Dr. Szabó Iván

  Mi történik, ha bajba kerül a víziközmű szolgáltatás, avagy lehetnek-e újra vízműháborúk? (A közérdekű üzemeltetési jogviszony keletkezése és hatása a birtokviszonyokra)   Bevezetés Korábbi cikkemben [1] utaltam arra, hogy a víziközmű szolgáltatásban fennálló feszültségek 2022-ben tovább erősödhetnek: nevezetesen a 2021-ben már többszörösére növekedett energiaárak az orosz-ukrán háború hatására gyakorlatilag kigazdálkodatlanná válnak az önkormányzati tulajdonú víziközmű szolgáltató cégeknek, mert a jelenlegi jogszabályok alapján az önkormányzati tulajdonú víziközműveknek nincs jogszabály adta lehetőségük arra, hogy az egyetemes szolgáltatás védőernyője alá meneküljenek a magas elektromos áramdíj elől. (Megjegyzem az állami szolgáltatóknak sem, de ezeknek nyilván nem kell a fizetésképtelenségétől tartani) Szintén egy korábbi cikkemben [2] utaltam arra, hogy ebből a helyzetből az egyedüli végleges megoldást a szektor államosítása jelentheti, amelynek részletes végrehajtási

  Zavaros vizek: a viziközmű szolgáltatás helyzete 2021-ben   (szubjektív helyzetkép)   Ha egy mondatban akarjuk összefoglalni azokat a történéseket, amelyek 2021-ben érintették a víziközmű ágazatot, akkor azt mondhatnánk, hogy az önkormányzati szolgáltatók ebben az évben sem kaptak segítséget, és bár kisebbeknek átmenetileg javult a pénzügyi helyzete a közműadó átstruktúrálásával, de ezt az év végére elszálló energiaárak valószínűleg elinflálták, viszont most már bárki lehet vízműigazgató, ha van tapasztalata és (bármilyen) diplomája. A 2022-es év nagyon sok önkormányzati tulajdonú víziközmű cég számára a „vízválasztó” lesz. Bátran mondhatjuk, hogy a víziközmű cégek és dolgozóik hősiesen állták a COVID okozta pandémiás helyzetet 2020 végén és 2021 első negyedévében. A magam részéről nem tudok olyan esetről, hogy a pandémiás karantén idején bárhol ellátási problémák léptek volna fel. (kapacitás problémák miatt viszont igen. A karantén ugyanakkor némileg át is alakította a b