Dr. Szabó Iván

  Elvehetik-e a vizem? Korábbi cikkeimben elsősorban azt igyekeztem körüljárni, hogy milyen feltételekkel lehet az ivóvíz- és szennyvízszolgáltatást igénybe venni, és milyen jogkövetkezményei lehetnek annak, ha a víziközmű szolgálatók elzárkóznak a közműcsatlakozás létrehozásától. Az alábbiakban megpróbálom érthetően összefoglalni, hogy milyen esetekben, kivel szemben és hogyan lehet korlátozni, felfüggeszteni, vagy megszüntetni a víziközmű szolgáltatást. Kitérek arra is, hogy a „kapacitáshiány” réme nem múlik el véglegesen akkor sem, ha már bekötötték az ingatlanunkat a szolgáltatásba, és hogy miért nem igaz a vízdíjak szempontjából, hogy valaki per-, teher- és igénymentesen szerez ingatlant. Végezetül esik néhány szó arról is, hogy milyen veszélyei vannak, ha a vállalkozásunk székhelyét a saját lakásunkba, házunkba jelentjük be. Nézzük meg először, hogy melyek a közös szabályok a víziközmű közszolgáltatási szerződés megszűnésére vonatkozóan: A víziközmű szolgáltatás megszűnik

Hányszor kell megfizetni a közműfejlesztési hozzájárulást?   Tagadhatatlanul van némi káosz a jogalkalmazásban a viziközmű fejlesztési hozzájárulás megfizetésével, vagy megfizettetésével kapcsolatban:   Sokan keresnek meg azzal, hogy bár azt írtam, hogy a bekötés után nem kell hálózatfejlesztési hozzájárulás fizetniük, mégis előírt az önkormányzat/vízmű nekik ilyet. Mások arra panaszkodtak, hogy bár befizették a víziközmű fejlesztési hozzájárulást, mégis újabb csekket kaptak csak ezúttal nem a vízműtől, hanem az önkormányzattól, ráadásul hiába keresi az erről szóló rendeletet, azt sem találja.   A káosz már az elnevezéseknél kezdődik: „ hálózatfejlesztési hozzájárulás (HFH), víziköműfejlesztési hozzájárulás (VKFH) közműfejlesztési hozzájárulás, fejlesztési hozzájárulás, közművesítési hozzájárulás”   Eltekintve a többi szolgáltatástól (a villany, és a gáz esetében is van ilyen) alapvetően két más-más jogszabályon alapuló és más jogcímen alapuló fizetési kötelezettségről

    Hogyan lehet mégis vizem? Az önkényes rákötéstől, bírósági szerződés létrehozáson át, a közérdekű üzemeltető kijelöltetéséig.     Korábbi cikkeimben arról írtam, milyen indokokkal tudnak a víziközmű szolgáltató cégek elzárkózni attól, hogy az ingatlanunkat bekössék a víziközmű hálózatba.   A következő írásokban abban próbálok majd tanácsot adni, hogyan lehet az ilyen helyzeteket lehetőség szerint a legszabályosabban megoldani.   Az előző írásaimban is említettem 2021. január 1-től jelentős változások történtek a bekötések engedélyezésének vonatkozásában. (akit részletesen érdekel ezt a Víziközmű törvény 55./J. §-a tartalmazza többek között). A lényege ennek az, hogy ha a Fogyasztó benyújtotta engedélyezés iránt a bekötésről szóló terveket, akkor a Vízműnek 15 napja van rá, hogy reagáljon (pl. a hálózat kapacitásának hiányára tekintettel elutasítsa a bekötési kérelmet). Ha ezt elmulasztja, akkor a fogyasztó megkezdheti a kivitelezést. Ezután már csak 20 napja marad