Dr. Szabó Iván

  Nem a rezsicsökkentés miatt van vízhiány. Ez egy hülyeség…   Nagyon morbid, de kevés dolog volt olyan jó hatással a víziközmű ágazatra, mint solymári vízhiány. Az ivóvízszolgáltatás hirtelen nemcsak slágertéma lett (vagy 100 különböző cikk jelent meg a témában, bár ahogy telik az idő egyre nagyobb ostobaságokat írnak), de állami szinten is megmozdult minden. Egymást érik az egyeztetések az államtitkári és miniszteri szinteken, hirtelen elemzések és a törvénytervezetek kerültek elő, hatalmas fejlesztési pénzekről suttognak. Politikai döntéshozók mennydörögnek, hogy most aztán már azonnal csinálni kell valamit! (Halleluja! Jó reggelt kívánok! Hát eddig hol tetszettek lenni?) Lám lám, milyen jó hatása van, ha olyan helyen van vízhiány, ahol sok gazdag és befolyásos ember lakik…. Azok az adatok az víziközmű szolgáltatásról, amelyeket gazdasági újságírók ma szenzációként tálalnak nem ma, nem tegnap születtek, hanem 2013 óta kb. minden évben ismertek voltak. Készített elemzést a MA

  Kis - közép-, és mikro-vállalkozások továbbra is kaphatnak olcsóbb lakossági villamos áramot: 2022. június 8-án megjelent a 203/2022. (VI.8.) Kormányrendelet módosítása, amely meghosszabbította a 670/2021. (XII.2.) Korm. rendelet hatályát 2022. november 1-ig. Ez a rendelet mondja ki, hogy a kis, közép és mikrovállalkozások (KKV-k)jogosultak az egyetemes szolgáltatási ár (lakossági ár) igénybevételére. Egészen pontosan: 1. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 50. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl, legfeljebb 2022. június 30. napjáig terjedő időszakra a villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet szerinti nem lakossági felhasználók esetében alkalmazandó árszabás szerint jogosult egyetemes szolgáltatóval határozott idejű villamosenergia-vásárlási szerződést kötni az a felhasználó, amely a) a koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedé

  Mi történik, ha bajba kerül a víziközmű szolgáltatás, avagy lehetnek-e újra vízműháborúk? (A közérdekű üzemeltetési jogviszony keletkezése és hatása a birtokviszonyokra)   Bevezetés Korábbi cikkemben [1] utaltam arra, hogy a víziközmű szolgáltatásban fennálló feszültségek 2022-ben tovább erősödhetnek: nevezetesen a 2021-ben már többszörösére növekedett energiaárak az orosz-ukrán háború hatására gyakorlatilag kigazdálkodatlanná válnak az önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltató cégeknek, mert a jelenlegi jogszabályok alapján az önkormányzati tulajdonú víziközműveknek nincs jogszabály adta lehetőségük arra, hogy az egyetemes szolgáltatás védőernyője alá meneküljenek a magas elektromos áramdíj elől. (Megjegyzem az állami szolgáltatóknak sem, de ezeknek nyilván nem kell a fizetésképtelenségétől tartani) Szintén egy korábbi cikkemben [2] utaltam arra, hogy ebből a helyzetből az egyedüli végleges megoldást a szektor államosítása jelentheti, amelynek részletes végrehajtási