Miért nincs vizem III.

 

Miért nincs vizem? III.

 

Az előző két cikkemben szót ejtettem arról, hogy bár a Víziközmű törvény éppen arra kötelezi a fogyasztókat, hogy ha rendelkezésre áll az adott településen a víziközmű hálózat (ivóvíz és szennyvíz együtt, vagy akár külön-külön) kössenek arra rá,  napjaink gyakorlata éppen azt mutatja, hogy az ország egyes területein (egyre gyakrabban) a Víziközmű szolgálató cégek elzárkóznak attól, hogy a hálózaton a fogyasztói igényeket fogadják, és a közszolgáltatási szerződést a fogyasztóval megkössék.

 

Korábbi két cikkemben (Miért nincs vizem? I-II.) utaltam arra, hogy a vízművek általában két okkal hárítják el a fogyasztói igényeket: a hálózatfejlesztési hozzájárulás megfizetésének hiányára és /vagy kapacitáshiányra hivatkozással.

 

Arról is szó esett, hogy fontos kérdés lehet, hogy az adott vízilétesítmény egyben „köz” mű is-e egyben, tekintve,  hogy a Víziközmű törvényben foglalt jogokat a fogyasztó csak ebben az esetben gyakorolhatja.

 

Arra is kitértünk, hogy az ellátási felelősség alapelve alapján az önkormányzatoknak, vagy adott esetben az Államnak ezeket a vízilétesítményeket a tulajdonába kell venni a beruházótól, ha azok megfelelnek a törvényben foglalt feltételeknek, és víziközműnek minősülnek.

 

Ebben a cikkben kicsit közelebb fogunk menni a kívánt célállapothoz, és megvizsgáljuk, hogy a mit tehetünk akkor, ha a vízmű visszautasítja a rákötésre vonatkozó terveket, illetve mit tehetünk akkor ha a vízmű az egyébként jóváhagyott tervek ellenére nem veszi át a bekötést, és nem szereli fel a vízórát? Sorba vesszük a 2021. január 1-én bekövetkező változásokat, például hogy mikor fizet a vízmű a bekötésért!

 

Ki végezheti el a bekötést? Valóban csak a vízmű emberei végezhetik el ezt a munkát?

 

Ha víziközmű hálózatra kívánjuk csatlakoztatni az ingatlanunkat, akkor egyértelműen az a legjobb megoldás, ha a bekötést a vízmű saját embereivel végeztetjük el. Ebben az esetben később nem lehet félreértés a Felek között a bekötés megfelelősége vonatkozásában.

 

Fontos tudni viszont, hogy – bármennyire is nem szeretik ezt a vízművek – ezeket a munkákat elvégezhetik „a kivitelezési jogosultsággal rendelkező vízszerelők nyilvántartásában szereplő személyek is”

 

Azt, hogy az adott vízszerelő rendelkezik -e ilyen jogosultsággal a műszaki biztonsági hatóságnál tudjuk a Kormányablakon keresztül ellenőrizni.

 

Amennyiben a vízműtől kapott árajánlatot soknak találják úgy nyugodtan kérjenek ajánlatot az ilyen tevékenységre jogosult kivitelezőtől, de mindenképpen ellenőrizzék, hogy valóban rendelkezik-e ilyen jogosultsággal, illetve hogy a munkát személyesen vagy munkavállalóján keresztül végzi-e? Az nem felel meg az előírásoknak, ha az egyébként feljogosított személy vagy cég egy másik, nem szakképzett személyt vagy céget „odaküld” a munka elvégzésére! (erről bővebben a 220/2017. (VII.31.) Korm rendelet ír) Ha kontár végzi el a bekötési munkát a vízmű biztos, hogy nem fogja átvenni, és a tulajdonosnak később komoly kára és bosszúsága keletkezhet belőle.

 

Miért kell fizetni, és miért nem?

 

Korábbi cikkeimben már említettem, hogy mérethatárig nem kell hálózatfejlesztési hozzájárulást fizetni, de ezen kívül van számos olyan szolgáltatás, amelyek esetében szintén nem kérhet díjat a vízmű:

 

 

-          az igénybejelentés elbírálásának díja,

-          a tervegyeztetés, adategyeztetés vagy ennek megfelelő szolgáltatás díja,

-          a kiszállási díj, az igényfelméréssel és az igénybejelentés feldolgozásával, elbírálásával kapcsolatban bármilyen tevékenység,

-          szolgáltatás díja,

-          továbbá rácsatlakozáskor a bekötési vízmérőóra költsége,

-          a bekötési vízmérőóra felszerelésének díja és

-          a nyomáspróba díja

 

Mikor nem kell ezekért a szolgáltatásokért fizetni?

 

a szolgáltatások akkor díjmentesek ha

 

-          ivóvíz vezeték esetén a vezeték átmerője nem haladja meg a 32 mm-t

-          szennyvízvezeték esetében a 130 mm -t nem haladja meg a vezeték átmérője

 

Korábbi cikkemben már említettem, hogy azok a cégek is mentesülnek a hálózatfejlesztési hozzájárulás megfizetése alól, amelyek kifejezetten új építésű lakásokat építenek, továbbértékesítés céljából (ebben az esetben a méreteknek nincs jelentősége)

 

Ugyanakkor a fenti adatok mindenkire vonatkoznak, tehát nemcsak magánszemélyekre, de cégekre is.

 

(Ugyanakkor pl ha egy ingatlanberuházó cég tovább értékesítés céljából bővíti a víz- szennyvíz-kapacitását, akkor hálózatfejlesztési hozzájárulást nem kell fizetnie, de a fenti mértek túllépése esetén a vízmű már díjat követelhet ezekért a szolgáltatásokért)

 

Mi a különbség a tervjóváhagyás, és az üzembe helyezés között?

 

A víziközmű hálózathoz történő csatlakozáskor két jól elhatárolható lépés van:

 

1.       A terv jóváhagyás

 

Ennek során az erre jogosultsággal rendelkező tervező a víz és szennyvíz-bekötővezeték létesítésére vonatkozó terveket megküldi az adott területen szolgáltatást nyújtó vízmű műszaki osztályának. A vízmű megvizsgálja a terveket műszaki megfelelőség szempontjából (is)

 

2.       Az üzembe helyezés

 

Az üzemebe helyezés az a folyamat, amikor a víziközmű szolgáltató a jóváhagyott tervek alapján átveszi az elkészült bekötést. Ilyenkor történik meg a közszolgáltatási szerződés megkötése és az órák felszerelése.

 

Mi történik akkor ha a vízmű elutasítja a terveket?

 

Ha nem értünk egyet a bekötési terv elutasításával akkor a műszaki biztonsági hatósághoz lehet fordulni (Kormányablak), amely az erről szóló kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül dönt a tervek alkalmasságáról. Természetesen, ha a műszaki biztonsági hatóság elfogadja a terveket, akkor a vízmű is köteles azt elfogadni, és kivitelezést meg lehet kezdeni. Ugyanígy kell eljárni akkor is, ha nem utasítja el a terveket, de olyan jellegű kiegészítést, vagy hiánypótlást ír elő a tervhez a vízmű, amivel nem értünk egyet (pl. ha olyan kiegészítést követel ami szerintünk aránytalanul megdrágítja a kivitelezést stb.)

Megjegyzem egyébként arra vonatkozóan nem ír elő kifejezetten határidőt a jogszabály, hogy mennyi időn belül kell a műszaki biztonsági hatósághoz fordulnunk. (Egyébként a hatóság eljárása díjmentes)

 

 

Mi változik 2021. január 1-től (avagy a hallgatás ára)?

 

Nagyon fontos változás az eddig gyakorlathoz képest, hogy amennyiben a benyújtott tervek alkalmasságáról a vízmű 15 napon belül nem nyilatkozik, akkor a következő munkanapot követően az engedélyt megadottnak kell tekinteni, és a kivitelezést meg lehet kezdeni!

 

Ha a vízmű ugyan mulasztotta a határidőt, de észleli a mulasztását, akkor a vízmű fordulhat a műszaki biztonsági hatósághoz, és kérheti a kivitelezés leállítását, ha a tervek egyébként műszakilag alkalmatlanok. Ezt a vízmű az elmulasztott határidőt követő 20 napon belül teheti meg.(tehát 15+1 nap+20 nap) Ez egy jogvesztő határidő, ezt követően a vízmű már nem emelhet kifogást a kivitelezés megkezdése ellen (hangsúlyozom, hogy ilyen esetben is csak akkor, ha a tervek műszakilag alkalmatlanok)

 

Mi történik, ha a vízmű megtagadja az üzembe helyezést?

 

Amint fentebb írtam az üzembe helyezés az a folyamat, amelynek során az elkészült bekötést a vízmű átveszi (ha nem ő maga volt a kivitelező). A kivitelezés befejezését be kell jelenteni a vízműnek, amelynek 8 napon belül kell nyilatkozni a bekötés szabályosságáról. Ha ezt nem teszi meg, akkor az üzembehelyezést azonnal el kell végeznie. Ha ezt nem teszi meg, akkor megint csak a műszaki biztonsági hatósághoz kell fordulni (Kormányablak)és kérni kell az üzembe helyezés elrendelését. A hatóság 8 napon belül dönt a kérelemről (szintén díjmentes eljárás)

 

Mikor fizet nekünk a Vízmű?

 

Szintén 2021. január 1-től él az az új fogyasztóbarát rendelkezés, mely szerint ha a fogyasztó bejelentette a terveket és arról a Vízmű 15 napon belül nem nyilatkozott, így a bekötését kivitelezését befejezte és ezt 120 napon belül bejelentette, és ezt követően a Vízmű megtagadta az üzembehelyezést, de a műszaki biztonsági hatóság a bekötést jóváhagyta és az üzembehelyezést elrendelte, akkor a víz- és szennyvízbekötővezeték bekötésével kapcsolatban felmerült, és igazolt költségeket a Vízműnek meg kell térítenie a fogyasztó felé. (Ugyanígy kell eljárni abban az esetben is, ha a vízmű a terveket utasította el, de azokat a műszaki biztonsági hatóság mégis jóváhagyta)

 

A költségek megtérítését a fogyasztónak kell kérnie vízműtől (tehát nem jár automatikusan)

 

A költségek megtérítésére csak azok a fogyasztók jogosultak (itt viszont magánszemélyek és cégek egyaránt) akik a fentebb hivatkozott max 32 mm víz és 160 mm szennyvízbekötővezetéket alakítottak ki.

 

A következő cikkben arról fogok írni, hogy megoldják-e ezek a rendelkezések azoknak a problémáját, akik műszakilag szabályos terveket nyújtottak be a vízműnek, de az a kapacitás hiányára tekintettel utasította el őket, illetve hogy milyen jogi eljárások lehetnek alkalmasak ennek a problémának ez elhárítására?