Dr. Szabó Iván

Bármilyen furcsa, de Tusnádon nemcsak a celebek, és influenszerek viselt dolgairól, az orosz-ukrán-kínai-amerikai globális összefüggésekről, vagy várható nagy politikai bejelentésekről esett szó, hanem példának okáért a Tiszáról is. Nem „arról” a Tiszáról, hanem a másikról: a folyóról. Pontosabban eredetileg az Oltról (minek frissítő vizében most sokan megfürödtek), és a Dunáról, amelyeknek a rendezvény címe szerint egy sorsa. Ezen a címen került ugyanis meghirdetésre az a kerekasztal beszélgetés, amelyre 2025. július 23-án 13. 30 kor került sor Tusnádfürdőn a Bornemissza Anna sátorban. A beszélgetés témája a vízgazdálkodás, és a víziközmű szolgáltatás volt, amelyen az anyaország igen erős csapattal képviseltette magát, tekintve, hogy a vízgazdálkodás és a víziközmű szolgáltatás legfontosabb szereplői is részt vettek a vitán, így V. Németh Zsolt államtitkár az Energiaügyi Minisztériumból, Haranghy Csaba a Nemzeti Vízművek Zrt. vezérigazgatója, Láng István az Országos Vízügyi Főigazgató...

  Nincs benne, nincs benne, nincs benne valami   Az idősebbek még emlékezhetnek a legendás Vágó István tv-s vetélkedőjére, ahol a reluxa mögött rejtett kincsek kapcsán Dolly énekelte, hogy „Van benne, van benne, van benne valami”. A legújabb jogszabály módosítás előzményeit ismerve, inkább az ellenkezője jut eszünkbe: „Nincs benne valami…” Általában az új jogszabályokkal kapcsolatos cikkek arra koncentrálnak, hogy az eddigiekhez képest miben tartalmaz újdonságokat a módosítás, milyen rendelkezések kerültek megszüntetésre, esetleg milyen rendelkezések kerültek a hatályon kívül helyezett rendelkezések helyére. Ebben az esetben azonban más a helyzet, bár a jogszabályváltozás most is tartalmaz számos izgalmas változást, a víziközműjog szabályozás történet szempontjából érdekesebb, hogy mit nem tartalmaz. 2025. május 30-án jelent meg a Magyar Közlöny 64. számában, a Vízgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XXXVI. törvény (Módtv6.), amely több helyen ...

  Jeleztem, hogy a legutóbbi kifejezetten szakmai cikkem után most végre valamilyen életszerűbb problémát feszegető kérdéssel foglalkozom majd.   Ugyanakkor remélem, hogy az olvasók felfedezik majd az összefüggést az egyes cikkek gyakorlati felhasználhatóságában, még akkor is első olvasatra, csak annak néhány száz embernek az érdeklődésére tarthatnak számot, akik kifejezetten a víziközmű szolgáltatásban dolgoznak.   Nézzük meg mi lehet az összefüggés: a legutóbbi cikkemben ismertettem, hogy milyen változások következtek be a nem lakossági felhasználók víziközmű szolgáltatási díjak kapcsán [1] Egy másik cikkemben a 2023-24 között bekövetkezett jogszabályi módosításokra hívtam fel a figyelmet [2] , melynek kapcsán az egyik olvasóm kommentben kérdezett rá a kombinált vízmérők problémájára.   Mi történik akkor, ha valaki egy árverési vétel hatályával jut hozzá egy olyan ingatlanhoz (pld végrehajtási, vagy felszámolási árverésen), amely olyan nem lakossági fe...