Miért nincs vizem I

 

Miért nincs vizem?

 

1.

 

Az utóbbi időben egyre többen keresik meg Ügyvédi Irodánkat a víziközmű csatlakozások, és a közszolgáltatási szerződések problémájával. Vagyis inkább ennek az ellenkezőjével: a víziközmű szolgáltatók elzárkózásával a víz és csatorna- bekötések engedélyezésétől, vagy a közszolgáltatási szerződések megkötésétől.

 

Akik tudják, hogy volt némi közöm a Vízközmű törvény megalkotásához 2011—ben joggal vetik a szememre, hogy a Víziközmű törvényből azt olvassák ki, hogy ha a műszaki feltételek adottak, akkor a víziközművekhez való csatlakozás nemhogy lehetőség, de jogszabály által előírt kötelezettség is!

 

Ezzel szemben - főleg a budapesti agglomerációban, de az utóbbi időben vidéki szolgáltatóknál is  - egyre gyakrabban fordul elő, hogy az adott vízmű elzárkózik a közmű nyilatkozat megadásától, ezzel számos új otthonba költöző család életét keserítik meg.

 

Arra gondoltam tehát, hogy néhány közérthető, és egyértelmű cikkben körbejárom a problémát, hogy legalább támpontot adhassak az ügyfeleknek, hogy milyen irányba induljanak el ilyen probléma esetén.

 

1.)    Ha egyszer kötelező a csatlakozás a közműhálózatra, akkor miért nem kapok mégsem engedélyt? A Vízműnek nem az lenne az érdeke, hogy több fogyasztója legyen és fizesse a víz,- szennyvízdíjat?

 

De! Igen! Az lenne, csakhogy….Minden mindennel összefügg:

 

A Víziközmű törvény valóban előírja, hogy amennyiben az ingatlan úgy helyezkedik el, hogy a közműcsatlakozás megoldható (magyarul ott megy el a gerincvezeték a ház előtt stb.) akkor a tulajdonosnak rá kell (nem lehet, hanem kell!) kötnie a közművezetékre. Ez annyira így van, hogy ha  Vízmű felszólítása ellenére a tulajdonos ezt nem teszi meg önként 1 éven belül, akkor a Vízmű a Kormányhivatalhoz fordulhat, amely kikényszeríti a rácsatlakozást. A Kormányhivatalnak ilyenkor elég széles mérlegelési jogköre van abban a tekintetben, hogy a csatlakozást kikényszeríti-e, pl. megvizsgálja, hogy van- elmaradása a szolgáltatónak a csatlakozási arány vonatkozásában stb.

 

A lényeg, hogy a jogszabály születésekor még abba az irányba ment a Világ, hogy ha egyszer van lehetőség a víziközműhöz csatlakozni, akkor lehetőleg tegyék is meg, és ne bizonytalan eredetű kutakból vételezzék a vizet, de főleg házi ülepítőkbe tárolják a szennyvizet.

 

A törvény egyébként kimondja, hogy ha a bekötés műszaki feltételei teljesültek, a Szolgáltató a víziközmű rendszerhez csatlakozást, illetve a közszolgáltatási szerződés megkötését nem tagadhatja meg.

 

2.)    Akkor meg hogy tagadhatja meg mégis? (feltételezve, hogy a bekötés egyébként műszakilag rendben van)

 

1.)    a kapacitás

2.)    a fejlesztési hozzájárulás

 

 

A kapacitás, vagyis a „víziközmű rendszer teljesítőképességének mértéke” vonatkozásában vissza kell mennünk a Víziközmű törvény elejére.

 

A Víziközmű törvénynek vannak alapelvei. Az alapelvek olyanok, mint az Alkotmány, vagy az Alaptörvény, amikor már nincs mihez nyúlni, mert nem lehet a jogszabályból értelmezni a helyzetet, akkor ezekhez kell fordulnunk:

 

 A Víziközmű törvény egyik legfontosabb alapelve a „szolgáltató felelősség” alapelve, amely külön-külön is meghatározza a Vízművek felelősségét a két víziközmű ágazat: az ivóvíz-szolgáltatás és a szennyvízelvezetés vonatkozásában:

 

Ezek szerint a Vízműnek fogadnia kell a lakossági és nem lakossági igényeket DE! csak a víziközmű rendszer teljesítőképességének mértékéig!

 

Később ezt a rendelkezés megismétli a Törvény az 51. §-ában, amikor kimondja, hogy a Szolgáltató köteles a felhasználók részére szolgálatást nyújtani, de csak a rendszer teljesítő képességének mértékéig.

 

2011 és 2013 között a vízmű cégeknek – a Víziközmű törvény hatására – megtörtént egy erős integrációja, ami azt jelentette, hogy csak az kaphatott engedélyt a Hivataltól (Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal) amely megfelelő személyi és gazdasági feltételekkel rendelkezett ahhoz, hogy szolgáltatást nyújthasson. Ennek az eredményeként a 2010-ben még 400-450 körüli cégek száma 2019-re 40-42-re csökkent. Ugyanakkor éppen a budapesti agglomerációban sikerült több kisebb cégnek is életben maradni, amelyek éppen csak tudták teljesíteni az előírásokat.

 

Nem akarok itt most a víziközmű cégek problémáival foglalkozni, talán elég annyi, hogy a vízdíjak 2011-es befagyasztása, a munkaerő megnövekedett költségei, a fejlesztési források elapadása, és a legutóbbi időkig éppen a kis szolgáltatókat sújtó közművezeték adó miatt, a fejlesztések elmaradtak, vagyis nem épült megfelelő mennyiségű vezeték, átemelő, tisztító stb. (nem épült ki elég kapacitás)

 

Ezzel szemben a családvédelmi akcióterv keretében nyújtott építési és lakáshoz jutási kedvezmények (CSOK, babakötvény stb.) éppen ezen a területen okoztak robbanásszerű népességnövekedést. Számos vállalkozó ragadta meg a lehetőséget, és az új kedvezményekre alapozva kínált viszonylag elérhető áron, de még a Fővároshoz közel lakáshoz jutási lehetőséget fiatal családok számára.

 

Az agglomeráció kisebb vízmű cégei (szándékosan nem nevezem meg őket) nem tudnak lépést tartani a bekötések számának növekedésével. Ez tipikusan a szennyvízágazatban jelentkezik, de több helyen már az ivóvíz ellátásban is vannak problémák.

 

3.)    Nekünk van jogerős építési engedélyünk, és vízjogi létesítési, üzemeltetési engedélyünk is – mutatta a beruházó – akkor most minden rendben van ugye?

 

Nem biztos! Sokan abban a hiszemben élnek, hogy a jogerős építési engedély, és az elvi vízjogi engedély (ezt a nem a vízközmű szolgáltató, hanem a Katasztrófavédelem adja ki) már garancia…, de nem!  A víziközmű szolgáltató kapacitás hiányra hivatkozással megtagadhatja a közműnyilatkozat kiadását, ez pedig megakadályozza a lakhatási engedély (régi nevén a használatba vételi engedély ) kiadását.

 

A használatba vételi engedély hiányában viszont ugorhat a kedvezményes hitel stb. Új társasházi lakás vásárlása esetén érdemes a döntés előtt érdeklődni az érintett területen szolgáltató vízmű műszaki osztályán, hogy az adott beruházásnál rendben van-e minden?  Előfordulhat, hogy a beruházó kissé előre siet és ráköt a vízvezetékre vagy a csatornára, mielőtt még engedélyt kapna. Később ebből keserves problémák adódhatnak.

 

Gyakran előfordul, hogy a beruházó nem csak egyszerűen egy családi házat, vagy egy társasházat épít fel egy telken, hanem több épületet is magába foglaló lakóparkot épít fel. Ilyenkor nemcsak bekötéseket alakítja ki, de a teljes közmű rendszert is, amibe beletartozik a víziközmű rendszert is. A Víziközmű törvény előírja, hogy a víziközmű rendszert át kell adni a területileg illetékes önkormányzatnak, amely tulajdonába veszi (bevezeti a kataszteri nyilvántartásába), majd üzemeltetésre átadja az adott területen üzemeltető vízműnek. (A beruházó részéről ez egyébként adómentesen történik, ha ingyen adja át)

 

Ez így egyszerűnek tűnik, de a gyakorlatban hajmeresztő ügyek vannak! Előfordul, hogy az önkormányzat bármely oknál fogva nem veszi át a víziközművet (ezt egyébként nem teheti meg, létezik ugyanis egy olyan alapelv is, hogy ellátási felelőssé alapelve: ami azt jelenti, hogy az adott önkormányzatnak kötelessége gondoskodni az ivóvízellátásról, és a szennyvízelvezetésről). A múltban épültek olyan rendszerek, amelyek (főleg a szennyvíz vonatkozásában) önállóak voltak. Tipikusan ilyenek pl. a volt laktanyák helyén létesített lakóparkok, amelyeknek gyakran saját megoldásuk volt (vagy nem volt) a szennyvíztisztításra.

 

 

4. ) Mi van ezzel a fejlesztési hozzájárulás dologgal?

 

A víziközműfejlesztési hozzájárulás (VFH) a NEM lakossági felhasználókat terheli! (ezeket sem minden esetben, ahogy azt majd látni fogjuk a későbbiekben)

 

Alapvetően a VFH-t  kifejezetten szerződés alapján (tehát szerződés nélkül nem lehet VFH-t követelni) az adott felhasználási helyen kapacitás igénylése (víz és szennyvízkvóta), vagy annak bővítése érdekében lehet szedni. Igényelhető továbbá a vízminőség javítása érdekében is. A VHF-t, tehát új bekötés megelőzően és a ha már létezett bekötés akkor erre a bekötésre a kapacitás növelése érdekében szedhetik be a szolgáltatók.

 

Sok esetben az jelenti a problémát, hogy a nem lakossági felhasználók (cégek, vállalkozások stb.) esetében a közszolgáltatási szerződés addig nem is jön létre, ameddig a felhasználási helyen a nem lakássági felhasználó („közület”)  víziközmű kvótát meg nem váltotta.

 

5.)    Ki terhel tehát ez VFH?

 

Alapvetően tehát a lakossági felhasználót NEM.

 

Fontos tudni ugyanakkor, hogy a nem lakossági felhasználót SEM, ha új bekötés esetén (2017.VI. 23-óta!) ha az új bekötést továbbértékesítés céljából épített új lakások bekötésére kéri!

 

Magyarul, ha tipikusan egy ingatlanfejlesztő vállalkozás kifejezetten továbbértékesítésre szánt lakásokhoz kéri az új csatlakozást akkor nem lehet VFH-t kérni.

 

A törvény külön is kimondja, hogy a tipikusan lakossági igényeket szolgáló méretek esetében (ez ivóvízvezeték esetében 32 mm átmerőjű, szennyvíz esetében 160 mm átmerőjű vezeték bekötését jelenti) nem szabad VFH-t szedni.

 

Ez azt is jelenti, hogy ilyen méretek esetében akkor sem lehet VFH-t szedni, ha az adott bekötésre nem egy magánszemély, hanem pl kisebb családi vállalkozás kéri a bekötést (viszont ha később ez a mennyiség mégsem lenne elegendő, akkor a kapacitás növelésnél a nem lakossági felhasználótól már kérhetnek VFH-t) Ezeknél a méreteknél a vízmű azokat a díjakat sem követelheti, amelyet rendszerint egy bekötésénél szokott (pl. kiszállási díj, az óra felszerelésének díja stb.)

 

A probléma gyökere persze ott van, hogy a vízművek szorult anyagi helyzetükben a vízdíjon kívül megpróbálnak mindent (is) beszedni, ezért gyakran keverednek vitába a kivitelezőkkel abban a kérdésben, hogy az adott ingatlanon a bekötés után kell e VFH-t fizetni. Sajnos az is előfordul, hogy amennyiben a kivitelező rámutat, hogy a jogszabály szerint az az adott bekötés után nem kell VHF-t fizetni, hirtelen a vízmű arra a következtetésre jut, hogy az adott vezeték szakaszon nincs is elegendő kapacitása.

 

Ilyenkor jön az az eset, amikor a vízmű az ingatlan kivitelezőjére, a kivitelező a vízműre, vagy mindketten az önkormányzatra mutogatnak, a vevő pedig tehetetlenül áll a látszólag kulcsrakész ingatlanban, ahova közműnyilatkozat hiányában nem tud beköltözni, és ezzel  elveszti a nagy költségek mellett, és rengeteg utánjárással szerzett kedvezményeket és hiteleket, szerződésszegést követ el a már eladott régi lakása vonatkozásában, amit már át kellett volna adni az új tulajdonosnak, stb. stb.

 

A következő cikkekben arról fogok írni, hogy hogyan lehet jogilag kivédeni ha a vízmű indokolatlanul zárkózik el a bekötés engedélyezésétől, illetve ilyen esetben milyen eljárási szabályokat kell követni 2021. január 1-től, illetve hogy kihez, és milyen hatósághoz kell vagy érdemes fordulni?

 

2020.12.05.