Ki lehet-e kapcsolni az áramot a vízművekben?
Ki
lehet-e kapcsolni az áramot a vízművekben?
Az
alábbi munkában arra keresek választ, hogy kikapcsolhatóak-e az elektromos
áramszolgáltatásból a víziközmű szolgáltatást végző cégek az áramszolgáltatási
díj megfizetésének elmaradása miatt.
A
válasz: igen, de mégsem.
Gondolom,
hogy ez a korrektnek nem igazán nevezhető ügyvédi válasz nem elégít ki
mindenkit, ezért kicsit bővebben megfogalmazva: megállapíthatjuk, hogy
víziközmű szolgáltatást végző cégek áramellátásnak korlátozása esetén a közjog
és a magánjog ütközése történik, és mindez „megfejelődik” egy kis alkotmányjogi
kérdéskörrel.
A
villamosenergiáról szóló jogszabályokban foglalt azon rendelkezések, mely
szerint az Áramszolgáltatónak (a továbbiakban a közérthetőség érdekében ezt a
megnevezést fogom hazsnálni) joga van díjfizetés elmaradása esetén a fogyasztót
kikapcsolni a szolgáltatásból, ütközik a katasztrófavédelemi jogszabályokban,
valamint a víziközmű szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályokan foglalt azon
rendelkezésekkel, melyek szerint a közellátást fenn kell tartani, és egészségügyi
érdekekből a haváriát meg kell akadályozni.
A
válasz egyébként is úgy korrekt, hogy álláspontom szerint egyes a víziközmű
szolgáltató cégek üzemeltetésében lévő bizonyos víziközművek, illetve bizonyos
víziközmű rendszerek nem függeszthetőek fel, illetve nem zárhatóak ki
villamos áramellátásból.
(Áramszolgáltató
alatt jelen munkámban a villamosenergia kereskedőt is értem.)
I.
Miért lehet kikapcsolnia az áramot
vízművekben?
A
tisztánlátás érdekében először vizsgáljuk meg, hogy miért lehet kikapcsolni az
áramot a víziközmű szolgáltató cégeknél?
A
víziközmű szolgáltatást két társasági formában, korlátolt felelősségű társaság
és zártkörűen működő részvénytársasági formában végezhető, a Magyar Energetikai
és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) által kiadott szolgáltatási engedély
alapján lehet gyakorolni, amelyet a szolgáltató köteles is bemutatni a
cégbejegyzése során a tevékenység felvétele esetén.
Néhány
apró eltérés mellett egyébként a viziközmű szolgáltató kft., vagy zrt. semmiben
nem különbözik a gazdaság általános szereplőitől, de legfőképpen nem kap
semmilyen különleges jogi védelmet, pl. csőd vagy felszámolási eljárás esetére
(erre terjedelmi okokból egy másik munkában térek ki részletesen).
A
Villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban a VET)
szempontjából tehát a víziközmű szolgáltató gazdasági társaság nem minősül
lakossági fogyasztónak, sőt még csak egyetemes szolgáltatás igénybevételére
jogosultnak sem.
Ez
azért fontos, mert - a víziközmű közszolgáltatási jogviszonyhoz hasonlóan, -
ameddig a lakossági felhasználok, illetve az ún. védendő fogyasztók köre bizonyos
kikapcsolási korlátozásban részesül, addig a víziközmű szolgáltató a VET
szerint díjtartozás esetén gyakorlatilag bármikor kikapcsolható a villamosenergia
ellátásból, ellentétben a lakossági felhasználókkal, amelyek esetében az
Áramszolgáltatónak a VET. 47.§ -a szerint számos fogyasztóvédelmi rendelkezést
be kell tartani.[1]
Ugyanakkor
a VET a jogi személyek egy bizonyos csoportja számára is ad lehetőséget arra,
hogy bizonyos feltételek fennállása esetén mentességet kapjanak a kikapcsolás
alól, ilyenek pl.
a
VET 63/A §-a[2]
alapján a szociális ellátást biztosító közintézmények.
Sajnálatos,
hogy amint arra egy korábbi írásomban rámutattam[3], annak ellenére, hogy
kizárólag önkormányzati tulajdonban álló víziközmű szolgáltató cégek jogszabályok
formális értelmezése szerint megfelelnek az önkormányzati intézmény fogalmának,
ennek ellenére nem tartozhatnak az önkormányzati intézmények körébe.
A
VET 63/B.§ -a[4]
pedig a társasházak számára biztosít egy minimális szolgáltatást a társasház
közös helyiségeiben, ha a négy lakásnál nagyobb társasház valamely lakója
fogyatékkal, élő vagy egyébként a társasház igazolja, hogy a fizetési késdelembe
esett tulajdonostárssal szemben intézkedett.
Bár
a VET értelmében a nem lakossági fogyasztónak minősülő egyetemes szolgáltatásra
jogosult fogyasztók esetében a szolgáltatás 30 napos késedelem esetén minden
további nélkül kikapcsolható, de esetükben legalább a visszakapcsolásra
vonatkozó szigorúbb szabályok kerültek a jogszabályban rögzítésre. (VET. 47/A.§)
A
víziközmű szolgáltatást nyújtó cégek ezen kategóriák egyikébe sem illenek bele,
tehát esetükben az a kérdés, hogy az Áramszolgáltató mikor kapcsolhatja ki a
szolgáltatást, az adott Áramszolgáltató Üzletszabályzatán alapul.
II.
Miért nem lehet kikapcsolni az áramot
a vízművekben?
Miért
gondolom ennek ellenére, hogy bizonyos esetekben mégsem lehet a díjfizetés
elmaradása miatt kikapcsolni a szolgáltatást a viziközmű szolgáltatóknál?
A
válasz meglehetősen egyszerű: elektromos áram nélkül ma már nem lehet víziközmű
szolgáltatást nyújtani: a víz kitermelésétől, az elosztáson keresztül egészen a
szennyvíz elvezetéséhez és megtisztításához is gépekre, a gépek üzemeltetésére
pedig elektromos áramra van szükség. Az elektromos áram kikapcsolása a víziközműveknél
– különösen a nagyvárosok esetében – olyan fennakadást okozna az ellátásban,
amely rövid úton havária, illetve egészségügyi veszélyhelyzet kialakulásához
vezetne.
Mindez
tételesen levezethető a jogszabályokból is:
Kezdjük
a kályhától, tehát az Alaptörvénytől:
Az
Alaptörvény XX. cikk, hogy mindenkinek joga van az egészséges ivóvízhez való
hozzáféréshez[5].
Az egészséges környezethez való alapjog[6] pedig implicite biztosítja
azt, hogy a szennyvízelvezetés, tárolás és kezelés védje egészségét.
Az
Alaptörvény éppen nemrégiben módosított 53. cikkelye a szomszédos országban
fennálló fegyveres konfliktus esetére is kiterjesztette a Kormány azon jogát,
hogy veszélyhelyzetet hirdethet ki, és sarkaltos törvényben meghatározott
intézkedéseket vezethet be., illetve veszélyhelyzetben rendeletet alkothat,
amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények
alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint
egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.[7]
Az
Alaptörvény 54. cikkelye kimondja, hogy az alapvető jogokat még
veszélyhelyzetben is csak arányos mértékben lehet korlátozni.[8]
A
szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius
katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI.
törvény 4. § -a hatályba megerősítette a veszélyhelyzet alapján eltérő
tartalommal alkalmazandó jogszabályokat, és az erre vonatkozó rendeleteket.[9]
Ennek
alapján a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények
módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényt (Katvéd.tv.) az abban foglalt
eltérésekkel kell alkalmazni 2022. október 31-ig.
A
Katvéd. tv. 44.§ cd. pontja szerint:
44.
§ A veszélyhelyzet az Alaptörvény 53. Cikkében meghatározott olyan helyzet,
amelyet különösen a következő események válthatnak ki:
cd)
a kritikus infrastruktúrák olyan mértékű működési zavara, melynek
következtében a lakosság alapvető ellátása több napon keresztül, vagy
több megyét érintően akadályozott.
A
Katvéd.tv. törvény 67.§ (1) kimondja:
A
katasztrófavédelmi feladatok végrehajtása érdekében a gazdasági és anyagi
szolgáltatási kötelezettség kiterjed
a)
meghatározott gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére vagy a
szolgáltatás igénybevételének tűrésére,
b)
valamely tevékenységtől való tartózkodásra,
c)
az igénybevételhez szükséges előkészületi tevékenységre,
d)
az igénybevétel tervezéséhez szükséges adatok közlésére
A
Katvéd.tv. 67.§ (4) kimondja:
4)
A szolgáltatás igénybevételének elrendelésekor figyelembe kell venni a
közigazgatási, a közszolgáltatási, valamint a közellátási szempontokat,
továbbá a szolgáltatásra kötelezett méltányos érdekeit.
A
Katvéd.tv. 67.§ (2) kimondja:
(2)
A szolgáltatás igénybevételét elrendelheti:
a)
a megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, valamint a polgármester,
b)
több megyét érintően, illetve az ország egész területére a katasztrófák elleni
védekezésért felelős miniszter.
A
Katvéd. tv. 68.§ -a szerint:
68.
§ (1) Ha a katasztrófavédelem érdeke más módon nem vagy nem megfelelő időben,
illetve csak aránytalanul nagy ráfordítással elégíthető ki, szolgáltatás
igénybevételével kell biztosítani a polgári védelmi feladatok ellátását,
különösen veszélyhelyzetben a védekezéshez szükséges feltételek megteremtését.
A
Katasztrófavédelmi törvény rendelkezésit hajtja végre részletesen a
létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és
védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény, ennek 1.§ -a kimondja:
i.)létfontosságú rendszerelem
védelme: a
létfontosságú rendszerelem funkciójának, folyamatos működésének és
sértetlenségének biztosítását célzó, a fenyegetettség, a kockázat, a
sebezhetőség enyhítésére vagy semlegesítésére irányuló valamennyi tevékenység,
j) létfontosságú rendszerelem: az 1. mellékletben meghatározott ágazatok
valamelyikébe tartozó szolgáltatás, eszköz, létesítmény vagy rendszer olyan
rendszereleme, továbbá azok által nyújtott szolgáltatások, amelyek
elengedhetetlenek a létfontosságú társadalmi feladatok ellátásához - így
különösen az egészségügyhöz, a lakosság személy- és vagyonbiztonságához, a
gazdasági és szociális közszolgáltatások biztosításához, az ország
honvédelméhez, - és amelynek kiesése e feladatok folyamatos ellátásának hiánya
miatt jelentős következményekkel járna,
Ugyanezen törvény 2/A. §-a kimondja:
2/A.
Az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők kijelölése és nyilvántartása
2/A.
§ (1) Az ágazati kijelölő hatóság a 2. § szerinti eljárás során
jelöli ki az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőket.
(2)
A kijelölt nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője
alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőnek minősül, ha
a)
az alapvető szolgáltatások jegyzékében szereplő szolgáltatást nyújt,
b) az
általa nyújtott szolgáltatás nyújtása elektronikus információs rendszerektől
függ, és
c) az
általa nyújtott szolgáltatást érintő biztonsági esemény a kormányrendeletben
meghatározott jelentős zavart okozna az általa nyújtott szolgáltatás
biztosításában.
(3)
Az ágazati kijelölő hatóság a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölő
határozatban rendelkezik az üzemeltető felvételéről az alapvető
szolgáltatásokat nyújtó szereplők jegyzékébe.
(3a)
A Kormány meghatározza a kritikus társadalmi, illetve gazdasági tevékenységek
fenntartásához szükséges alapvető szolgáltatások jegyzékét.
A
létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemek és vízilétesítmények
azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 541/2013. (XII. 30.) Korm.
rendelet a 2012. évi CLXVI. törvény rendelkezéseit fejti ki víziközművekkel
kapcsolatban. A jogszabály meghatározza,
hogy melyek azok a víziközművek, amelyek létfontosságú rendszerelemek:
2.
§ (1) Az ivóvíz-szolgáltatás területén nemzeti létfontosságú
rendszerelemként kell azonosítani
a)
a felszíni ivóvízbázisként üzemeltetett tározót 2,5 millió m3 összes
tározótérfogat felett,
b)
a felszíni és felszín alatti vízbázisra telepített víztisztító művet, ha a
vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített kapacitása meghaladja a 25 000
m3/nap szolgáltatott ivóvízmennyiséget,
c)
az ivóvíztároló medencét, ha térfogata meghaladja a 25 000 m3 értéket,
d)
azt a közműves ivóvízellátást biztosító víziközmű-rendszert, amelynek a
felhasználói egyenértéke a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX.
törvény (a továbbiakban: Vksztv.) szerinti működési engedélyben foglaltak
szerint meghaladja a százezret,
e)
azt az üdítőital, ásványvíz gyártót, amely gazdasági célú vízhasználatot végez,
és lekötött éves vízmennyisége bármely telephelyén meghaladja a 100 000 m3/év
mennyiséget.
(2)
A szennyvízelvezetés és -tisztítás területén nemzeti létfontosságú
rendszerelemként kell azonosítani
a)
azt a szennyvíztisztító telepet, amelynek kapacitása meghaladja a 250 000
lakosegyenérték szennyezőanyag-terhelést, és működésképtelenné válása a
felszíni víz jelentősen kedvezőtlen állapotát eredményezi,
b)
azt a közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást biztosító
víziközmű-rendszert, amelynek a felhasználói egyenértéke a Vksztv. szerinti
működési engedélyben foglaltak szerint meghaladja a százezret.
A
541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 6/A.§ szerint:
6/A.
§ Víz ágazatban rendkívüli eseménynek minősül
a)
az a víziközmű szolgáltatási zavar vagy kiesés, amely legalább 3000
felhasználási helyet érint, és helyreállítása várhatóan legalább 4 órát
vesz igénybe,
b)
a kijelölt víztározó, víztisztító mű, ivóvíztároló medence olyan szennyeződése,
zavara, vagy kiesése, amelynek helyreállítása várhatóan legalább 8 órát vesz
igénybe,
Abban
a kérdésben tehát, hogy egy adott víziközmű elemet ki lehet-e kapcsolni az
elektromos áramellátásból, elsődlegesen azt kell megvizsgálni, hogy az adott
víziközmű elem létfontosságú vízgazdálkodási rendszerelemként került-e
azonosításra, de legalábbis megfelel-e az 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet
2.§-ában megfogalmazott feltételeknek?
Amennyiben
a fenti kérdésre a válasz igenlő, úgy ezesetben véleményem szerint fel sem
merülhet az a kérdés, hogy ezeket a víziközmű elemeket az elektromos
áramszolgáltató díjfizetés elmaradása miatt kikapcsolhatná az ellátásból.
Láthatjuk
azonban, hogy ezek a feltételek meglehetősen jelentős nagyságú víziközmű
elemekre vonatkoznak. Így pl. a víziközmű rendszerek vonatkozásában a
100.000,-es felhasználó egyenértéket teszi a jogszabály a védelem alapjául.
Felmerül
a kérdés, hogy mi történik azokban az esetekben, ahol olyan víziközmű
elemekről, vagy rendszerekről van szó, amelyek nem felelnek meg az 541/2013.
(XII. 30.) Korm. rendeletben foglalt feltételeknek? (Kisebbek, kevesebb embert
látnak el stb.)
Véleményem
szerint Katvéd. tv. és a Vksztv együttes értelmezése alapján azok a
víziközművek sem kapcsolhatóak ki az elektromos áramszolgáltatásból,
amelyek nem felelnek meg az 541/2013. (XII. 30.)
Korm. rendelet 2.§ (1) bekezdésében foglalt feltételeknek.
Értelmezésem
szerint ugyanis ez nem azt jelenti, hogy CSAK ezek a víziközmű elemek,
és rendszerek részesülnek védelemben, hanem azt, hogy EZEK fokozottabb
védelemben részesülnek.
A
Katvéd.tv. 3.§ -a 5. pontja szerint:
5.
Katasztrófa: a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetve e helyzet
kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet, amely emberek
életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását,
a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben
veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása vagy a
következmények felszámolása meghaladja az erre rendelt szervezetek előírt
együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit, és különleges intézkedések
bevezetését, valamint az önkormányzatok és az állami szervek folyamatos és
szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség
igénybevételét igényli.
9.
Katasztrófaveszély: olyan folyamat vagy állapot, amelynek következményeként okszerűen
lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével, és amely
ezáltal veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet, az élet- és
vagyonbiztonságot.
A
Katvéd.tv. 43.§ szerint:
43.
§ (1) A 3. § 9. pontjában meghatározott katasztrófaveszély esetén a
hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője a
katasztrófavédelmi feladatok ellátása keretében - a katasztrófák elleni
védekezésért felelős miniszter által előzetesen jóváhagyott központi
veszélyelhárítási terv szerint - azonnal intézkedik az emberi élet, a
létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a
lakosság alapvető ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa
következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében.
(A
jogszabály szövegében tehát a kritikus infrastruktúra védelem után van egy
vessző, ami arra utal, hogy a lakosság alapvető ellátásának biztosítása
(nyilván az ivóvíz ellátás és szennyvízszolgáltatás ilyen külön szempontot
képez).)
Láthatjuk
tehát, hogy az olyan víziközmű elem működésen kívül helyezése is katasztrófa veszélyt
idézhet elő, amely nem felel meg a létfontosságú rendszerelem követelményének,
hiszen a jogszabály kritikus infrastruktúrák mellett ilyennek tekint minden
olyan állapotot is, amely a lakosság alapvető ellátását veszélyezteti, illetve
veszélyezteti az emberi élet és vagyonbiztonságot. Ebben a tekintetben a
Katvéd.tv. 43.§-a kötelezettséget is ró a katasztrófa védelmi szervekre.
Egyes
közcélú vízi létesítmények, azaz víziközművek, illetve a közcélú
vízilétesítmények összefüggő rendszere, azaz víziközmű rendszerek (amelyek működése
nem valósítható meg elektromos áramellátás nélkül), kikapcsolása olyan havária
helyzetet idézne elő, amely megfelel a Katvéd. tv. 43.§-44. §-aiban
meghatározott feltételeknek, azaz a lakossági ellátás zavarát okozná nyilván 3
napot meghaladóan. A magam részéről nem igazán tudok a modern víziközmű
üzemeltetésben olyan szegmenst, amelynek működéséhez nem lenne szükség
elektromos áramra. Ha akadna is a rendszernek olyan eleme, amelynek működéséhez
nem szükséges elektromos áram (pl. gravitációs elvezetésen alapszik) az
bizonyosan rendszerkapcsolatban áll olyan elemmel, amely viszont elektromos
árammal működik.
Ellenérvként
nyilván mindenkinek a solymári lajtoskocsik jutnak az eszébe, hiszen azokkal is
megoldható volt az ivóvíz ellátás.[10]
Ezzel
szemben viszont jóval erősebb érv, hogy mi történik akkor, ha az
áramszolgáltatás kikapcsolása miatt akár csak egy kisváros szennyvízelvezetési
rendszere áll le? A jelen munka megírásakor gyakori 40 fokos meleg mellett vajon
milyen gyorsan alakulnának ki fertőzések és járványok?
Nyilvánvalóan
ez a tilalom nem abszolút, tehát ki lehet kapcsolni az áramszolgáltatást olyan
mérési helyeken, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a közszolgálatáshoz:
tipikusan ilyen az irodaház, de itt is figyelni kell arra, hogy amennyiben a
folyamatirányítás is itt van elhelyezve, akkor már ez sem kapcsolható ki, vagy
legalábbis határidő tűzésével addig fenn kell tartani a szolgáltatást, ameddig
a víziközmű szolgáltató áthelyezi a folyamatirányítást más telephelyére. (pl.
Álláspontom szerint a szennyvíztisztító nem kapcsolható ki az elektromos áram
szolgáltatásból, így a folyamatirányítás ide áthelyezhető lenne.)
Összegezve
tehát a fentieket, amennyiben a víziközmű szolgáltató nem, vagy csak olyan
jelentős késedelemmel tudja az elektromos áram díját megfizetni, amely a VET,
illetve az Áramszolgáltató Üzletszabályzata alapján már lehetőséget ad a
kikapcsolásra, úgy a vízközmű szolgáltatónak (és az Áramszolgáltatónak) meg
kell vizsgálnia, hogy az adott víziközmű vagy víziközmű rendszer védett-e az
541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján (létfontosságú víziközmű elemként
azonosításra került-e, vagy megfelel -e ezen feltételeknek?), amennyiben igen,
úgy a kikapcsolás szóba sem jöhet, mivel az már bűncselekményi kategória lenne.
Amennyiben
az érintett víziközmű nem tartozik az 541/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet
hatálya alá, akkor véleményem szerint az érintett víziközmű szolgáltatónak mérlegelnie
kell, hogy az érintett rendszer kizárása az elektromos áramellátásból okozhat-e
Katvéd.tv. 43-44.§-a szerinti fennakadást a lakossági ellátásban, vagy
veszélyezteti-e az emberi egészséget, az élet és vagyonbiztonságot?
Amennyiben
igen, úgy haladéktalanul az illetékes katasztrófavédelmi hatósághoz kell
fordulni, és jelezni kell a problémát részeletesen kitérve és lehetőleg
alátámasztva azzal, hogy a szolgáltatás leállítása milyen következményekkel fog
járni.
Álláspontom
szerint a Katasztrófavédelmi hatóságnak (nyilván a bejelentésben foglaltak
mérlegelését követően) a Katvéd. Tv. 67. § (1) a.) pontja szerint kell eljárnia,
és ennek keretében a veszélyeztetett víziközmű, vagy víziközmű rendszer
mérőhelyén az ellátás fenntartására kell köteleznie az Áramszolgáltatót.
Felhívom
azonban a figyelmet arra, hogy a víziközmű szolgáltató mindezek mellett NEM mentesül
az elektromos áramdíj megfizetésének kötelezettsége alól.
III.
Milyen következményei vannak az
áramdíj fizetés elmaradásának?
Az
Áramszolgáltatónak továbbra is megvan a lehetősége arra, hogy az így elfogyasztott
elektromos áram díjának megtérítését követelje, beleértve a késedelem alapján
őt jogszerűen megillető kamatot is.
Ezzel
együtt a jogszabályi feltételek fennállása esetén az Áramszolgáltató
felszámolási eljárást is kezdeményezhet a víziközmű szolgáltatóval szemben.
Ahogyan
fentebb jeleztem, a víziközmű szolgáltató cégek felszámolására vonatkozó
szabályokra egy másik írásomban térek ki bővebben, azonban itt is felhívom a
figyelmet a Vksztv. 32.§ (1) ab) pontjában foglalt feltételre[11]:
„A 32.§ (1) ab.) alpont szerint a közérdekű üzemeltető
kijelölésére ad okot, ha a Szolgálató „víziközmű-szolgáltató gazdasági-pénzügyi
ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be". Ezzel
kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy a Vksztv. ezen rendelkezése nem azonos a
csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény
(továbbiakban a Cstv.) 27.§ (2) bekezdésében megfogalmazott fizetésképtelenség
fogalmával! Ahhoz, hogy a MEKH a Vksztv. 32.§ (1) ab.) pontjának fennállását
állapítsa meg nem szükséges, hogy a szolgáltató ellen az illetékes bíróság
jogerősen csőd- vagy felszámolási eljárást rendeljen el. Ezt erősíti a
jogszabály azon megfogalmazása, hogy „következik be” kifejezést használ, és nem
„következett be” kifejezést, tehát nem egy eredmény állapotot, hanem egy
folyamatot minősít. Konkrét, immár jogerős határozattal lezárt ügyben a MEKH
ellenőrzés során megállapította, hogy az adott szolgáltató gazdasági pénzügy
lehetetlenülése következett be (bár nem állt csőd vagy felszámolási eljárás
alatt), ezért a szolgáltatói engedélyt – többszöri felszólítást követően –
visszavonta, és – mivel az ellátásért felelős önkormányzatok nem kötöttek szerződést
másik szolgáltatóval – a közérdekű üzemeltetőt jelölt ki”
Könnyen
előfordulhat tehát, hogy a MEKH az áramdíj tartozás alapján megállapítja a gazdasági
ellehetetlenülést, és megindítja a közérdekű üzemeltető kijelölésére
vonatkozó eljárást.
Szintén
felhívom a figyelmet a közérdekű üzemeltetésről szóló munkámban[12] már kifejtettekre:
„A Víziközmű törvény végrehajtásáról rendelkező 58/2013.(II.27.)
Korm. rendelet (továbbiakban a Vhr.) a fenti rendelkezéseket még azzal egészíti
ki a 17.§ (4) bekezdésben, hogy amennyiben előre láthatóan olyan körülmények
állnak elő, amelyek indokolttá teszik a közérdekű üzemeltetés elrendelését, úgy
azt a mind az ellátásért felelős, mind a Szolgáltató köteles a MEKH felé
hivatalosan bejelenteni. Ezt a bejelentési kötelezettséget okról való
tudomásszerzést követő 1 azaz egy napon belül kell gyakorolni, és annak
elmulasztása elméletileg bírsággal járhat, illetve a „víziközmű
szolgáltatással járó kötelezettségek lényeges megszegésének” minősül. „
Véleményem
szerint a jogszabály alapján tehát annak a víziközmű szolgáltatónak, amelynek nagy
összegű elektromos áram (és ugyanez vonatkozik a földgázra is természetesen)
tartozása halmozódott fel, és az elektromos áramszolgáltatóval nem született
megállapodása a fizetés átütemezéséről, elvileg már most bejelentéssel kellene
élnie a MEKH felé.
IV.
Mi lehet a megoldás?
Szívesen
adnám azt a tanácsot a víziközmű szolgáltatóknak, hogy hivatkozzanak „vis
maior” helyzetre, azonban a Kúria jelenleg hatályos jogértelmezése alapján[13] a gazdasági válság
jelenségek nem minősülnek vis maior helyzetnek. (Kérdéses persze, hogy az
Alaptörvény módosítását követően ez az álláspont fenntartható-e?) Jelen munka
elkészítésének időpontjában ez nem minősül kimentő körülménynek.
Az
egyetlen megoldás mindkét Fél számára a fizetési határidők átütemezése lehet,
ami persze az áramszolgáltatón múlik.
Véleményem
szerint a jelenlegi helyzet tömeges közérdekű üzemeltető kijelöléshez, végső
soron pedig az állami integráció felerősödéséhez fog vezetni, ezt a folyamatot
erősítheti esetlegesen egy olyan megállapodási rendszer, amelynek keretében az
Állam átvállalja az elektromos áram díjának megtérítését, amennyiben a víziközmű
szolgáltató tulajdonosi körét képező önkormányzatok átadják a víziközmű vagyont
a Vksztv. 5/H.§-a szerint az Államnak.
Kelt:
Budapest, 2022. 07. 28.
Dr.
Szabó Iván
ügyvéd
[1]
VET 47.§ (7) A villamosenergia-kereskedő
a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását
fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása
esetén jogosult kezdeményezni az érintett elosztónál, ha:
a) a lakossági fogyasztó fizetési
kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,
b) a lakossági fogyasztó által a
fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett
egyeztetés esetén az egyeztetés a villamosenergia-kereskedővel nem vezetett
eredményre, és
c) a villamosenergia-kereskedő a
tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább
kétszer írásban értesítette, és az első értesítésben a lakossági fogyasztó
figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és a Vhr.
alapján megillető kedvezményekre, valamint az előrefizetős mérő felszerelésének
a lehetőségére.
(7a) A (7) bekezdés c) pontjában
meghatározott esetben a lakossági fogyasztó értesítése írásban történik azzal,
hogy a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatásszüneteltetésre
vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó
általi átvétel igazolására alkalmas más módon történik.
(7b) Ha a (7) bekezdés a)
pontja szerinti fizetési kötelezettség nem vagy nem kizárólag számlatartozásból
ered, a villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók
villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását a nem számlatartozásból eredő
fizetési kötelezettség vonatkozásában akkor kezdeményezheti, ha annak polgári
peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítését igazolható
módon megindította.
(8) A lakossági fogyasztó
kikapcsolására nem kerülhet sor:
a) munkaszüneti napon,
b) ünnepnapon,
c) munkaszüneti napot vagy ünnepnapot
közvetlenül megelőző munkanapon,
d) külön jogszabályban meghatározott
pihenőnapon.
(9) Amennyiben a
villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi valamennyi
lejárt tartozását, valamint a 146. § (1) bekezdése szerinti rendeletben és a
146. § (4) bekezdése szerinti határozatban meghatározott külön díjat is
megfizeti, a villamosenergia-kereskedő annak tudomására jutását követően 24
órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történő
ismételt bekapcsolását.
(10) Az elosztó a (7) és a
(9) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles 24 órán belül eleget tenni.
[2] 63/A. § (1) Kormányrendeletben
meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális,
gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, köznevelési vagy szakképző
intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a
villamosenergia-kereskedőnél és az elosztónál a villamosenergia-ellátásból
fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás alóli mentesség (a továbbiakban:
moratórium) biztosítását.
(2) A moratórium a közintézményi
felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év
október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.
(3) Ha a közintézményi felhasználó az
e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott
feltételeknek megfelel, a villamosenergia-kereskedő és az elosztó köteles a
moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott
időszakra biztosítani.
(4) Ha a közintézményi felhasználó az
e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott
kötelezettségeknek eleget tesz, a közintézményi felhasználó fizetési késedelem
miatti villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolása a moratórium alatt nem
kezdeményezhető, amely azonban nem érinti a villamosenergia-kereskedő és az
elosztó azon jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton
érvényesíthesse.
(5) A közintézményi felhasználó akkor
kezdeményezheti ismételten a moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési
késedelemből eredő fizetési és a korábbi moratóriumból származó
kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.
(6) A moratóriumot biztosító
villamosenergia-kereskedő és elosztó a moratórium következtében felmerülő
költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a villamosenergia-kereskedő
és az elosztó által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy
közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók
ki. E költségek terhét - a közintézményi felhasználó számára teljesített, a
közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével - a
villamosenergia-kereskedő és az elosztó viseli.
(7) Ha a közintézményi felhasználó a
moratórium biztosítását e törvénynek és az (1) bekezdésben meghatározott
kormányrendeletnek megfelelően kezdeményezte, a villamosenergia-kereskedő vagy
az elosztó a közintézményi felhasználóval kötött szerződést fizetési
késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.
(8) Moratórium esetén a közintézményi
felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználónak a moratórium alatt
keletkezett tartozásaiért a Ptk. 6:419. §-a szerint egyszerű kezesként felel.
(9) A moratórium részletes
feltételeit, a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit a
Kormány rendeletben állapítja meg.
[4]
63/B. § (1) Fizetési késedelem miatt
történő kikapcsolás esetén a közös képviselő kérelme alapján a társasház közös
tulajdonban lévő helyiségeiben a Vhr.-ben meghatározott minimális
villamosenergia-szolgáltatást biztosítani kell, ha a társasház megfelel a (2)
bekezdésben meghatározott követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti minimális
szolgáltatás igénybevételének joga megilleti
a) a négynél több szintes társasházat,
ha abban az ingatlan tulajdonosaként fogyatékkal élő fogyasztó lakik, vagy
b) azt a társasházat, amely a közösköltség-tartozást
felhalmozó tulajdonostárssal szemben a fizetési meghagyásos eljárást a
társasház közös képviselője által igazoltan megindította
feltéve, hogy az a) vagy b) pontban meghatározott feltételeket a
társasház a fizetési késedelem miatti kikapcsolási eljárás megindítása előtt
megfelelően igazolta a villamosenergia-kereskedő és az elosztó felé, valamint a
késedelmes fizetési kötelezettségének részletekben történő teljesítéséről a
Vhr.-ben meghatározott feltételek szerint megállapodott az érintett engedélyesekkel
[5]
Magyarország Alaptörvénye: XX. cikk
(1) Mindenkinek joga van a testi és
lelki egészséghez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jog
érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes
mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés
biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a
sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet
védelmének biztosításával segíti elő.
[6]
Alaptörvény XXI. cikk(1) Magyarország elismeri
és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.
[7]
Alaptörvény 53. cikk:
(1) A Kormány szomszédos országban
fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa,
továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari
szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása
érdekében veszélyhelyzetet hirdet ki, és sarkalatos törvényben meghatározott
rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
(2) A Kormány a veszélyhelyzetben
rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint -
egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől
eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(3) A Kormány (2) bekezdés szerinti
rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a Kormány - az Országgyűlés
felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja.
(4) A Kormány rendelete a
veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.
[8]Alaptörvény 54.
cikk: (1) Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása - a II. és a III.
cikkben, valamint a XXVIII. cikk (2)-(6) bekezdésében megállapított alapvető
jogok kivételével - felfüggeszthető vagy az I. cikk (3) bekezdése szerinti
mértéken túl korlátozható
[9]
4. § Az Országgyűlés
jóváhagyja az egyes, a koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása
céljából kihirdetett veszélyhelyzet során kiadott kormányrendeletek
hatálybalépéséről és veszélyhelyzeti intézkedésekről szóló 190/2022. (V. 26.)
Korm. rendeletet (a továbbiakban: Rendelet), amellyel a Kormány az Alaptörvény
53. cikk (2) bekezdése alapján, rendkívüli intézkedésként a veszélyhelyzet
kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet,
illetve a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések
hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti
veszélyhelyzet ideje alatt kiadott
[10] Figyelembe véve, hogy hány víziközmű
szolgáltató halmozott fel áramdíj tartozást, biztos, hogy ENNYI lajtoskocsi
nincs az országban, még a Honvédségnél sem
[11] https://kozmujog.blogspot.com/2022/05/mi-tortenik-ha-bajba-kerul-vizikozmu.html?,
https://www.linkedin.com/feed/update/urn:li:ugcPost:6934188910700847104?updateEntityUrn=urn%3Ali%3Afs_updateV2%3A%28urn%3Ali%3AugcPost%3A6934188910700847104%2CFEED_DETAIL%2CEMPTY%2CDEFAULT%2Cfalse%29
[12] https://kozmujog.blogspot.com/2022/05/mi-tortenik-ha-bajba-kerul-vizikozmu.html;
https://www.linkedin.com/feed/update/urn:li:ugcPost:6934188910700847104?updateEntityUrn=urn%3Ali%3Afs_updateV2%3A%28urn%3Ali%3AugcPost%3A6934188910700847104%2CFEED_DETAIL%2CEMPTY%2CDEFAULT%2Cfalse%29
[13] BH2014.147
Megjegyzések
Megjegyzés küldése