát veszti.” Igaz ugyan, hogy a közérdekű
üzemeltetőt kijelölő határozat ellen van helye bírósági felülvizsgálatnak, ez
azonban a határozta végrehajtására nem bír halasztó hatállyal, ugyanakkor a
közigazgatási bíróság előzetes intézkedéssel dönthet arról, hogy a határozat
végrehajtását felfüggeszti-e. Amennyiben ez a Vhr. 32. § (4) bekezdése szerinti
birtokba lépést megelőzően történik meg, úgy a köztes állapot a bírósági döntés
meghozataláig fennmarad.
A birtokba lépéssel egyidejűleg viszont ezek a kérdések
lezárulnak, hiszen függetlenül a Korábbi Szolgáltató és az Ellátásért Felelős
között jogvitára a közöttük fennálló üzemeltetési jogviszony hatályát veszti,
melynek eredményeként a Felek között a birtokállapot már nem lehet vitás, a
jogvita már csak arról szólhat, hogy ki szeghetett szerződést, és ennek milyen
kártérítési következményei lehetnek.
Megjegyzendő, hogy a Vksztv. 32. § (4) bekezdése viszont
birtokba-lépéssel mint eredménnyel számol, tehát az ehhez fűződő
jogkövetkezmények is ezt követően állhatnak be.
Magára a birtokba lépésre a Vhr. 18. § (3) egy jegyzőkönyv
felvételét fűzi, mint alaki feltételt.
Ezen jegyzőkönyv felvétele során mind az Eljárásért Felelősnek
mind a hivatalnak joga van részt venni. A jogszabályok azt már nem határozzák
meg részletesen, hogy ebbe a jegyzőkönyvbe mit kell belefoglalni, ezért
általánosságban azt lehet elmondani, hogy mindazt amit a Felek az átadás
átvétel kapcsán fontosnak tartanak. A gyakorlatban a birtokba adás szokásjogi
alapon a fontosabb víziközmű műtárgyak közös bejárásával, azok állapotának
rögzítésével, a rendszerirányító eszközök átadásával, kódok és a kulcsok
átadásával jár. Külön folyamat, és általában nem is történik meg egy nap alatt
a fogyasztási helyek bejárása, és a mérők állapotának (hitelességének)
ellenőrzése.
Záró
gondolatok
Végezetül megállapíthatjuk, hogy a közérdekű üzemeltetés
jogintézménye alkalmas arra, hogy jól kezelje az ellátásbiztonság kérdését
abban az esetben is, ha az önkormányzati szolgáltatók működése ellehetetlenülne
a közeljövőben. Az üzemeltetési feladatokat azok a többségi állami tulajdonban álló
regionális víziközmű szolgáltatók veszik át nagy valószínűséggel, amelyek a
Nemzeti Vízművek Zrt. megbízásából egyébként is ellátnák az állami kézbe vett
szolgáltatást (de a közérdekű üzemeltetés esetén nem kötelesek azt – a jelenlegi
előírások szerint – rentábilisan gyakorolni) Viták előfordulhatnak majd,
különösen nagy tagsággal rendelkező Szolgáltatók esetében, ahol a tagok egy
része az állami szolgáltatáshoz történő csatlakozással, másik része a saját szolgáltató
fenntartásával értene egyet. Az egy évtizeddel ezelőtti nagy vízműháborúk kialakulását
azonban a közérdekű üzemeltető jogintézménye eredményesen akadályozza meg. Igaz,
hogy van egyetlen sebezhető pont: a birtokba lépés ténye, amely egy bírói
ideiglenes intézkedés esetén évekig fennálló köztes állapotot idézhet elő.
kelt: Budapest, 2022. 05. 22.
[1] https://www.linkedin.com/pulse/lehets%C3%A9ges-probl%C3%A9mak%C3%B6r%C3%B6k-k%C3%B6z%C3%A9rdek%C5%B1-%C3%BCzemeltet%C3%A9s-%C3%A1tv%C3%A9tele-szab%C3%B3/
[2] https://www.linkedin.com/pulse/zavaros-vizek-vizik%C3%B6zm%C5%B1-szolg%C3%A1ltat%C3%A1s-helyzete-2021-ben-iv%C3%A1n-dr-szab%C3%B3/
[3] Bíró György: A
KÖTELMI JOG ÉS A SZERZŐDÉSTAN KÖZÖS SZABÁLYAI (Egyetemi tankönyv 6.
(átdolgozott) kiadás Kiadó: ,Novotni Alapítvány a Magánjog
Fejlesztéséért 110-111.oldal.
[4] www.mekh.hu/dokumentumtár
[5] 1.) VKEFFO-9394/2021
számon indult ügyben az Ellátásért Felelős felmondása indította el az eljárást,
de a határozat meghozatalára a Korábbi Szolgáltató pénzügyi ellehetetlenülése
miatt is sor került.
2.) VKEFFO/8879/2021 számú esetben a Korábbi Szolgáltató
sorozatosan a nem felelt meg a Vhr.-ben előírt gazdasági feltételeknek, melynek
eredményeként végül a MEKH végül visszavonta a szolgáltatási engedélyét. A
közérdekű üzemeltető kijelölését (viziközmű rendszerenként itt három is
kijelölésre került) is a szolgáltatói engedély visszavonása indokolta.
3.) VKEFFO-815/2022 számú esetben az Ellátásért
Felelős felmondása, ezzel együtt a működési engedély visszavonása indokolta a
közérdekű üzemeltető kijelölését
[6]
Vksztv. 1.§ (1) b) az ellátásbiztonság elve: a víziközmű-szolgáltatás
kialakítása, üzemeltetése, fejlesztése tekintetében azt a műszaki, közgazdasági
és szervezeti megoldást kell előnyben részesíteni, amely
ba) a felhasználók
egészséges ivóvízzel való ellátását nagyobb üzemi biztonság mellett -
szakmailag megalapozott ismeretek, várakozások alapján - legalább egy település
közigazgatási területén belül egységesen működtethető vízvezeték-hálózatként
folyamatosan és hosszú távon képes biztosítani; továbbá
bb) a szennyvízelvezetés
és -tisztítás körében felmerülő műszaki és környezeti kockázatokat az ésszerűen
elvárható minimumra csökkenti.
[7] A
viziközmű szolgáltatás biztosítása az Ellátásért Felelős részéről a Vksztv.5/F.
§(3) alapján a víziközmű szolgáltatóval történő üzemeltetési szerződésen keresztül
történik:
(3)A
felhasználók víziközmű-szolgáltatással való ellátása körében az ellátásért
felelős:
a) kiválasztja a víziközmű üzemeltetését ellátó
víziközmű-szolgáltatót, és a víziközmű vagyon üzemeltetésére üzemeltetési
jogviszonyt létesít,
b) a víziközmű-szolgáltató útján gondoskodik a
közműves ivóvízigények kielégítéséről, a szennyvíz törzshálózatba bocsátott
szennyvizek elvezetéséről, tisztításáról és környezetvédelmi követelmények
szerinti elhelyezéséről,
c) figyelemmel kíséri a víziközmű-szolgáltató
üzemeltetési szerződésből és jogszabályból fakadó víziközmű-üzemeltetési
tevékenységét és az e célra rendelt pénzeszközök felhasználását.
Cstv. 27. §
(2) A bíróság az
adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha
a) az adós szerződésen
alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő
20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői
írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy *
b) az adós a jogerős
bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési
határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy *
c) az adóssal szemben
lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
d) az adós a fizetési
kötelezettségét csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség
ellenére nem teljesítette, vagy
e) a korábbi
csődeljárást megszüntette [18. § (3), (3a) és (3c) bekezdés, 18. § (10)
bekezdés vagy 21/B. §], vagy
f) az adós, illetve a
végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a
vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem
tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által
indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás
ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások
esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.
[9] VKEFFO-9394/2021
[10] Vhr.
20.§
[11] Vhr
23.§
[12]
37/A. §
(5) A Hivatal a
víziközmű-szolgáltatói vagy a működési engedélyt visszavonja, ha
a) az engedély
kiadásának feltételei már nem állnak fenn és engedélymódosítással a jogszerű
állapot nem állítható helyre,
b) a
víziközmű-szolgáltató a víziközművet az ellátás biztonságát, élet-, egészség-,
üzem- vagy vagyonbiztonságot vagy a környezetet
közvetlenül és súlyosan veszélyeztető módon üzemelteti,
c) az engedélyt
megtévesztéssel, valótlan adatok szolgáltatásával vagy más jogszabálysértő
módon szerezték meg, vagy
d) az e törvényben
meghatározott más esetben.
[13]
VKEFFO/8879/2021
[14] Az
üzemeltetési szerződés megkötését megelőző pályázati eljárás feltételeit a Vhr.
II. fejezete tartalmazza, ennek átfutási ideje a hiánypótlásokat és az estleges
jogvitákat is beleszámítva több hónap is lehet.
[15] VKEFFO-2795/2018.
számú ügyben pl. a MEKH elfogadta az Ellátásért Felelős nyilatkozatát, hogy az
üzemeltetési szerződést objektív okokból még nem tudta megkötni a közérdekű
üzemeltetés alatt
[16] lásd
Vksztv. 20.§ (A rendes felmondás joga gyakorlatilag ki van zárva, kivéve ha erről
van rendelkezés az üzemeltetési szerződésben. A MEKH gyakorlatában azonban nem
foglalkozik a felmondás jogszerűségével, hanem kirendeli a közérdekű üzemeltető.
a Szerző megjegyzése)
[17] Vhr.
17. § (16) A Vksztv. 83. § (3a) bekezdésében foglalt kötelezettség
elmulasztása esetében a Hivatal a (15) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
[18] Vksztv.
83. § (3a) Ha egy adott víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős
tulajdonnal rendelkezik és a víziközmű-rendszerre nézve a fogyasztóvédelemről
szóló 1997. évi CLV. törvény és a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi
CCIX. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLII. törvény hatálybalépése napján
több üzemeltetési jogviszony van hatályban, az 5/H. § (1) bekezdésében foglalt
követelménynek való megfelelés érdekében a vízközmű-rendszer üzemeltetési
jogviszonyának egy szerződésbe foglalását 2017. december 31. napjáig végre kell
hajtani. A létrejött üzemeltetési szerződés vonatkozásában a működési engedély
módosítása igazgatási szolgáltatási díj fizetési kötelezettséget nem von maga
után.
(3b) * A (3a) bekezdésben meghatározott
határidő eredménytelen elteltét követően a Hivatal az érintett víziközmű-rendszerre
közérdekű üzemeltetőt jelöl ki.
[19] IV.
Fejezet 11.cím
[20] III.
fejezet
[21] 12) A Hivatal a közérdekű üzemeltető kijelölése során
figyelembe veszi:
a)
az érintett ellátási terület földrajzi elhelyezkedését, az üzemeltetés
feladatainak logisztikai szempontjait,
b)
az érintett víziközmű-rendszereken alkalmazott technológiai megoldásokat, az
azok által igényelt szakmai felkészültséget,
c)
a kijelölési eljárás megindítását kiváltó üzemeltetési tevékenység körében
megállapított hiányosságok jellegét,
d)
a víziközmű-szolgáltatók közérdekű üzemeltetés során felmerülő a szolgáltatási
díjban nem fedezett beruházások és üzemi költségek nagyságát,
e)
a feladatok átvételéhez szükséges előkészület időigényét.
[22] VKEFFO-815/2022
[23] VKEFFO-9394/2021
[24] Számos kisebb
nagyobb jogvita volt 2010-ig , de a legnagyobb nemzetközi jogvitát is
eredményező ügy a Pécs Megyei Jogú Város és a Suez Enviroment között 2009-2013
között zajlott ügy volt a Pécsi Vízmű Zrt. kapcsán
[25]
A jelen munka
elkészítéséig - a Vksztv. hatályba
lépése óta - szerencsére még nem volt
arra példa, hogy egy korábbi szolgáltató megtagadta volna a MEKH határozat
végrehajtását, vagyis a víziközművek birtokba-adását. Ugyanakkor a rokon
ágazatban távhőszolgáltatás, illetve a hőtermelés üzemeltetésének átadása során
a közelmúltban már sor került ilyen helyzetre, és az abból kialakult jogviták
még a jelen munka elkészítésekor is folyamatban vannak. Ilyen esetben a
MEKH-nek mint közigazgatási hatóságnak joga van határozatában az üzemeltetéshez
szükséges vagyontárgyak birtokbaadását elrendelni, és ezen határozatot az
illetékes jegyző (nem feltétlenül eshet egybe az ellátásért felelős
jegyzőjével), mint elsőfokú birtokvédelmi hatóság jogosult akár karhatalmom
útján is végrehajtani. (Ahogy a hivatkozott esetben meg is történt.)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése