Dr. Szabó Iván

  Lehetséges problémakörök a közérdekű üzemeltetés átvétele során (Kormányalakítás után, jogszabályváltozás előtt)   Bevezető A 2022-es országgyűlési választásokat követően valamennyi ágazat árgus szemekkel várja, hogy milyen személyi és stratégiai változások állnak majd be az új Kormány megalakulásával. Különösen igaz ez a víziközmű szektorra, amelyet az elmúlt négy évben inkább a kivárás és a nagy reformokra történő felkészülés jellemzett. A víziközmű szolgáltatást végző önkormányzati tulajdonú cégek helyzete már eddig sem volt irigylésre méltó a közismert okokra tekintettel (2011-ben befagyasztott szolgáltatási díjak, az 2015-ben befagyasztott használati-díjak, és átadási díjak mellett folyamatosan növekvő költségek, az elmaradó rekonstrukció miatt növekvő karbantartási költségek, a munkaerőhiány stb. stb. stb.) Mindezeket tetézte a 2021-ben hirtelen felrobbant energiapiac, majd jött az orosz-ukrán háború és EU szankciós politikája, amelynek következményei az energiaszektorban ma mé

  Zavaros vizek: a viziközmű szolgáltatás helyzete 2021-ben   (szubjektív helyzetkép)   Ha egy mondatban akarjuk összefoglalni azokat a történéseket, amelyek 2021-ben érintették a víziközmű ágazatot, akkor azt mondhatnánk, hogy az önkormányzati szolgáltatók ebben az évben sem kaptak segítséget, és bár kisebbeknek átmenetileg javult a pénzügyi helyzete a közműadó átstruktúrálásával, de ezt az év végére elszálló energiaárak valószínűleg elinflálták, viszont most már bárki lehet vízműigazgató, ha van tapasztalata és (bármilyen) diplomája. A 2022-es év nagyon sok önkormányzati tulajdonú víziközmű cég számára a „vízválasztó” lesz. Bátran mondhatjuk, hogy a víziközmű cégek és dolgozóik hősiesen állták a COVID okozta pandémiás helyzetet 2020 végén és 2021 első negyedévében. A magam részéről nem tudok olyan esetről, hogy a pandémiás karantén idején bárhol ellátási problémák léptek volna fel. (kapacitás problémák miatt viszont igen. A karantén ugyanakkor némileg át is alakította a b

    A víziközművek államosítása, avagy ez nem az az ágytál…. Úgy tűnik, hogy az elszabaduló energiaárak miatt kialakult válság már elérte azt a tűréshatárt, hogy a magyar média az önkormányzati vízművek működőképessége iránt aggódjon. (lásd: https://index.hu/gazdasag/2021/10/25/tobb-tizmilliardos-tamogatas-kellene-a-vizmuvek-uj-aramszamlaihoz/) Több cikk is született a napokban a témában, ezek szinte mindegyikében megemlítik, hogy a tulajdonos önkormányzatoknak feltehetően az az egyetlen megoldás marad, hogy csatlakozzanak a Nemzeti Vízművek Zrt. által meghirdetett integrációs programhoz. Az alábbi dolgozatban annak próbálok kissé utána menni, hogy mennyiben lehet igaz ez a kijelentés, és mennyiben tükrözi a jogszabály a valóságot, mert ha helyesek a következtetéseim, akkor az önkormányzatok szempontjából valóban nem az az ágytál… Az „ egyes energetikai és közszolgáltatási tárgyú törvények módosításáról 2021. évi LXVIII. törvény ” (továbbiakban itt úgyis, mint a „ Módosítás