Jogszabályváltozások a PRÁNANADI-val kapcsolatban

A Magyar Közlöny 2019. évi 206. számában 2019. december 17-én jelent meg a „2019. évi CXI. törvényegyes törvényeknek az egészségügyi A szolgáltatások fejlesztésével, valamint a bizonytalan minőségű, tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatók tevékenységének visszaszorításával összefüggő módosításáról” szóló törvény. (továbbiakban: a „Módosítás”)

A törvény rendelkezései 2020. január 1-én lépnek hatályba ettől kezdve kell alkalmazni őket), egyes rendelkezések (ilyen a Büntető Törvénykönyv módosítása is) a törvény kihirdetését követő 60. napon lépnek hatályba. Ez azt jelenti, hogy ezek a rendelkezések 2020. február 15-én lépnek hatályba, tehát ettől kezdve kell alkalmazni őket.

A Módosítás kapcsán számos tévhit terjedt el, ezért szükségesnek láttuk, hogy áttekintsük milyen befolyással lehet mindazokra, akik a PRÁNANADI-val foglalkoznak.

1.)    A Módosítás mely rendelkezései érinthetik a PRÁNANADIT?

A Módosítás rendelkezései megvizsgálva megállapíthatjuk, hogy abból a PRÁNANADI-ra releváns két rendelkezés lehet (A jogszabály nagy része a gyógyszertárakkal, és a gyógyszerekkel, valamint a felsőoktatásban kiállított oklevelekkel foglalkozik)

A jogszabály 5. cím, 13. §-a módosítja a Büntető Törvénykönyvről (továbbiakban: a Btk.) szóló 2012. évi C. törvény 187. § (kuruzslás) az alábbiak szerint: A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

13. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 187. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:„

(1) Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen

a) az orvosi gyakorlat,

b) az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy

c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárásokkörébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

A Módosítás új bűncselekményt iktat a Btk.-ba a 343/A.§-al az „Oktatással összefüggő jogosultalan tevékenységet” a következők szerint:

14. § A Btk. a 343. §-t követően a következő alcímmel és 343/A. §-sal egészül ki:„

Oktatással összefüggő jogosulatlan tevékenység

343/A. § (1) Aki

a) felsőoktatásban megszerezhető szakképzettséget igazoló oklevéllel vagy iskolarendszeren kívüli képzésben, illetve iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal összetéveszthető okiratot állít ki, vagy

b) a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott vagy azzal összetéveszthető

ba) szakképzettséget igazoló oklevelet

bb) tudományos fokozatot,

bc) címet vagy

bd) rövidítést

jogosulatlanul adományoz,

vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követi el, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Megvizsgáltuk a PRÁNANADI tanfolyamokon kiállított okleveleket, és azok semmilyen módon nem ellenététesek a törvénnyel.  

A nadis oklevelek nem összetéveszthető-ek semmilyen állami oklevéllel, és nem adnak semmilyen tudományos fokozatot vagy címet (a „mester” cím Magyarországon nem használatos a tudományos életben, legfeljebb annak angol változatát a MASTER-t használják). Sőt a PRÁNANADI rendszerében kiadott okleveken feltüntetésre kerül, hogy azok kezelői tevékenységre nem adnak lehetőséget.

Az alábbiakban két szempont szerint fogjuk megvizsgálni a Módosítást:

1.)    a PRÁNANADI – mint természetgyógyászati technikát illetően

2.)    a PRÁNANADI – mint elsajátított tan, oktatási forma (tanfolyamok)

Először a PRÁNANADI, mint nem alkalmazott nem konvencionális eljárás, természetgyógyászati módszert vizsgáljuk meg:

2.) Mi módosult a korábbi állapotokhoz képes?

Álláspontunk szerint szinte semmilyen lényeges változás nem történt a korábbiakhoz képest, csupán a  - közelmúlt botrányai miatt – a jogszabály már pontosabban fogalmaz a jogosulatlan természetgyógyászati tevékenységgel kapcsolatban.

A „kuruzslás” törvényi tényállása 2020. február 16-ig a következő volt:

187. § (1) Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen az orvosi gyakorlat körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.  

(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a kuruzslást az orvosi gyakorlatra jogosultság színlelésével követik el.

(3) E § alkalmazásában orvosi gyakorlatra jogosult az,

a) akinek hazai egyetemen szerzett általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van,

b) akinek külföldi egyetemen szerzett és honosított, egyenértékűségi záradékkal ellátott általános orvosi vagy fogorvosi oklevele van,

c) a külföldi állampolgár, aki engedély alapján oklevelének honosítása nélkül fejthet ki orvosi tevékenységet,

feltéve, hogy nem áll az orvosi tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

(4) A kuruzslás elkövetőjével szemben kitiltásnak is helye van.

Ehhez képest az új törvényi tényállás a következőket tartalmazza (2020. február 16-tól):

187. § (1)   Aki ellenszolgáltatásért vagy rendszeresen    

a) az orvosi gyakorlat,

b) az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat vagy

c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások

körébe tartozó tevékenységet jogosulatlanul fejt ki, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Láthatjuk tehát, hogy a jogszabályhely két új elemmel egészült ki az egyik: „b) az egészségügyi szakképesítéshez kötött pszichoterápiás gyakorlat”, a másik a c) a nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységek engedély nélküli kifejtése (ellenértékért, vagy rendszeresen)

3.)    Kikre vonatkozik a jogszabály?

Ahhoz, hogy valakinél egyáltalán felmerüljön a cselekmény elkövetésének gyanúja, ahhoz két feltétel szükséges:

a.)    ellenértéket kérjen érte:

Tehát ehhez nem szükséges, hogy több alkalommal előforduljon, elkövetheti az is, aki kizárólag egy alkalommal kért ellenértéket ilyen tevékenységért. Tehát ha az illető életében egyszer ellenértéket kért valakitől! Az ellenértéknél nem csak a pénz jöhet szóba! Ellenérték lehet bármilyen természetbeni juttatás (pl. kiló krumpli, de az is, hogy lemegyek neked a boltba egy kiló krumpliért! Ellenérték lehet, ha cserébe valamilyen szívességet kér az ember, pl. segítesz nekem cserébe valamiben). Az ellenértéket az elkövető nemcsak magának, hanem másoknak is kérheti! Pl. segítek neked, ha támogatod ezt és ezt az Alapítványt stb.

b.)    rendszeresen

Ez azt jelenti, hogy ha valaki soha életében nem kért semmit az ilyen tevékenységért, de azt rendszeresen végzi mondjuk szeretetből szívjóságból stb. Az, hogy mit tekintünk „rendszeresnek” az bírói mérlegelés tárgya. A gyakorlatban a 3-nál több alkalmat tekintjük rendszeresnek, de jelentősége van a köztes időnek. Nem tekinthető rendszeresnek pl. ha valaki negyven év alatt négy alkalommal tíz évenként követte el a cselekményt, de lehet rendszeres az elkövetés ha valaki évente egy alkalommal követi el (pl. évente gy nagy kezelést tart stb.)

Természetesen nem lehet elkövetni a bűncselekményt, ha valaki saját magán folytat bármilyen tevékenységet!

4.)    Hogyan lehet elkövetni a bűncselekményt?

Amint láthatjuk az engedélyhez kötött tevékenység kifejtése az elkövetési magatartás.

Az engedély nélküli orvosi tevékenységet és az engedély nélkül végzett nem-konvencionális gyógyító és természetgyógyászati eljárások körébe tartozó tevékenységeket itt összevontan tárgyaljuk, mert ellentétben a közhiedelemmel lényegében semmilyen lényeges változás nem történt

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 104. § (1) bekezdése határozza meg a nem-konvencionális eljárás fogalmát. Ezen bekezdés értelmében a nem-konvencionális eljárás egy olyan gyógyító és életminőségjavító eljárás, amelynek célja az egészségi állapot kedvező befolyásolása, a betegségek megelőzése, valamint az egészséget veszélyeztető, illetve károsító tényezőkkel szembeni védekezés lehetővé tétele.

Továbbá az Eütv. 104. § (2) bekezdése a következőt rögzíti:

„104. § (2) A nem-konvencionális eljárások az egészség és betegség eltérő szemléletén, a konvencionális, természettudományosan megalapozott eljárásoktól eltérő megközelítésből eredő módszereken alapulnak, amelyek – a külön jogszabályban foglaltak szerint - a konvencionális gyógyítási módszereket kiegészítő, helyettesítő, továbbá életmódjavító eljárások. Nem-konvencionális eljárás helyettesítő eljárásként csak orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható.”

A természetgyógyászati tevékenységről szóló 40/1997. (III. 5.) Korm. rendelet (továbbiakban a Rendelet) 1.§ határozza meg a természetgyógyászati és a nem- konvencionális eljárások fogalmát:

1. § E rendelet hatálya a természetgyógyászati és a nem-konvencionális (a továbbiakban együtt: nem-konvencionális) gyógyító eljárások alkalmazására terjed ki. A nem-konvencionális gyógyító eljárások alkalmazása olyan egészségügyi tevékenység (a továbbiakban: tevékenység), amely a konvencionális gyógyítási módszereket kiegészíti, meghatározott esetekben helyettesíti.

2. § (1) Az egészségügyi informatikus, az egészségbiztosítási szakember, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. § (4a) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező személy kivételével a felsőfokú egészségügyi képzésben részesült személy, valamint a klinikai szakpszichológus és klinikai gyermek-szakpszichológus a tevékenységet nem-konvencionális szakirányú továbbképző tanfolyam (a továbbiakban: tanfolyam) elvégzését és eredményes vizsga letételét követően végezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti személy a tevékenységet kizárólag tanfolyam elvégzését és az eredményes vizsga letételét igazoló bizonyítványban feltüntetett területen gyakorolhatja a beteg előzetes szakorvosi vizsgálata, illetve szakellátása után, vagy azzal párhuzamosan az adott terület szakorvosával konzultálva.

(3) A főiskolai és egyetemi egészségügyi végzettségű szakemberek, valamint a klinikai szakpszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus számára az (1) bekezdés szerinti vizsgát az egészségügyi szakképzést folytató, felsőfokú képző intézmények államilag elismert képzése keretében lehet letenni.

3. § (1) Az egészségügyi szakképesítéssel NEM rendelkező

a) középiskolai végzettségű személy, valamint

b) a 2. § (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó felsőfokú végzettséggel rendelkező személy (tehát olyan akinek nincs egészségügyi képzettsége, de bármilyen felsőfokú végzettsége van)

a tevékenységet abban az esetben végezheti, ha az egészségügyi alapismereteket oktató és az adott tevékenység végzésére jogosító tanfolyamot elvégzi, és eredményes vizsgát tesz.

A részletes feltételeket a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről  11/1997. (V. 28.) NM rendelet határozza meg.

Ennek alapján:

1.      Csak orvos által végezhető tevékenységek

– Manuálterápiás eljárások.
– Hagyományos kínai orvoslás.
– Neurálterápiás módszerek.
– Minden egyéb olyan nem-konvencionális eljárás vagy módszer – a 3. pontban felsoroltak kivételével –, amelyek képzésére orvostudományi egyetem tanfolyamot és vizsgát szervez vagy, ilyen tanfolyamot és vizsgát akkreditál.

1a.) A hagyományos kínai gyógyászat területén az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. § (4a) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező személy által végezhető, az engedélyben megjelölt tevékenység

2. Gyógytornász felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkező személy az 1. pont szerinti tevékenységek közül a manuálterápiás végezheti a gerincmanipulációs műfogások kivételével.

3.)    Orvosi és egyéb felsőszintű egészségügyi szakképesítés nélkül végezhető tevékenységek:

a) Csak szakképesítés megszerzése után végezhető természetgyógyászati tevékenységek:

– Akupresszúra
– Alternatív mozgás- és masszázsterápiák
– Életmód-tanácsadás és terápia
– Reflexzóna terápia

b) Vizsgával záruló továbbképzéssel megszerezhető képesítés után végezhető tevékenységek:

– Alternatív fizioterápiás módszerek
– Bioenergiát alkalmazó módszerek
– Fitoterápia
– Fülakupunktúrás addiktológiai eljárások
– Kineziológiai módszerek
– Szemtréning eljárások

5.      ) Milyen hatóságok ellenőrizhetnek?

A Rendelet 4.§ (7) bekezése szerint:

(7) *  A fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala rendszeresen ellenőrzi a tevékenységet végző személyek működését.

Ez azt jelenti, hogy „szakmai” szempontból az ANTSZ ellenőriz. Egyrészt ha a rendelő, vagy kezelő be van jelentve hozzá, akkor eleve ez a hivatal adja meg az engedélyt, másrészt ha bejelentés érkezik hozzá, hogy ilyen tevékenységet folytatnak egy helyiségben, akkor ő jogosult ott eljárni.

Figyelem! Ennél sokkal fontosabb, hogy magát a „vállalkozást”, vagy az ellenértékért végzett tevékenységet gazdaságilag a NAV ellenőrzi.

Azon lehet vitatkozni, hogy az adott tevékenység az természetgyógyászati tevékenység, vagy csak egy frissítő masszázs stb. de azon nem, hogy az illető – ha ellenértéket kért (nem csak a pénzre vonatkozik!) – akkor a nyugta illetve a számlaadási kötelezettségének leget tett-e, illetve betartotta-e a gazdálkodással kapcsolatos jogszabályokat (értsd főleg adófizetés!)

6.)    Hivatkozhatunk ez joghézagra?

FIGYELEM!

A Rendelet 4. § (2) bekezdése kimondja, hogy

„(2) *  Kizárólag az e rendelet alapján gyakorolt és a népjóléti miniszter rendeletében felsorolt tevékenységekre alkalmazható a nem-konvencionális megjelölés.”

A jogban ezt az intézményt úgy hívják, hogy „kogencia”, ez azt jelenti, hogy a jogszabálytól nem lehet eltérni. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy amit a kogens rendelkezés nem szabályoz, arra a jogszabály nem vonatkozik, nem terjed rá ki a hatálya.

A Rendelet végrehajtási rendelete a 11/1997. (V. 28.)NM rendelet a természetgyógyászati tevékenység gyakorlásának egyes kérdéseiről (továbbiakban a Vhr.) tételesen felsorolja a a nem konvencionális természetgyógyászati tevékenységeket (akupresszúra, mozgásterápia stb. stb.)

Véleményünk szerint itt egy joghézag keletkezett. (joghézagnak nevezzük azt a jelenséget, ha a Jog egy egy társadalmi jelenséget elmulaszt szabályozni, ezért nem lehet tudni, hogy arra milyen szabályok vonatkoznak)

Mindezekből az következik, hogy azok a tevékenységek amelyek nem tartoznak: „ jogalkotói hatalommal felruházott szervek által kiadott (hatályos) normák nem tartalmaznak olyan rendelkezést, amely alapján a bíró az eléje kerülő ügyet eldönthetné.”

Az a tény viszont, hogy a jogszabály egy tevékenységet nem szabályoz, az nem jelenti, hogy a tevékenység tiltott lenne (természetesen: ha nem sérti mások személyiségi, vagy szabadságjogait). Általános jogelv ugyanis, hogy amit a jogszabály nem tilt meg az szabad (polgári jog) másrészt „nulla poena sine lege” azaz „nincs büntetés törvény nélkül” (büntető jog)

Tekintettel arra, hogy a PRÁNANADI nincs felsorolva (sajnos) a nem konvencionális, és természetgyógyászati eljárások között, ezért elméletileg nem is lehet jogilag senkit felelősségre vonni azért, mert ezt gyakorolja (természetesen úgy hogy nem színlel orvosi gyakorlatot stb., nem fejt ki pszihiátriai tevékenységet stb.)

Ugyanakkor mindenkit óvba intenénk attól, hogy joghézagra hivatkozzon, ha ellene bármilyen közigazgatási eljárás indulna! Nem valószínű ugyanis, hogy egy egyszerű ANTSZ, vagy NAV tisztviselő „szenzibilis” lenne egy ilyen akadémikus jogi érvelésre! Ezt az érvet egyrészt a legvégső esetre tartogatjuk (pl. ha egy pert a legfőbb bírói fórum, a Kúria elé kell vinni.), másrészt ha túl sokat szajkózzuk a joghézag meglétét, akkor a jogalkotónak könnyen eszébe juthat kiterjeszteni a jogszabály hatályát minden „hasonló” tevékenységre is.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy Petrezselyem József alapító nagymesternek, és a Központi Tradicionális Pránanadi Alapítványnak is az a szilárd célja, hogy a PRÁNANADI technika államilag elismert természetgyógyászati eljárás legyen!

Ezzel szemben nyomatékosan javasoljuk, hogy a következő pontokban meghatározottakat tartsa be mindenki, aki a PRÁNANADI technikát alkalmazza.

5.)    Mit tegyen azok, akik „gyógyító” természetgyógyászati tevékenységként kívánják használni a PRÁNANADI-t?

A PRÁNANADI-t mint technikát az un. vizsgával záruló továbbképzéssel végezhető tevékenységek közé tudjuk sorolni, ennek megfelelően orvosi vagy felsőfokú egészségügyi képzés nélkül is végezhető tevékenység, amelynek alapfeltétele az középiskolai végzettség, vagy olyan felsőfokú végzettség, amely ha nem egészségügyi jellegű, ha

- általános egészségügyi alapvizsgát, és speciális vizsgát (jelen esetben a "speciális vizsga": általános bioenergetikai vizsgára) vonatkozó követelményeket

- Azok, akik orvosi végzettséggel vagy eü felsőfokú végzettséggel rendelkeznek, azoknak nem kell általános eü. vizsgát tenni, elég a speciális vizsgát letenni.

Természetgyógyászati tevékenységet külön szabályozott működési engedély meglétével lehet végezni. Ezen engedélyezési eljárást az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004. (XI. 17.) EüM rendelet (a továbbiakban: 2/2004. EüM. rendelet) szabályozza. A 2/2004. EüM rendelet alapján a bioenergetikus, aki szintén energiákkal (Prána) foglalkozik, nem kaphat külön e szolgáltatásra jogosító működési engedélyt. A bioenergetikai tevékenység, mint nem-konvencionális tevékenység valamelyik olyan nem-konvencionális tevékenységgel együtt végezhető, amelyre a 2/2004. EüM. rendelet engedély kiadását lehetővé teszi (tehát pl. fitoterápiával)

Ezeket a feltételeket viszonylag sokan ismerik. Általánosságban elmondható, hogy az a leghelyesebb, hogy ha valaki élethivatásszerűen akar a PRÁNANADI -val mint természetgyógyászattal foglalkozni, rendelőt kíván fenntartani az szerezze meg az erre vonatkozó képzettséget, és tartson fenn a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő természetgyógyászati rendelőt. Ez nyilván anyagi és időbeli áldozatkat követel, viszont ennek birtokában nincs oka semmitől sem tartani.

6.)    Azok, akik még NEM rendelkeznek természetgyógyászati engedéllyel, de szeretnék a PRÁNANADI technikát alkalmazni.

6.1. Alapvetően azoknak, akik nem kérnek semmilyen ellenértéket a tevékenységükért, és a tevékenységet alkalomszerűen végzik, nem kell aggódniuk. Pl. megfájdul a barátom feje, és megkér, hogy kezeljem meg a konyhában. Igazán nem valószínű, hogy ebből bármilyen gond lehet, főleg akkor nem, hogy ha segítségnyújtás nem fizikai kontaktussal történik (csak „küldéssel”)

6.2. Azok, akik alkalomszerűen, de bármilyen ellenértékért (tehát bármi, a kölcsönös szívesség is) végzik, vagy rendszeresen és ellenértékért végzik a következő szabályok betartását javasoljuk:

Minden körülmények között szükség van arra, hogy:

1.)    Valamilyen államilag elismert képesítéssel rendelkezzetek: Erre a legcélszerűbb, és a legközelebb álló valamilyen államilag akkreditált masszázs tanfolyam elvégzése. (korábban rengeteg olyan tanfolyam volt amely OKJ-s képzést adott viszonylag rövid idő alatt és olcsón. Sajnos az OKJ hamarosan megszűnik.

2.)    Minden körülmények között adjatok számlát a tevékenységről!

3.)    Az mindenki számára egyértelmű kell, hogy legyen: ha a PRÁNANADI technika alkalmazásáért ellenértéket akarsz kérni (ezzel akarod kiegészíteni a kereseted, esetleg ebből akarsz megélni), akkor valamilyen bejegyzett egyéni (egyéni vállalkozó), vagy társas vállalkozást (bt, kft) kell fenntartanod. (Ha esetleg neked, vagy a családodnak van már ilyen vállalkozása ekkor ez ezen belül is folytatható az alábbi tevékenységi körök felvételével, de a Társaság működésében személyes közreműködéssel kell részt venned, vagy a társaság egyik vezető tisztségviselője legyél, vagy alkalmazottja).

4.)    Az alábbi tevékenységi körök felvételét javasoljuk a PRÁNANADI alkalmazásához:

96.04 Fizikai közérzetet javító szolgáltatás (ebbe a tevékenységi körbe illeszthető be a „kezelés” során végzett tevkenység.

96.09 M.n.s. egyéb személyi szolgáltatás (ebben a szakágazatba tartozik az asztrológia és a „spiritiszta” tevékenység.

6.3.) Mi a helyzet az oktatatással?

Főleg az Avatómestereket érinti, akik tanfolyamokat tartanak.

Ezzel kapcsolatban úgy látjuk, hogy gyakorlatilag semmilyen probléma nincs, amint látjátok a 85.59 M.n.s szakágazat majdnem szó szerint lefedi a PRÁNANADI  tanfolyamok anyagát.

„85.59 M.n.s. egyéb oktatás

Ez a szakágazat tartalmazza az elsősorban a felnőtteknek ajánlott és tartott oktatás és szakmai képzés bármely formáját, amely nem tartozik a 85.1-85.4 alágazatokba. Nem tartoznak ide az iskolarendszerű képzések. Ez a képzési forma nem ad hivatalosan elismert végzettséget (államilag elismert oklevelet, diplomát).

A képzés különböző formákban történhet: speciális képző intézményben, oktatási intézményben, munkahelyen vagy otthon; folytatható tanteremben, rádión, televízión, internet útján vagy levelező formában.

-a természetgyógyászati [pl. talpmasszázs, Reiki, Aroló és ezoterikus (alkímia, jóslás, radiesztáta, asztrológia, hermetika, agykontroll) stb.] tanfolyamok”

Tekintettel arra, hogy tanfolyamokról szóló oklevelek központilag kerülnek kibocsátásra (liszensz szerződés alapján) ezért itt nem lehet probléma.

A tanfolyamokon (főleg az 1-2-3 -as fokozatokon) ajánlott kommunikációt alább találjátok.

6.4.) Pénztárgép és KATA kérdése 2020.-ban

Tudjuk, hogy a nadisok közül sokan választották a KATA-t. Többen bizonytalanok abban, hogy az általuk fenntartott vállalkozás esetén kell-e online pénztárgépet alkalmazniuk? (sokak számára ez túl nagy költséget jelenten)

A 48/2013. (XI.15.) NGM rendelet szabályozza azt, hogy a nyugtaadásra kötelezettek közül kik azok, akik kizárólag pénztárgéppel tehetnek eleget a kötelezettségüknek. 2 éve ebbe a körbe tartozik a 9604 TEÁOR, azaz a fizikai közérzetet javító szolgáltatás is. Ha valaki számlát állít ki minden egyes szolgáltatásáról, abban az esetben nincs szüksége pénztárgépre.

1.       melléklet a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelethez 

Nyugtaadási kötelezettségüknek kizárólag pénztárgéppel eleget tenni kötelezettek köre:

„14. 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatási, és”

2020. július 1-től módosulnak a számla adatszolgáltatás szabályai, amelyek alól már a KATÁs vállalkozások sem lesznek kivételek.

„2020. július 1-jétől be kell küldeniük más belföldi adóalanynak kiállított számláikat, 2021. január 1-től pedig minden egyes számlát be kell küldeni.

Adatszolgáltatás változása 2020-tól

Az online adatszolgáltatási kötelezettség 2 lépcsőben bővül tovább, 

=> 2020. július 1-től eltűnik a 100 000 Ft-os áfaértékre vonatkozó törvényi hivatkozás, és minden belföldi adóalanynak kiállított számlát be kell küldeni a NAV részére.

=> 2021. január 1-től pedig tovább bővül a kör és a magánszemélyek részére kiállított számlákat is be kell küldeni az adóhatóság részére.

1 év múlva tehát értékhatártól, társasági formától függetlenül, áfás, alanyi adómentességet választó, vagy tárgyi adómentes tevékenységet (is) folytató vállalkozás által kiállított számla bekerül a NAV rendszerébe.

Az adatszolgáltatási kötelezettség természetesen extra adminisztrációt jelent majd a KATÁs vállalkozásoknak is.

A vállalkozások továbbra is számlázó programmal vagy nyomdai úton előállított számlanyomtatvány felhasználásával állíthatják ki számláikat. A kiállított számlákat pedig számlázó programon keresztül automatizáltan vagy a NAV online rendszerébe manuális feltöltve is teljesíteni lehet.

Magyarul: Ha nem rendelkezel on-line pénztárgéppel (ez a szabály 2017. óta érvényes), akkor számlát (nem nyugtát) kell kiállítanod a nyújtott szolgáltatásról, és havonta le kell jelentened a NAV-nál. ( Leginkább a könyvelőddel kell intézni!)

7.)    A kommunikáció:

Talán a legfontosabb az egész témakörben az, hogy hogyan kommunikálunk a PRÁNANADI-ról. A Társadalom rosszallását éppen azok az esetek váltják ki, amikor egyes személyeket „guru”-nak „csodadoktornak”, „ gyógyítónak” kiáltanak ki, még ha az adott esetben az illető nem is tehet róla.

Nagyon fontos tehát, hogy a PRÁNANADI ról szóló bármilyen kommunikációban kerüljük a

„gyógyítás”, „gyógymód”, „gyógyító” „meggyógyul” „megment”

szavakat.

Helyette az alábbi kifejezéseket alkalmazzuk:

„segítségnyújtás” „módszer” „egészségmegőrzés” „rekreáció” „közérzetjavítás” „jobb életminőség”, „életminőség javító” „stresszoldó”

Ha valaki ilyen tevékenységet végez (és nem bejegyzett természetgyógyász), akkor véletlenül se engedje, hogy őt „gyógyítónak” titulálják, vagy PRÁNANADIT „gyógymódnak” nevezzék.

Bármilyen kifelé irányuló kommunikáció esetén (pl. tanfolyam hirdetése) a PRÁNANADI-t egy önfejlesztő módszernek nevezzük, amely segítségével „hozzájárulhatunk életvitelünk javításához, és egészségünk megőrzéséhez, és amellyel hozzá segíthet bennünket fizikai és szellemi kondíciónk megőrzéséhez vagy fejlesztéséhez stb.

Alapvetően az a kérésünk, hogy bármilyen médiamegkeresés esetén – a saját érdeketekben – ne nyilatkozzatok a PRÁNANADI technikával kapcsolatban, hanem az érdeklődőt irányítsátok a Központi Tradicionális Pránanadi Alapítványhoz, és javasoljátok, hogy a média képviselője tegye fel e-mailben a kérdéseit.

(az Etikai Szabályzatnak és a liszensz szerződésnek is része, hogy a PRÁNANADI -val kapcsolatban csak Petrzselyem József, vagy az általa kijelölt személy jogosult nyilatkozni)

Itt is alapvető, hogy nem elég tisztességesnek lenni annak is kell látszani, jogi szempontból pedig bizonyíthatónak is kell lennie.

Ennek megfelelően, ha valaki ellenérték fejében végez kezelést, úgy a kezelőben jól látható helyen tegyen ki egy tájékoztató táblát, a PRÁNANADI-ról. Erre vonatkozóan egy ajánlást fogunk készíteni.

Akinek esetleg saját web lapja van, annak javasoljuk, hogy a web lapra tegye ki ezt a tájékoztatót.

Azt javasoljuk, hogy készítsetek egy képet a kezelőről és saját magatokról ez a tájékoztató tábláról (úgy, hogy a rajta lévő felirat többé-kevésbé, de látható legyen). Ezt a képet helyezzétek el a saját facebook oldalatokon. (Nyilván aki, külön facebook oldalon hirdeti a pránanadis tevékenységét, az azon az oldalon helyezze el.) Ezzel bármilyen jogi támadás esetén tudjátok igazolni, hogy a tájékoztató már azelőtt kint volt a kezelőben, hogy a jogi eljárás elindult ellenetek)

Nyomatékosan javasoljuk, hogy amennyiben ellenértékért végzitek a tevékenységet, úgy a tájékoztatóval azonos nyilatkozatot írassatok alá a hozzátok forduló személlyel. Ebben a tekintetben nem szabad azzal sem kivételt tenni, aki bármilyen nadis fokozattal rendelkezik.

Milyen kifejezéseket kell kerülni?

A tőletek segítséget kérőt, se szóban se írásban ne nevezzétek „betegnek”, vagy a páciensnek. Helyette alkalmazzátok az „vendég”, és az „ügyfél” esetleg a „partner” kifejezéseket.

Figyelem! Még természetgyógyászati engedély mellett sem lehet azt a kifejezést használni, hogy „diagnózis” vagy „prognózis” ezeket csak orvos jogosult használni!

Természetesen továbbra is érvényesek azok a szabályok, hogy ha vendégetek valamilyen fizikai problémára panaszkodik, akkor el kell küldeni orvoshoz. Ha már járt orvosnál, akkor figyelmeztetni kell, hogy továbbra is az orvosa tanácsait kövesse, és ha kapott valamilyen gyógyszert, akkor azt szedje tovább, semmiképpen ne hagyja abba.

Ugyanez vonatkozik arra is akik valamilyen komoly lelki problémával fordul hozzátok: Ilyenkor javasoljátok neki, hogy forduljon szakképzett pszihológushoz (pl. azt észlelitek, hogy a Vendégnek komoly depressziója van) Javasoljuk, hogy még olyan esetben is mondjátok ezt, ha csak valamilyen kisebb családi problémával fordulnak hozzátok. („Utál az anyósom” Problémás a szexuális életem stb.)

Különösen körültekintően kell eljárni abban az esetben, ha súlyos és gyógyíthatatlan betegséggel fordulnak hozzátok. Ilyen esetben minden körülmények között kötelező a tájékoztató aláíratása a Vendéggel, és ha lehet még egy közeli hozzátartozójával.

Ha súlyosan beteg kiskorú személy fordul hozzátok (18 év alatt mindenki), akkor csak abban az esetben részesítsétek kezelésben (még ellenérték nélkül is!!!) ha mindkét szülője aláírta a tájékoztatást. Ez irányadó az elvált szülőkre is, sőt ilyen esetben nem lehet eltekinteni mindkét szülő aláírásától! (Sajnos gyermekelhelyezési perekben gyakori mocskos húzás a „kuruzslóhoz vitte a gyereket” érv a Bíróság előtt) Előfordulhat, hogy ebben az esetben nem tudtok kezelést adni a kiskorúnak. (Ez nem azt jelenti, hogy a gondolatban nem csináltok azt, amit akartok!)

Alapvetően szóban és írásban egyaránt hangsúlyozni kell, hogy a PRÁNANADI nem jelent végső megoldást semmire. (pl. a szenvedélybetegségekre sem!) Csupán segítség ahhoz, hogy testi és szellemi jólétét (ha tetszik fittségét) megőrizze az ember.

Mit lehet mondani a Vendégnek?

Továbbra sem tilos olyan tanácsokat adni, mint:

„Éljen egészségesebben! Fogyjon le! Táplálkozzon egészségesebben stb. (Tilos viszont olyan tanácsot adni, - különösen kiskorúnak – hogy pl. legyen vegetáriánus, vagy vegán! Ha te megad esetleg hiszel ebben, akkor beszélhetsz ennek az emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatásairól, de hangsúlyozd, hogy ez nem része a PRÁNANADI-nak. Saját érdekedben pedig hangsúlyozd, hogy vannak ezzel ellentétes nézetek is, ezért ez mindenképpen a Vendég választásának kérdése.

Továbbra sem tilos azt tanácsolni, hogy vegyen részt tanfolyamon, hogy ő maga is elsajátítsa a technikát, és fejlessze magát.