Dr. Szabó Iván

    A víziközmű szolgáltató cégek vezető tisztségviselőinek felelőssége a fizetésképtelen helyzet esetén polgári és büntetőjogi szempontból   Az augusztusban megindult állami integrációs folyamat nem úgy zárult le 2022. november 1-én, úgy ahogyan azt a december 1-én megszűnt Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM) meghirdette. A jelen írás elkészüléséig nem tudok olyan önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltató cégről, amelyben az állam a meghirdetett ázsiós tőke-emelést végrehajtotta volna, vagy egyáltalán olyan önkormányzatról, amely ténylegesen átadta volna a víziközmű vagyonát, és ezzel az ellátási felelősségét az államnak.   Folyosói hírek szerint három önkormányzati tulajdonú szolgáltató, amely már csak karnyújtásra (vagy annyira sem) van a felszámolási eljárástól, kap állami támogatást, de nem a meghirdetett integrációs program keretében. Erről azonban a jelen írás elkészültéig nem jelent meg semmilyen hivatalos értesítés, bár a 475/2022. (XI. 24.) Kormányrendelet

    Mi történik abban az esetben ha elmarad az állami integráció? Hogyan szűnik meg a víziközmű szolgáltató ?     (Vödörből vödörbe…)   Több polgármester is megkeresett az utóbbi időben azzal a kérdéssel, milyen következménnyel jár ha bármilyen oknál fogva nem csatlakoznak az állami integrációhoz?   Az állami integráció lehetőségét (így nevezi meg a folyamatot a Nemzeti Vízművek Zrt. az integrációról szóló ismeretetőjében “Gyakran ismételt kérdések” (továbbiakban úgyis, mint a “GYIK” [1] ) a Víziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) 2021. június 13-ai módosítása teremtette meg. Ezzel több korábbi írásomban is foglalkoztam [2] .,ezért ennek részletes ismertetésére most nem térek ki.   Szintén korábbi írásomban tértem ki arra [3] , hogy a Nemzeti Vízművek Zrt. (úgyis mint NV Zrt.) által meghirdetett program nem jogszabályi kötelezettség, hanem a Magyar Állam által tett polgári jogi ajánlat, amit itt röviden abban lehet összefoglalni, hogy amennyi