Drasztikusan átalakul a közműadó, avagy mentőöv a kisebb vízműveknek, vagy csapás a nagy szolgáltatóknak?

 

 

Miközben a Világ az amerikai elnökválasztás és a koronavírus miatt előállt helyzetre figyelt, a háttérben rendkívül fontos változások körvonalazódnak a magyar víziközmű ipar jövőjét illetően.

 

A Parlement web lapján megjelent a korábban már előterjesztett a „Az ingatlanok közműcsatlakozásának elősegítése érdekében egyes törvények módosításáról” szóló T/13478 -as törvény javaslathoz kacsolódó módosító indítvány, amelyet a FIDESZ frakció számos tagja, elsősorban a Gazdasági Bizottság elnöke: Bánki Erik jegyez, aki annak idején magának a „Viziközmű szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beterjesztője is volt.

 

Akit érdekel, a link itt tekinthető meg:

 

ttps://www.parlament.hu/web/guest/folyamatban-levo-torvenyjavaslatok?p_p_id=hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8&p_p_lifecycle=1&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_auth=LtIptKz9&_hu_parlament_cms_pair_portlet_PairProxy_INSTANCE_9xd2Wc9jP4z8_pairAction=%2Finternet%2Fcplsql%2Fogy_irom.irom_madat%3Fp_ckl%3D41%26p_izon%3D13478%26p_alsz%3D3

 

A törvényjavaslat érdekessége, hogy nem is a Vksztv.-t módosítja, hanem a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvényt, annak is az egyik legfontosabb rendelkezését az adó alapjáról szóló 5.§-t teljesen újra-szabályozza az alábbiak szerint:

 

1) Az adó alapja – az (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza.

 

(2) A víziközmű közművezeték adójának adóalapja – külön-külön ivóvíz-törzshálózatra és szennyvíz-törzshálózatra vetített – közművezeték nyomvonalának (3) bekezdés szerint korrigált hossza méterben.

 

(3)              A (2) bekezdés szerinti korrigált hossz az (1) bekezdés szerint meghatározott közművezeték hossz és alábbi korrekciós tényező szorzata, ahol a korrekciós tényező

a)          0,35, ha az adóalany ellátási területén a tárgyévet megelőző évben értékesített ivóvíz vagy elvezetett szennyvíz köbméterben számított mennyiségének 1 kilométer közművezetékre vonatkoztatott hányadosa (a továbbiakban: Hányados) 0–6 500,

b) 0,70, ha a Hányados 6 501–8 000,

c) 1,00, ha a Hányados 8 001–9 000,

d) 1,50, ha a Hányados 9 001–10 000,

e) 2,00, ha a Hányados 10 001–11 000,

f) 2,50, ha a Hányados 11 001–12 000,

g) 3,50, ha a Hányados 12 001–13 000,

h) 4,50, ha a Hányados 13 001 vagy feletti.

 

(4) Az adóalany egy nyomvonalon lévő, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több

közművezetékét egy közművezetéknek kell tekinteni.”

 

A közművezeték adó nemcsak az egyik, de a legnagyobb problémája volt a nehéz helyzetben lévő magyar víziközmű szektornak, nagyjából az közművezeték adó törvény elfogadásának napjától kezdve.

 

Bár a törvényjavaslat indoklása szerint az adó „átstukturálása azonnali intézkedést követel”, valójában a szakma már nyolc éve könyörög az intézkedésekért ebben a témában.

 

Most azonban úgy tűnik, hogy néhány vízműves szeme nevet, néhánynak viszont sír…

 

A közműadó bevezetése annak idején a kormányzati kommunikáció szerint ideiglenes jelleggel történt, a gazdasági stabilitás érdekében, amely egyébként sikerrel is járt.

 

 Az adóknak ugyanakkor megvan az a kellemetlen tulajdonsága, hogy ha már egyszer bevezetésre kerültek, akkor a bürokraták előszeretettel tervezik be ezeket a bevételeket a következő évre is, ezért nagyon nehéz tőlük megszabadulni.

 

Ténykérdés, és számtalan alkalommal elhangzott, hogy a közműadó a víziközmű szolgáltatókra nemcsak igazságtalan, de teljesen irracionális terhet rótt. Ráadásul éppen azokat a szolgáltatókat sújtotta legjobban, melyek a kis számú fogyasztót voltak kénytelenek hosszabb szakaszokon ellátni. (Triviális példája ennek az alföldi tanyavilág, ahol  -az egészséges ívóvízhez fűződő alkotmányos jog alapján – a szolgáltató kénytelen volt hosszú szakaszon az egyébként is keveset fogyasztó, apró településeken is kiépíteni a hálózatot, amelyért az állam ráadásul nagyobb közműadóval is büntette).

 

A szolgáltatók számtalanszor hangoztatták, hogy víziközmű szolgáltatók által megfizetett közműadó nagyságrendje eltörpül a szolgáltatókra ezzel rótt mellett, ezért a legjobb megoldást az adónem teljes kivezetése jelentette volna.

 

Alternatív megoldásként már több alkalommal felmerült az adó alapjának megváltoztatása, úgy hogy annak alapját a tényleges felhasználói helyek száma, vagy az árbevétel képezze. Világos, hogy ebben az esetben viszont a két legnagyobb fővárosi szolgáltató, a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. „vitték volna el a balhét”.  Folyosói pletykák szerint ezt eddig Tarlós István volt főpolgármester akadályozta meg Haranghy Csaba a Fővárosi Vízművek Zrt. ikonikus vezérigazgatójának közbenjárására.

 

A helyzet azonban megváltozott, Haranghy még 2019 márciusában váratlanul távozott a Vízművek éléről, majd 2019 őszén a Főváros, és ezzel a Vízművek is ellenzéki irányítás alá került.

 

A közműadó átalakításának másik nagy vesztese a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. pedig még mindig a Veolia francia óriás vállalat irányítása alatt van, igaz már csak két évig.

 

A korrektség nevében meg kell említeni viszont, hogy információim szerint szintén a közműadó egyik vesztesének számít a Debreceni Vízmű is, amelynek pénzügyi egyensúlyát a szintén legendás, ma már részben visszavonult Ányos József éppen úgy tartotta meg, hogy nem engedte a vízművet túlnőni a városon, és ezzel elkerülte az integrációból eredő többletköltségeket.

 

Amint látható a jelenlegi módosítás szerint az adó alapját továbbra is a közművezeték hossza jelenti, de az korrigálásra kerül egy hányadossal, amit az előző évben értékesített víz, és szennyvízmennyiség alapján kell egy kilométer közművezetékre kiszámolni, úgy hogy kezelt vezetékszakasz és értékesített víz szennyvízmennyiség hányadosát meg kell szorozni egy korrekciós tényezővel, amely a hányados növekedésével arányosan nő 0.35- től egészen 4.5-ig. Ebből nyilván az következik, hogy minél magasabb az adott szolgáltatási területen értékesített mennyiség, és minél kisebb a vezetékszakasz, annál magasabb az adó mértéke. (az adó mértéke továbbra is az adóalap minden megkezdett métere után 125,-Ft), így az adó vesztesei elsősorban a fővárosi cégek, amelyek arányosan kisebb vezetékszakaszon nagyobb mennyiségű ivóvizet, illetve szennyvizet szolgáltatnak.

 

Több kérdés merül fel a törvényjavaslat elfogadása esetén:

 

Vajon hogyan fog reagálni a Fővárosi Önkormányzat az egyik legsikeresebb cég a Fővárosi Vízművek Zrt. terheinek ilyen mértékű növekedésére, főleg hogy az ellenzéki politikusok a sajtón keresztül maguk is többször kardoskodtak a közműadó igazságosabbá tétele mellett?

 

Hogyan fog reagálni az adóterhek növekedésére a Veolia (amely nem mellesleg a napokban vette meg legnagyobb konkurenciáját a SUEZ-t), hiszen a külföldi privatizációs szerződések (amíg voltak ilyenek) mindig tartalmaznak ugyanis egy kártérítési kitételt, és elállási jogot ilyen jellegű törvénymódosítások esetére?

 

Megoldást jelenthet-e mindez a kisebb szolgáltatóknak, vagy későn érkezik a segítség?

 

Vajon remélheti-e a víziközmű iparág, hogy ha az adó legalább ezek után, az annyira hiányzó rekonstrukciós munkák finanszírozására kerüljön visszafordításra?

 

Budapest, 2020.10.07.