kidolgozott tételsor nukleáris szakjogászoknak

Tételsor

közműjog

1.)    Határolja el a vízgazdálkodás és a víziközmű jog fogalmát? Mit értünk vízkormányzás alatt?

Vízgazdálkodás: A természet vízháztartásának a társadalom szükségleteivel való optimális összehangolására irányuló tervszerű tudományos, műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység; a vizek hasznosítása, hasznosítási lehetőségeinek megőrzése, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés.

Vízkormányzás: A víz célzott irányítása árkok, belvízcsatornák között, továbbá a vízvisszatartása, majd továbbvezetése (magyar definició)

a nemzetközi definició ennél jóval összetettebb: kinek, mikor milyen joga van a vízhez!

víziközmű jog: kifejezetten a vezetékes ivóvízellátással és szennyvízelvezetéssel kapcsolatos joganyagok öszessége, melynek kódex jellegű szabályozás a víziközmű törvény

2.)    Beszéljen röviden víziközművek integrációjának és a szegmentációjának kérdéséről az 1945-től napjainkig tartó időszakban

Itt mesélni kell!  Annyit kérek, hogy

II. Világháború után – szegmentált, fejletlen hálózta

Szocializmus – elindul az integráció 1964. évi IV. törvény (!) a Vízügyről – 33 szolgáltató van

Rendszerváltás – az önkormányzatok megkapják a vízműveket – megint szegmentáció

2011. évi CCIX. törvény: alapelv lesz az integráció – ma kb 40 szolgáltató van

3.)    Ismertesse milyen körülmények tették szükségessé a Víziközmű törvény megalkotását

2011

•       közel 400 szolgáltató;

Tágra nyílt közműolló

•       A víziközművek vegyesen az állam, a települési önkormányzat, vagy magántulajdonban álló gazdasági társaságok tulajdonában állnak;

•       Nincs tehát ágazati szintű jogszabály, mint más kiemelt közszolgáltatások esetében (villamos energia, gáz), amely a szolgáltatók működésnek jogi és gazdasági kereteit szabályozta volna

kis cégek nem életképesek, mert nincs meg az optimális üzemméret

4.)    Melyek a Víziközmű szolgáltatásról szóló törvény alapelvei és mit jelent a sorrendiség alapelve?

-             természeti erőforrások kíméletének elve;

-          ellátásbiztonság elve;

-          ellátási felelősség elve;

-          szolgáltatói felelősség elve;

-          szennyező fizet elve;

-          regionalitás elve; -> integráció alapja

-          szolidaritás elve;

-          költségmegtérülés elve;

-          legkisebb költség elve;

-          víziközművek együttműködtetésének elve;

-          keresztfinanszírozás tilalmának elve

(elég ha 4-5 eszetekbe jut)

sorrendiség elve: amelyik előbb van a törvényben az a fontosabb tehát ha ütköznek az alapelvek akkor azt kell alkalmazni, ami előrébb van a törvényben:

pl a természeti erőforrások védelmének elve fontosabb mint a költségmegtérülés elve

5.)    Ismertesse a természeti erőforrások alapelvét, az ellátásbiztonság, és az ellátási felelősség alapelvét!

 törvény

6.)    Mi jelent „fenntartható fejlődés” fogalma és hol érvényesül ez a víziközmű szolgáltatásban?

olyan fejlődési folyamat (földeké, városoké, termelési folyamatoké, társadalmaké stb.), ami „kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket”

Egyesült Nemzetek Szervezetének 1987-es Brundtland-jelentésében szerepelt.

Brundtland jelentés: Gro Harlem Brundtland `80-as évek közepén az ENSZ Környezetvédelmi és Fejlődési Világbizottságának (röviden: Brundtland-bizottság) elnöke, ahol kialakított egy részletes politikai tervet a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban. A bizottság a zárójelentését, amit röviden Brundtland-jelentésnek neveznek, 1987-ben hoztak nyilvánosságra „Közös jövőnk” (Our common future) címmel

Integrációs alapelvek:

f) a regionalitás elve: ha - a felhasználók érdekeire figyelemmel - a víziközmű létrehozása vagy fejlesztése esetében műszaki és gazdaságossági szempontból az egybefüggő, több településre kiterjedő víziközmű-rendszer megvalósítása az ésszerűbb megoldása az elkülönült víziközmű-rendszerekre alapozott változattal szemben, akkor az egybefüggő víziközmű-rendszer kialakítását kell előnyben részesíteni,

j) a víziközművek együttműködtetésének elve: ha egy adott területen az ellátásért felelős azonos, akkor a víziközmű-szolgáltatás általa történő megszervezésénél - az Európai Unió működéséről szóló szerződés versenyszabályainak sérelme nélkül - törekedhet arra, hogy a víziközmű-szolgáltatási ágazati tevékenységet ugyanazon víziközmű-szolgáltató lássa el

7.)    Mi a víziközmű és mi nem az?

•       20. víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely

a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy

b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését

Pl. a szennyvíztisztító az víziközmű, de a lajtoskocsi nem az (viszont működtető eszköz)

8.)    Milyen lehetősége van egy víziközmű szolgáltatónak korlátozni, vagy felfüggeszteni a szolgáltatást?

58. § (1) *  A víziközmű-szolgáltató a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett a víziközmű-szolgáltatás korlátozása, illetve felfüggesztése körében az alábbi intézkedések megtételére jogosult:

a) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja,

b) az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el,

c) lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja,

d) előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a felhasználóval megállapodott, vagy

e) nem lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közszolgáltatási szerződést felmondhatja.

(3) A víziközmű-szolgáltató az alábbi feltételek együttes fennállása esetében jogosult az (1) bekezdés szerinti intézkedések megtételére:

a) *  a lakossági felhasználó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett vagy az 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módot választó elkülönített vízhasználó hitelesítéssel nem rendelkező mellékvízmérőt működtet, valamint ha az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon nem teszi lehetővé a mellékvízmérő leolvasását,

b) * 

c) *  a víziközmű-szolgáltató a felhasználót az (1) bekezdésben meghatározott következmények kilátásba helyezésével fizetési kötelezettsége teljesítésére a (4) bekezdésben foglaltak szerint legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólításban a szociálisan rászoruló felhasználó figyelmét felhívta az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján őt megillető kedvezményekre, valamint

d) *  a felhasználási hely fekvése szerint illetékes népegészségügyi szervet a (4) bekezdésben foglaltak szerint értesítette.

(Szennyvizet nem lehet!)

9.)    Ismertesse röviden, hogy milyen vízjogi engedélyezési eljárások érintik a Paks II beruházást!

1.       Az elvi vízjogi engedély

Az opcionálisnak tekinthető elvi vízjogi engedély a tervezési életciklus fázisához kapcsolódik, melyben lehetőség nyílik a különböző műszaki megoldások megjelölésére, továbbá a tevékenység során tervezett vízhasználat jellemzőinek előzetes engedélyeztetésére. Az eljárás alapvetően a vízhasználat, valamint a vízlétesítmények tervezéséhez nyújt támpontot a lehetséges műszaki megoldások rögzítésével, a vízhasználatra vonatkozó adatok és feltételek meghatározásával (melynek kapcsán az illetékes hatóság a saját álláspontját is kifejti az általa

kibocsájtott engedélyben vagy annak elutasítását tartalmazó határozatában).

2.      Vízjogi létesítési engedély

A vízjogi létesítési engedély a vízlétesítmény megépítésére jogosítja fel az Engedélyest. A vízjogi

létesítési engedély a létesítési engedélyek egyik típusa (a nukleáris biztonsági engedély, a

villamosenergia-ipari engedély, a rendszer-rendszerelem szintű engedélyek és az építési-

használatbavételi engedélyek mellett).

3.      Vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárás

Ez az engedélytípus már az üzembe helyezési engedélyek típusai közé tartozik. A 72/1996 (V.22.)

Korm.rendelet 5.§ (1) bekezdése alapján a vízlétesítmény használatba vétele és a vízhasználat

gyakorlása az ún. vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. Ebből következik, hogy az új blokkok létesítésének engedélyeztetése során a vízjogi üzemeltetési engedélyt már az üzembe

helyezés életciklus fázis megkezdését megelőzően be kell szereznie az Engedélyesnek.

10.)  Ismertesse a közszolgáltatási szerződések fogalmát (szűkebb és tágabb meghatározás), valamint a Polgári Törvénykönyv erre vonatkozó rendelkezéseit!

•       Legtágabb: a közszolgáltatások felölik mindazon szolgáltatásokat, amelyeket az állam nyújt az állampolgároknak (jogalanyoknak), így e körbe tartozik a törvényhozás, az igazságszolgáltatás, és a bűnüldöző tevékenység is

•       Szűkebb: közszolgáltatás mindazon – állami vagy magánszemélyek által nyújtott szolgáltatás –, amely a lakosok széles körének nyújt valamilyen ellátást, és nem minősül az állam egyoldalú, közhatalmi aktusának.

•       Legszűkebb: csak azon tevékenységeket tekintik közszolgáltatásnak, amelyek esetében a szolgáltató – jelen esetben közvetve vagy közvetlenül az állam – tényleges, személyes jellegű szolgáltatást nyújt, s nem valamely termék vagy termékcsoport megszerzéséhez nyújt jellemzően pénzbeli támogatást.

•       Közös elem a megközelítésekben: a közhatalmi igazgatás területein csak szűkebb körben alkalmazhatóak a piaci szabályok

•       Nincs egységes definíció

Ptk. 6:256. § [Közszolgáltatási szerződés]

•       (1) Közszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó díj fizetésére köteles.

•       (2) A szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli.

(           A felhasználó a díjat havonta, utólag köteles megfizetni

11.) Ismertesse az ÁGÉSZ fogalmát, valamint az erre vonatkozó EU szabályozást!

•       Általános gazdasági érdekű szolgáltatás (ÁGÉSZ) – Európai Unió Működéséről szóló szerződés (106. cikk (2): Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak a Szerződések szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes az Unió érdekeivel.)

ÁGÉSZ fogalma: Az általános érdekű szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyeket a tagállami hatóságok közszolgáltatásnak minősítenek, és amelyekre ezért meghatározott közszolgáltatási kötelezettségek vonatkoznak. Az állam és a magánszektor egyaránt nyújthat ilyen szolgáltatásokat

12.)  Ismertesse az önkormányzati hulladékgazdálkodási közszolgáltatási jogviszony alanyait, és jellemezze szerződéses kapcsolatukat.

13.) Hulladék gazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapvető rendelkezései

a közszolgáltató kötelességeként meg kell határozni:

•       a közszolgáltatás folyamatos és teljes körű ellátását;

•        a közszolgáltatás meghatározott rendszer, módszer és gyakoriság szerinti teljesítését, ideértve az évenkénti lomtalanítás és az elkülönített gyűjtés teljesítését is, ha a települési önkormányzat rendelete ezt előírja;

a környezetvédelmi hatóság által meghatározott minősítési osztály szerinti követelmények biztosítását, és a minősítési engedély hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés hatályosságának ideje alatti folyamatos meglétét;

•       A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben a települési önkormányzat kötelességeként meg kell határozni:

 a közszolgáltatás hatékony és folyamatos ellátásához a közszolgáltató számára szükséges információk szolgáltatását,

 a közszolgáltatás körébe nem tartozó hulladékgazdálkodási tevékenységek közszolgáltatással történő összehangolásának elősegítését;

•       a települési igények kielégítésére alkalmas hulladék gyűjtésére, szállítására, kezelésére szolgáló helyek és létesítmények meghatározását; valamint

a közszolgáltató kizárólagos közszolgáltatási jogának biztosítását az önkormányzati tulajdonban lévő hulladékgazdálkodási létesítmények vonatkozásában

14.) Ismertesse a távhőszolgáltatási közszolgáltatási szerződés alanyait:

Szolgáltató

lakossági nem lakossági (lásd még a 15.)

15.) Ismertesse mit értünk a távhőszolgáltatásban szerződéskötési kötelezettség alatt?

•       A távhőszolgáltatót a lakossági felhasználóval általános közszolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli. Az általános közszolgáltatási szerződés létrejöhet a távhő hőközponti (hőfogadó állomási) vagy épületrészenkénti mérés szerinti szolgáltatására.

•       (2) Az általános közszolgáltatási szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó vagy az e törvényben meghatározott esetekben a díjfizető a távhőszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetésére köteles.

Az egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közszolgáltatási szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésér

16.) Távhő köszszolgáltatási szerződés felmondásának esetei

•       szerződés határozatlan időre szól. Az egyedi közszolgáltatási - határozott időtartamra szól.

•       felhasználó 30 napos felmondási időpontra mondhatja fel,

•        ha együttes feltételként:

•       felmondáshoz a távhővel ellátott épület tulajdonosi közössége az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös szavazattöbbségű határozatával hozzájárul és az épületben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más hőellátást valósít meg;

•        a szerződés felmondása nem okoz jelentős kárt más számára, és nem korlátozza mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait;

•       viseli azokat a költségeket, amelyek a felhasználói berendezéseknek a felmondás következtében szükséges műszaki átalakításával merülnek fel;

a szerződés felmondását a meglévő rendszer műszaki megoldása lehetővé teszi és a felmondás nem ütközik egyéb jogszabályba

(Nem kell szó szerint visszamondani csak az aláhúzott lényegét)

17.) Ismertesse az egyetemes szolgáltatási szerződés fogalmát a földgázellátás esetében

•       Az általános közszolgáltatási szerződés alapján a távhőszolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó vagy az e törvényben meghatározott esetekben a díjfizető a távhőszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetésére köteles.

•       Az egyéb felhasználó és a távhőszolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi közszolgáltatási szerződést köt a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatására, illetőleg ellenértékének megfizetésére.

18.) Kit tekintünk a törvény értelmében egyetemes szolgáltatónak a földgázellátás esetében?

19.) A földgáz egyetemes szolgáltatási szerződés legfontosabb rendelkezései

•       A közszolgáltatási szerződés felmondását írásban kell közölni. a távhőszolgáltató értesíti a felhasználót, a díjfizetőt és a távhővel ellátott ingatlan tulajdonosát.

•       Eltérő megállapodás hiányában a felmondás kiterjed mind a fűtési célú hőszolgáltatás, mind a használati melegvíz célú szolgáltatás megszüntetésére.

távhőszolgáltató jogosult és köteles a felhasználási helyen lévő szolgáltatói berendezéseket, valamint a tulajdonát képező hőközpontot leszerelni, és az annak folytán megüresedő helyiséget, illetve helyiségeket az épülettulajdonos rendelkezésére bocsátani, kivéve, ha a szolgáltató a szolgáltatói berendezésekkel, illetőleg a hőközpontból más felhasználó távhőigényét továbbra is kielégíti

20.) Ismertesse az egyetemes szolgáltatás fogalmát a villamos-energia ellátás szempontjából

Egyetemes szolgáltatás: a villamosenergia-kereskedelem körébe tartozó sajátos villamosenergia-értékesítési mód, amely Magyarország területén bárhol, meghatározott minőségben a jogosult felhasználó számára méltányos, összehasonlítható, átlátható ár ellenében igénybe vehető

21.) Mit jelent a szerződéskötési kötelezettség a villamosenergia esetében?

Az egyetemes szolgáltatót e törvény szerinti feltételekkel az egyetemes szolgáltatás vonatkozásában villamosenergia-értékesítési és szerződéskötési kötelezettség terheli, az erre jogosult felhasználó tekintetében a felhasználó külön jogszabályban meghatározott módon bejelentett szándéka esetén (szolgáltatási területen elhelyezkedő felhasználási hely)

22.) A villamosenergia vásárlási szerződés alapvető rendelkezései

•      aa szerződő felek megnevezése, ,

•       a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja,

•      a nyújtott szolgáltatások megnevezése,

 a szolgáltatásnak a szerződés megkötésekor érvényes ára,

•       ügyfélszolgálatának elérhetősége,

•      a szerződés időtartama, a szerződés feltételei, valamint az igénybe vett szolgáltatások, illetőleg a szerződés meghosszabbításának, megszüntetésének, felmondásának feltételei,

•       a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei, különös tekintettel a szolgáltatásból való kikapcsolás részletes feltételeire,

•      a felhasználói, illetve lakossági fogyasztói panasz benyújtásának és ügyintézésének

a külön díj ellenében végezhető szolgáltatások megnevezése és feltételei, ha az egyetemes szolgáltató, illetve a kereskedő ilyet biztosít

annak a hálózati engedélyesnek a megnevezése, székhelye, amely hálózatához a felhasználó közvetve vagy közvetlenül csatlakozik, 

a felhasználási hely, valamint elszámolási pont megjelölése,

az igénybe venni kívánt, szerződött villamos energia mennyisége  és

az elszámolási és számlázási időszakok, továbbá a számlázás és a számla kiegyenlítésének módja és feltételei

(Pédálózó jelleggel kérem, nagyjából a felét soroljárok fel)

23.) Ismertesse a MAVIR szerepét a villamos energia ellátás vonatkozásában

Ezzel a tétellel kapcsolatban a következőket kérem kb elmondani:

-          mi a MAVIR jelentése? (Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zártkörűen Működő Részvénytársaság )

-          mi a MAVIR rendeltetése? (A MAVIR – mint az átviteli hálózat tulajdonosa – felelős az átviteli hálózat folyamatos működtetéséért és fejlesztéséért. Összehangolja a magyar villamosenergia-rendszer és a szomszédos hálózatok működését (export-import). A rendszerirányítás feladata az országos energiarendszer teljesítmény-egyensúlyának fenntartása, a mérlegkörök tervektől való eltéréseinek kiegyenlítése. Ehhez meghatározza a szükséges tartalékokat, a szabályozás számára lekötött teljesítményeket. Elkészíti a hálózatfejlesztési stratégiát és javaslatot tesz az erőműpark fejlesztésére.

A MAVIR jelentős szerepet játszik a piacszervezés területén, folyamatosan nyomon követi és alkalmazza a jogszabályi környezetet változását. A rendszerirányító alapította és működteti a magyar villamosenergia-tőzsdét (HUPX).

(Az aláhúzott szavakat kérem majd a vizsgán!)

24.) Villamos energetikai szempontból röviden foglalja össze a PAKSI és PAKSII jelentőségét nemzetgazdasági szempontból:

Erre a tételre nincs konkrét válasz, nagy valószínűséggel Ti mint gyakorlati szakemberek sokkal többet tudtok erről elmondani mint az egyetemi oktatók. Tessék utána nézni a neten, és felhívni egymást megbeszélni. Azt gondolom, hogy aki erre a kurzusra járt, annak minimum 10 perecet tudni kell beszélni a témáról. Arra készüljetek, hogy bármit húztok, ezt a tételt mindig szóba fogom hozni, elvégre ez lenne az egész kurzus lényege.